A brexitről szóló tárgyalások jelentősége - pontosabban az az aggodalom, ami az akadozó egyeztetéseket kíséri az Egyesült Királyság és Brüsszel között -, igazán csak akkor érthető meg, ha megnézzük, mit veszít az Európai Unió a britek távozásával. Egy olyan pénzügyi és innovációs központot, Londont és környékét, ahol az EU legfejlettebb térsége is található.

Egészen érdekes eredményekre bukkanhatunk, ha a többi régiót is rangsoroljuk.

QP | Quality Placement

Utcahosszal vezet a londoni városrész

Az EU legfejlettebb régiója London belvárosának (Belső-London) nyugati része, a fejlettségi mutató szerint átlag 580 százalékát képvisel, de városrész keleti része is kimagasló helyen - 170 százalékon - áll. Az "összuniós" listán a második helyén a miniállamot, Luxemburgot találjuk, 264 százalékos fejlettséggel. Azaz az egy főre eső GDP-t tekintve a luxemburgiak több mint 2,6-szor nagyobb értéket termelnek fejenként, mint egy uniós polgár átlagosan. Ezek az extrém magas számok Londonban és Luxemburgban persze a pénzügyi szféra erősségét mutatják, éppen ezért aggódnak a londoni City bankárai.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is kiemeli, hogy óriási a különbség a londoni belváros és az EU legszegényebb térségei között: a City 580 százalékos GDP-mutatója hússzor nagyobb az EU legszegényebb régiójában mért értéknél. A bolgár "Szeverozapaden rajon"-ról, azaz északnyugati régióról van szó, nagyjából Vidin, Lovecs és Pleven térségéről. Ez a bolgár régió ugyanis az EU-átlag 29 százalékán áll.

Ha, azonban eltekintünk a két pénzügyi szuperközponttól, akkor kiderül, hogy a harmadik legfejlettebb régió Hamburg, amely inkább kikötő- és kereskedőváros. Itt az átlagos egy főre eső GDP az uniós átlag 206 százalékára rúg. Az EU fővárosa, Brüsszel régiója is majdnem "súrolja" Hamburgot: 205 százalékon áll. Majd következik a két igazi meglepetés: Pozsony az ötödik helyen áll 188 százalékos mutatójával, amelyet a hatodik helyen pedig Prága követ, 178 százalékkal.

A rangsorok kiindulópontja az EU átlagos, egy főre eső GDP-je, amely 28 900 eurót tesz ki. Az uniós átlagot a legjobban a hollandiai Zeeland tartomány közelíti meg 28 800 euróval. Zeeland Hollandia második legritkábban lakott tartománya, az amúgy nagy népsűrűségű állam délnyugati csücskében. Az EU-átlagot kicsit felülmúlja viszont két német tartomány, amely az országon belül viszonylag elmaradottnak számít: Schleswig-Holstein, illetve a kelet-németországi Lipcse térsége - egyaránt 29 100 euróval (101-101 százalék).

Nagy vízfejek keleten

A magyaroknak nincs különösen nehéz dolguk, amikor az európai átlagot kell elképzelniük: Budapest és környéke, az úgynevezett NUTS 2 besorolás szerint a Közép-magyarországi régió nagyjából az EU középmezőnyébe tartozik. A főváros és Pest megye ugyanis az átlag 105 százalékát képviseli. Nagyobb baj az, hogy ezzel Magyarország legjobb régióját ki is pipálhatjuk, a többi térségünk ugyanis mind elmarad az EU-átlagtól, és így az unió azon keleti blokkjába tartozunk, ahol a fővárosok "szuperfejlettsége" kiemelkedik tágabb régiójából.

Pozsony és Prága is erre az egészségtelen gazdaságszerkezetre, a fővárosi vízfejre példa, nem arra, hogy Csehország vagy Szlovákia lenne a leggazdagabb az EU-ban. Ugyanakkor meg kell jegyezni, Pozsony és Prága gazdaságának aránya nem annyira egészségtelenül magas az egész országhoz viszonyítva, mint például Budapesté - ez is kiderül az Eurostat statisztikájából. (A legkevésbé fővárosra fókuszáló gazdaság a németeké, ugyanis Berlin egyáltalán nem számít sem fejlettnek, sem gazdaságilag erősnek ottani viszonylatban.)

Talán a legdöbbenetesebb e szempontból, hogy az EU statisztikái szerint Bukarest és szűkebb térsége fejlettsége már az osztrák Tiroléval azonos. Sőt a román főváros és környéke alig marad el a szupergazdag osztrák tartománytól, a Svájccal érintkező piciny Vorarlbergtől. Ráadásul a Bukarest-Ilfov régió 39 400 eurós egy főre eső GDP-jével kissé meg is előzi a 39 300 eurón álló Tirolt: így mindkét térség az EU átlagfejlettségének 136 százalékán áll.

Bár Bukarest e szempontból nagyon jól áll, nyolcból négy román régió az EU legkisebb egy főre eső GDP-jét tudja csak felmutatni. Lengyelországban is Varsó régiója a legfejlettebb, miközben hatalmas lengyel térségek messze elmaradnak az EU-átlagtól.

A Balkán felé konvergál egy "másik" Magyarország

A kontinens legfejletlenebb régiói között - amelyek az egy főre eső GDP-t tekintve az EU-átlag felét sem érik el - négy magyart is találunk az Eurostat legfrissebb, szeptemberi elemzése szerint. Vagyis a hét magyar régió többsége az EU legelmaradottabb térségei közé tartozik, ha a 2014-2015- ös adatokat nézzük - ezek alapján készült a legfrissebb rangsor.

Összesen 22 ilyen "szegény" régió van, és ennek 18 százalékát magyar régiók teszik tehát ki, miközben Magyarország gazdasági jelentősége ennél sokkal kisebb az EU-n belül. A három legszegényebb magyar régió az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl, egymást követve az EU hátulról számított 8., 9. és 10. helyén. (Ha nem számítjuk a francia tengerentúli területet, Mayotte-ot.)

Ha az EU legszegényebb térségeit nézzük, akkor az átlag 29 százalékán álló két bolgár és egy román régió következik 29-34 százalékos eredménnyel. A rangsorból kiderül, hogy hogy Bulgária - amely eleve igen szegény - észak-déli törésvonal mentén bontható két részre: a Balkán-hegységtől északra szegényebb, attól délre valamivel gazdagabb régiók találhatók, a fővárosnak és a gazdaságilag szintén jelentős Plovdivnak köszönhetően. (Bulgária tehát fordított képet mutat, mint Olaszország vagy Spanyolország, ahol az északi részek fejlettebbek a délieknél.)

Az unió legszegényebb régiói között a kilencedik helyen található a magyar Észak-Alföld, amely az EU-átlag 43 százalékán áll. E régiónál csak bolgár és román térségek állnak rosszabbul. Mindjárt ezután Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl következik az EU fejlettségének 45 százalékát mutatva csak fel.

A Dél-Alföld már valamivel jobb mutatóval bír: 48 százalékon áll, de még így is az EU azon 22 régiója közé tartozik, amely nem éri el az átlag 50 százalékát sem. Ugyanakkor ebben a régióban az Eurostat adatgyűjtése, 2014-2015 óta jelentős fejlesztések zajlanak, gondoljunk csak a Mercedes kecskeméti beruházásaira, így a Dél-Alföld nagy valószínűséggel hamarosan kikerülhet a "szegény huszonkettek" közül.

Kvázi megyei bontásban más a kép

Még érdekesebb eredményekre jutunk, ha nem a mesterséges statisztikai régiókat, a NUTS 2-ket nézzük, hanem a megyei szintnek megfelelő NUTS 3-at. Itt mindjárt kiderült, hogy az EU leggazdagabbjai között London három körzete (Camden és a City, illetve a Westminster és a Tower Hamlets a lista 1., 2. és 5. helyét foglalja el.

A rangsorban utánuk következő helyek is izgalmasak. A harmadik helyen ugyanis a Volkswagen központja, Wolfsburg áll, a negyediken az Audi-központ Ingolstadt, a hatodikon München, a hetediken Schweinfurt, a nyolcadikon pedig a német bankközpont, Frankfurt.

A bivalyerős német gazdaság húzóerejét mutató listán talán a kicsiny Schweinfurt előkelő hetedik helye a legmeglepőbb. Ha azonban belegondolunk, hogy ez Európa és az egész világ egyik legnagyobb "golyóscsapágy-központja", akkor rögtön világossá válik, hogy itt is a német autóipar és gépipar egyik beszállítói centrumáról van szó, ott működik például a ZF nevű cég is, amelynek Magyarországon is van üzeme.

Ebből is látszik, hogy akárcsak Németországban az "Audi-főváros" Ingolstadt az EU negyedik legfejlettebb városa, úgy Magyarországon az Audi-leányvállalat Győrt "hozza pozícióba". A Mercedes és az Opel közelsége Stuttgart régióját az EU 13. legfejlettebb térségévé teszi, A BMW Münchenben járul hozzá a város hatodik helyéhez az egész unióban, de még a Siemens is "benyomja" Erlangent a 11. legfejlettebb "megyének". Összességében jól látszik, hogy érdemes autóipari központok környékére települni, vagy legalábbis a nagyobb iparvállalatok térségébe, mert ott jelentősen magasabb az egész környék egy főre jutó GDP-je.

Aggasztó különbségek

Ami az EU legszegényebb NUTS 3 régióit illeti, ott a magyar megyék közül kiderül, hogy nem az Alföldön van a legnagyobb baj: Nógrád ugyanis az összes európai térség közül a 15. legrosszabb, 30 százalékos GDP-mutatóval. Amikor a londoni City 350 900 eurós mutatóját Nógráddal (8200 euró) összehasonlítjuk, akkor 43-szoros különbséget látunk.

Ha pedig a két legszegényebb európai NUTS 3 régiót, Perniket és Szilisztrát (mindkettőt Bulgáriában, 6500 euróval fejenként) nézzük, akkor a London belvárosához mért különbség 54-szeres. Nem ennyire rosszul, de igen gyengén áll még Békés, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Somogy megye is az EU-ranglistán.