A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az árfolyamgát történetében (az indulás hónapját leszámítva) a leggyengébb hónapot produkálta az április: a hónap során csak 7577 új bejelentkezés történt − derült ki a PSZÁF adataiból. Látható, hogy a konstrukció iránt az érdeklődés mindig gyenge forint mellett erőteljes − áprilisban három napot leszámítva folyamatosan 300 forint alatt jegyezték az eurót. A felügyelet adatai szerint a hónap végéig megkötött 149 701 gyűjtőszámlán összesen 6,637 milliárd forintot tartottak nyilván. Az árfolyamgátat az átlagosnál magasabb tartozással bíró ügyfelek választják: a megkötött 158 ezer árfolyamgát szerződés darabszáma az érintettek 35, a gát alá vitt 1275 milliárd forint hitel az érintett devizakölcsön-állomány 41 százalékát teszi ki.

A konstrukciót igénybe vevők április végéig összesen 11,1 milliárd forint tartozás megfizetése alól mentesültek, vagyis az egy gyűjtőszámlára jutó megtakarítás összege 74 168 forint volt átlagosan. Mindez már az első év után igazolja azt a vélekedést, mely szerint az árfolyamgát-konstrukciót választók évente legalább egyhavi törlesztőrészletnek megfelelő pénzt spórolhatnak a konstrukcióval.

Érezteti hatását a kamatcsökkentés - 118 milliárd forintnyi betét tűnt el

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban a lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztő volt. A hitelállomány összességében 27,8 milliárd forinttal mérséklődött, ami a devizahitelek állományának 32,9 milliárd forintos csökkenéséből, valamint a forinthitelek állományának 5,1 milliárd forintos növekedéséből adódott. A lakosság esetében figyelmeztető, hogy áprilisban 128,1 milliárd forinttal csökkent a háztartások betétállománya. Ennek zöme, 118,4 milliárd forint forintbetétekből tűnt el, persze ennek kapcsán komoly kérdés, hogy a folytatódó jegybanki kamatcsökkenést követő banki kamaterózió nyomán meg lehet-e állítani a folyamatot. Azt, hogy a kérdés fajsúlyos, mindennél jobban mutatja, hogy áprilisban a forintbetét-szerződések átlagos kamata 4,9 százalék volt − ez 45 bázisponttal alacsonyabb a márciusi értékeknél.

Örvendetes ugyanakkor, hogy a kamatcsökkentés a hiteloldalon is maximálisan érzékelhető. A legkomolyabban, 1,29 százalékponttal a szabad felhasználású forintalapú jelzáloghitelek kamatszintje csökkent − az MNB most 12,47 százalékos átlagszintet jelzett. Márciushoz képest 39 bázisponttal, 10,08 százalékra csökkent a lakáscélú forinthitel-szerződések átlagkamata is, ami előrevetíti, hogy májusban már támogatás nélkül is lehet majd egy számjegyű kamaton lakáshitelt kapni a bankok jelentős részénél − 2012 áprilisában 12,37 százalékon állt a lakáshitelek átlagos kamatlába. E két terméknél a piac is nőtt márciushoz képest: a bankok a márciusi 9,2 milliárd forinthoz képest 10,3 milliárdnyi új lakáshitelt folyósítottak, míg a szabad felhasználású hitelkibocsátás 2,5-ről 3 milliárdra nőtt. A személyi hitelek ugyanakkor 16 bázisponttal, 27,99 százalékra drágultak.