Brutális többlet a nyugdíjkasszában - itt a magyarázat

Szeptemberben már 949 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, aközben a két társadalombiztosítási alap 213 milliárd forintos többletet halmozott fel a járulékfizetők pénzéből – látszólag, ugyanis eközben több mint nyolcszázmilliárdos transzfer érkezett a költségvetésből. A tb-lapok finanszírozása közel sem lett átláthatóbb az elmúlt években, az alapok nem váltak önfenntartóvá, s a demográfia folyamatok miatt erre nem is lehet számítani.
Papp Zsolt, 2013. október 25. péntek, 07:13
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt három évben egy fokkal sem lett átláthatóbb a társadalombiztosítási alapok gazdálkodása minden kormányzati ígéret és erőfeszítés ellenére. A két tb-alapnál látszólag minden rendben van - hisz az idei első kilenc hónap alatt 213 milliárd forintos többlettel gazdálkodtak - valójában ehhez a költségvetés mintegy 800 milliárd forintos befizetése is kellett. Így a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, a nyugdíjalap "profiltisztítása" után sem lett áttekinthetőbb a finanszírozás, a társadalombiztosítás nagyon messze van a kiegyensúlyozott gazdálkodástól.

Szeptember végén ugyanis a két tb-alap egyenlege költségvetési léptékkel is jelentős - 213 milliárd forintos - többletet mutat, vagyis a bevételeik ennyivel voltak magasabbak mint az egészségügyi és nyugdíjkiadások. Eközben viszont továbbra is napi fizetési gondokkal küzdenek a kórházak, azok tartozása szállítóik felé meghaladja a száz milliárd forintot - aminek az lehet a magyarázata, hogy a tb-alapok többlete valójában virtuális szuficit.

A NGM tájékoztatója szerint január és szeptember között a nyugdíjalapban 158,6, az egészségkasszában 54,5 milliárd forint forintos többlet alakult. A képet jócskán árnyalja, hogy a költségvetés éves szinten 1066,2 milliárd forinttal támogatja a két tb-alapot, amiből az első kilenc hónapban 806,7 milliárd forintot fizetett be. Az évi 1066 milliárdos támogatásból mindössze 376,3 milliárd forint a nem fizető biztosítottak járulékának befizetése, további 349 milliárd forintot tesz ki a rokkantnyugdíjak kifizetése - ami az egészségbiztosítási alapból történik, a pénz harmada megy egyéb címen címkézett támogatás.

A tb-alapok gazdálkodása (milliárd forint)
2012 éves2012 I-IX. Hó2013 terv2013 I-IX. Tény
Nyugdíjalap bevételei2765,92069,32847,32294,9
Nyugdíjalap kiadásai2836,62089,82847,32136,3
Nyugdíjalap egyenlege-70,63-20,380158,5
Egészségbiztosítási Alap bevételei1744,61303,61804,21391,2
E. Alap kiadásai1791,51301,91804,31336,7
E. Alap egyenlege-46,91,6054,5
Forrás: NGM

Tavaly ilyenkor 18,7 milliárd forintos hiánya volt a két tb-lapnak, amely év végére 117,5 milliárd forintra nőtt. Idén nem várható az év utolsó hónapjaiban ilyen drasztikus egyenlegromlás, ugyanis az már az államháztartási hiánycélt is veszélyeztettné - igaz, az év utolsó hónapjaiban komoly adóbevételekhez - társasági adó, extra pénzügyi tranzakciós illeték - jut az állam. Ugyanakkor a tavalyi és az idei adatok közötti jelentős különbség is jól mutatja, mennyire ad hoc a tb-alapok finanszírozása.

A tb viszi a pénzt

A központi államháztartásnak - ide nem értve a mintegy 3200 önkormányzatot - három alrendszere van: a központi költségvetés, a tb-alapok és az egyéb pénzügyi alapok - ezek közül a legnagyobb a foglalkoztatási alap. Általában a költségvetés és a tb masszívan viszi a pénzt, míg az elkülönített pénzalapok általában többlettel zárnak. Az alrendszerek között folyamatos a pénzáramlás, hisz a költségvetés a közalkalmazottak és a kormánytisztviselők után fizet járulékot, de a járulékot nem fizető biztosítottak - gyerek, nyugdíjasok - után is fizetnie kell valakinek, ha nem elegendőek a munkaadói és munkáltatói befizetések. Az elmúlt években a nyugdíjalap esett át úgynevezett profiltisztításon - vagyis már csak az öregségi nyugdíjakat fizetik ebből az alapból - ám valójában továbbra is áttekinthetetlen a társadalombiztosítási alapok finanszírozása.

A társadalombiztosítás alapvetően háromféle szolgáltatást nyújt a biztosítottaknak: az időseknek nyugdíjat, minden állampolgár számára egészségügyi ellátást - illetve néhány pénzbeli ellátást a betegségekhez kapcsolódóan, ez a táppénz - és van egy harmadik ág, ez a rokkantnyugdíjrendszer, amely most épp az egészségbiztosításhoz tartozik, holott az áttekinthetőség érdekében ez egy külön alapot igényelne a szakértők szerint. A nyugdíjalap gazdálkodása a legáttekinthetőbb, ide folynak be az egyéni és a cégek által fizetett járulékok (szociális hozzájárulási adó), ebből finanszírozzák a nyugdíjak kifizetését. Jelenleg itt éves szinten akár 150 milliárd forintos többlet is keletkezhet - ám ez csak úgy sikerül, hogy az összes befizetett munkaadói tb-járulékot (amit 2011 óta szociális hozzájárulási adóként fizetnek a cégek) a nyugdíjalapba folynak be, vagyis az egészségbiztosítás nem kap ezen a címen egy fillért sem - ami onnan az hiányzik.

Idén az egészségkasszánál van a lyuk


Ennek fényében mér nem meglepő, hogy az egészségkassza jelentős hiányát a költségvetési pénzekkel - vagyis más úton beszedett adókkal tömik be. Idén különböző címeken 974 milliárd forintot kap az egészségbiztosítási alap, ebből 349 milliárdot tesznek ki rokkantsági és rehabilitációs járadékok. Ennek a kiadási tételnek teljesen hiányzik a járuléklába, így azokat adóforintokból finanszírozzák. A rokkantnyugdíjas társadalom azonban folyamatosan öregszik, egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt, így előbb utóbb ezek a kiadások a nyugdíjalapot terhelik majd.

Az egészségbiztosítási kiadások közül 1233 milliárd forintra rúgnak az egészségügyi és gyógyszerkiadások, ezen felül még 207 milliárd forintnyi pénzbeli ellátás (táppénzt és gyed-et) fizetnek a kasszából. Ezzel a 1440 milliárd forintos kiadással szemben áll a 726 milliárdos járulékbevétel, vagyis az egészségkassza minden második forintját a költségvetésből kell finanszírozni. Így hiába mutat az Egészségbiztosítási Alap szeptember végén 54,5 milliárd forintos többletet - ez kizárólag a folyó kiadásoknál magasabb állami transzfer következménye. Ennek fényében már nem meglepő, hogy eközben a kórházak lejárt adóssága 56,6 milliárd forintra rúg - a tényleges tartozás ennek legalább kétszerese. Ugyanakkor az E.Alap ilyen magas hiánya egy technikai döntés eredménye, hisz az idei költségvetési törvény kimondja, hogy a munkáltatók által fizetett tb-járulékból (szociális hozzájárulási adóból) egy fillér sem érkezik ide.

A tb-alapok finanszírozásának átalakítása nincs napirenden, ezzel komolyan egyik politikai párt sem foglalkozik, így valószínűleg marad a két tb-alapos gazdálkodás a jelentős költségvetési támogatással. Ám míg a tb-alap évente 800-1000 milliárd forintos külső forrásra szorul, ez útját állhatja a további adóátalakításoknak is. A szociális hozzájárulási adó bevezetésével - pontosabban a korábbi tb-járulék adóvá alakításával - a pénzek a korábbinál is jobban keverednek a rendszerben. Megoldás lehetne az önálló balesetbiztosítási alap létrehozása, illetve a járulékok elkülönítése a két alap között - így világosabbá válna, hogy valójában a két tb-alapban külön-külön és együtt mekkora a finanszírozási lyuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

libamaj, 2013.10.26 22:55

@waszabi: " A nyugdíjemelések hatására bizonyosan csak nőni fog az évente termelődő hiány volumene"-írod Nos ezért fogja a választások után újraszámolni a Fidesz a százezer forint feletti nyugdíjakat.A friss nyugdíjba menőknél meg új szorzókat fog bevezetni.
Mindjárt jobb lesz a kassza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nana1, 2013.10.25 12:10

Már a lap tulajdonosát sem engedi be! Sz....vég
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nana1, 2013.10.25 12:08

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Trambulin, 2013.10.25 11:43

@waszabi: Miért, szerinted mikor szabad cikket írni erről?:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.10.25 08:38

Egyáltalán, ki volt az, aki többletet fogalmazott meg? Elég szakmaiatlan a bevételi oldalt önmagában többletként értelmezni. A kötelezettségeket le kell vonni, ha azok után marad zsozsó, akkor többletes a büdzsé. Amint a cikk szerzője is levezeti, szó sincs többletről, mert fűnek fának tartozik az alap. Akkor mire volt jó a cikk? Hatásvadászat?
Mivel a kiáramló bértömeg nem nőtt az országban, hanem csökkent, nos, igen valószínűtlen, hogy a járulékfizetés emelkedett volna.
A nyugdíjalapot a manyup pénzekből 2011 végén kikonszolidálták 0-ra. 2012 január 1 és december 31 között 80 milliárdos mínuszt termelt. Ez mutatja a valót. A nyugdíjelemelések hatására bizonyosan csak nőni fog az évente termelődő hiány volumene.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html