A 2008-as válságot követően, a svájci frank árfolyamának megugrása következtében több százezer család került nehéz, gyakran reménytelen helyzetbe, és sokan még mindig viselik a következményeket.

A Defacto közgazdasági blogon megjelent írás a devizahitelek hatását vizsgálta a magyar gazdaságra, azaz pontosabban Gyöngyösi Győző a SAFE kutatóintézet, és Emil Verner az MIT kutatója egy vezető amerikai folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresték a választ, hogy hány ember tarthatta volna meg az állását a válságot követő években, ha az összes devizahiteles inkább forinthitelt vett volna fel?

Kapcsolódó

A szerzők azt találták, hogy a svájci frank vagy forint alapú hitel közti döntés részben a véletlenen múlott. Pontosabban azon, hogy a hitelfelvevők olyan helyen laktak-e, ahol 2000 és 2004 között a hazai hátterű bankok különösen aktívak voltak. Ez azért volt fontos, mert a kétezres évek elején a forinthiteleket az állam támogatta és ezeket a hiteleket leginkább a hazai hátterű bankok forgalmazták. A devizahiteleket viszont jellemzően 2004 után vették fel azok a lakást vásárló családok, akik az addigra megszüntetett támogatott forinthitelekből kimaradtak. Vagyis azokon a területeken volt nagyobb a devizahitelek aránya 2004 után, ahol a megelőző időszakban a magyar hátterű bankok kevésbé voltak aktívak.

Nagy kárt okozott a devizahitel

Amikor a szerzők összehasonlították azokat a területeket, amelyek a devizahitelek arányán kívül minden másban, például iskolázottságban, településméretben, vagy jövedelemszintben hasonlóak voltak 2008 előtt, azt találták, hogy a gazdasági válságnak súlyosabb következményei voltak 2008 után ott, ahol arányaiban több volt a devizahitel a teljes hitelállományon belül. Sőt,

azok a háztartások is sokkal rosszabb helyzetbe kerültek ezeken a területeken, akik forintban vettek fel hitelt, sőt, még azok is, akik nem vettek fel hitelt egyáltalán.

Öngerjesztő spirálba kerültek

A kutatók rámutattak, hogy ha a vizsgált két terület a devizahitelek arányán kívül 2008-ban minden másban hasonló volt, jobban nőtt a munkanélküliség a válság utáni években csak a devizahitelekben fennálló a különbség miatt. Ahogy ugyanis a svájci frank árfolyama megugrott, a devizahiteles területeken a lakosság fogyasztása jelentősen és tartósan csökkent. A helyi keresletre építő vállalkozások a kisebb fogyasztásra elbocsátásokkal reagáltak, tovább csökkentve a helyi keresletet, ami újabb elbocsátásokhoz vezetett, végső soron jelentősen megnövelve a munkanélküliséget.

Például, ha két hasonló terület között 2008-ban a fő különbség az volt, hogy az egyiken 10 százalékponttal nagyobb volt a devizahitelek aránya az összes hitelhez képest, ezen a területen 2011-re körülbelül 0,21 százalékponttal jobban nőtt a munkanélküliség. Ez a hatás pedig az egész országra vetítve már jelentős: a 2008-as évhez képest 2009 és 2014 között évente átlagosan 92 ezerrel több munkanélküli volt az országban, és ebből a többletből körülbelül 43 ezer a devizahitelek hatásának volt köszönhető. A két szerző ezek alapján úgy véli, hogy fontos lett volna gátat szabni ezeknek a folyamatoknak, nem csak ezeknek a családoknak, hanem az egész gazdaság a védelmében is.