Egy átlagos okos telefon is drágább, mint a magyar létminimum

Kismértékben csökkent azok aránya, akik a létminimum alatti bérből élnek az egy évvel korábbihoz képest. A válság előtti szinttől még mindig messze van a tavalyi 88 619 forintos átlag - derült ki a Policy Agenda jelentéséből.
Szabó Dániel, 2017. május 15. hétfő, 15:20

A szervezet jelentése szerint a magyarok bő egyharmada, mintegy 36 százalék a létminimumnál kevesebb pénzből tartja fenn magát. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 forintnak felelt meg. Az ilyen háztartásokban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64 249 forint volt.

Vagyis a gyermekvállalás komoly kockázatot jelent a családok megélhetésére. Kivált, akkor, ha valamelyik szülő egyedül kénytelen nevelni legalább két gyereket. Ez esetben a léminimum érték mintegy 190 531 forint, egy főre elosztva ez 62 837 forint.

A nyugdíjas korúak háztartásai közül, ahol egy embertől származik a bevétel, a létminimum érték 79 757 forint, ahol ketten is rendelkeznek valamilyen keresettel, ott 137 359 forint ez a szám. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71 800 forintos átlag körül, az 55 000 és 88 600 forint közötti sávban szóródtak A létminimum országos, egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 619 forint volt.

Összehasonlításképp fontos tisztázni, hogy az idei minimálbér-emelés után is, a nettó fizetés ez alatt az érték alatt marad, mindössze 85 ezer forint.

Ez alig hatszáz forinttal nagyobb, mint a 2015-ös magyar létminimum értéke, amely egy főre leosztva havi 88 016 forint volt. Akkor a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál ez az összeg havi 255 246 forint volt. Akkori becsléseik szerint tavalyelőtt a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, vagyis ebben 5 százalékos javulás tapasztalható.

A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is. Vagyis nemcsak a rezsi és élelmiszerkiadások, hanem a termékkosár egyéb tételei és ún. rugalmatlan kiadások is bekerülnek a kiadások közé.

A KSH 2014 óta szakmai okokra hivatkozva nem számítja ki a hazai létminimumot, miközben ezt 1991 óta minden évben megtette. Azóta a Policy Agenda minden évben a statisztikai szervezet eredeti módszertanát használva kiszámolja ugyanezt az értéket a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával.

HOZZÁSZÓLÁSOK