Az elnök közleményében arra reagált, hogy pénteken Koszorús László fideszes képviselő önálló indítvánnyal javasolta módosítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló (verseny) törvényt. A javaslat szerint a kormány felhatalmazást kapna, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel - közérdekből - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse, és így kivegye a GVH engedélyezési eljárása alól.

A GVH nem kíván észrevételt tenni a tervezett változtatással kapcsolatban, mert az alapvetően nem érinti a jelenlegi, 17 éve érvényes szabályozást, miszerint a kormányzatnak parlamenti többség birtokában lehetősége van törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a versenytörvény hatálya alól.

Korábban is volt példa arra, hogy a hivatal rendelkezései alól kivételt képező jogszabályok befolyásolták annak tevékenységét. Ilyen volt 2003-ban az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, majd a közelmúltban a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett fúziós moratórium a patika-összefonódások megakadályozására, vagy a Magyar Posta szövetkezeti hitelintézeteket érintő tulajdonszerzésének engedélyezése a GVH és a PSZÁF hozzájárulása nélkül az idén.

A javaslattevő képviselő által tett módosítás ezért mindössze technikai jellegű: a kormány a javaslat szerint a törvényi felhatalmazásnál szűkebb körben, kizárólag közérdekből vonhatna ki egyes ügyleteket a Gazdasági Versenyhivatal eljárása alól. E szempontok közé sorolja a foglalkoztatáspolitikai előnyöket, a munkahelyek és a versenyképesség megőrzését, azzal, hogy ezek mind hozzájárulhatnak a fogyasztói jólét megőrzéséhez.

Az Európai Unió más államaiban is bevett gyakorlat, hogy a versenyszempontokat mérlegelő versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői, a közérdekre hivatkozással. Több uniós tagállamban is létezik olyan szabályozás, amelyben a vállalkozások összefonódásának engedélyezése során - az adott ország versenyhivatalán túl - más intézmény, illetve kormányzati szerv is részt vesz, így a versenypolitikai indokokon túl, további szempontok is megjelennek az összefonódások ellenőrzése során.

A speciális - szektorális - szabályozáson túl egyes tagállamok belső jogában arra is lehetőség van, hogy a közérdekre, közrendre, közbiztonságra történő hivatkozással a gazdaság-, illetőleg pénzügypolitika irányításáért felelős miniszter, vagy a kormányzat saját hatáskörben beavatkozzon az engedélyezési eljárásba - fejeződik be Juhász Miklós közleménye.