Magyar különadók ügyében hozott ítéletet az Európai Bíróság

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal - állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
Szabó Zsuzsanna, 2020. március 3. kedd, 13:36
Fotó: Shutterstock

Az Európai Bíróság 2020. március 3-án kihirdetett Vodafone Magyarország (C-75/18) és Tesco-Global Áruházak (C-323/18) ítéletekben a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte a letelepedés szabadságával és az úgynevezett héairányelvvel (a hozzáadottérék-adóra vonatkozó irányelvről - 2006/112 irányelv - van szó, ami Magyarországon jellemzően az áfa - a szerk).

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az árbevételt progresszíven terhelő különadók nem minősülnek a más tagállamokból származó személyek tulajdonában álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, miután ezek a vállalkozások rendelkeznek a legnagyobb árbevétellel a magyar piacon, így az adóteher tükrözi e piacok valós gazdasági helyzetét.

A bíróság a távközlési vállalkozásokat illetően viszont megállapította, hogy mivel az őket sújtó adó nem rendelkezik a héa valamennyi alapvető jellemzőjével, azt nem lehet ez utóbbival egyenértékűnek tekinteni, így az nem sérti az uniós héarendszer működését, ebből következően pedig összeegyeztethető a héairányelvvel.

Állami támogatásnak minősül-e?

Az ügy kapcsán a bíróságot kérték annak a vizsgálatára is, hogy a különadók nem ütköznek-e az állami támogatást tiltó uniós szabályokba. Ennek kapcsán az Európai Bíróság megállapította, hogy az adók nem tartoznak az EUM-Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem valamely támogatási intézkedés finanszírozását szolgálják, és ily módon ezen intézkedés szerves részét képezik. A bíróság szerint azonban egy adó csak akkor képezheti szerves részét valamely támogatási intézkedésnek, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszony áll fenn ezen adó és a támogatás között.

A bíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a felperes társaságok terhére felszámított különadók és a bizonyos adóalanyoknak biztosított mentesség között nem áll fenn kötelező hozzárendeltségi viszony, így a felperes társaságok nem hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogra tekintettel való esetleges jogellenességre annak érdekében, hogy kivonják magukat az említett adók megfizetése alól.

Hátrányos megkülönböztetés lenne?

Az Európai Bíróság azt is vizsgálta, hogy a szóban forgó különadókat bevezető magyar szabályozás a társaságok székhelye alapján történő, az EUM-Szerződés letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései által tiltott hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e.

E tekintetben a bíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a vitatott különadók nem alkalmaznak különbségtételt a vállalkozások székhelye alapján. Mivel valamennyi Magyarországon, az érintett ágazatokban tevékenységet folytató vállalkozás a kifogásolt adók alanyának minősül, és mivel az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek ezen vállalkozások mindegyike tekintetében érvényesek, az ezen adókat bevezető magyar szabályozás semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg a más tagállamok (természetes vagy jogi) személyeinek tulajdonában álló vállalkozásokkal szemben.

Az Európai bíróság annak kapcsán, hogy a különadók (erős) progresszivitása a felperes vállalkozásokkal szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít-e meg, megállapította, hogy az a körülmény, hogy a szóban forgó különadók legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem elegendő annak megállapításához, hogy velük szemben hátrányos megkülönböztetés áll fenn. Ennek magyarázata ugyanis az, hogy a jelen ügyekben érintett piacokon az ilyen adóalanyok vannak túlsúlyban, akik e piacon a legmagasabb árbevételt érik el, így e körülmény olyan esetleges, sőt véletlenszerű mutatónak minősül, amely minden olyan esetben teljesülhet, amikor az érintett piacon más tagállamok vagy harmadik államok vállalkozásai, illetve más tagállambeli vagy harmadik országbeli személyek tulajdonában álló belföldi vállalkozások vannak túlsúlyban.

Egyébként pedig a 0 százalékban megállapított legalsó adósáv nem kizárólag a magyarországi személyek tulajdonában álló adóalanyokat érinti, mivel az érintett piacon működő valamennyi vállalkozás részesül ezen adókedvezményből az árbevételük azon része után, amely nem haladja meg az ezen adósáv tekintetében megállapított felső határt. Ebből következően a szóban forgó, a különadókhoz kapcsolódó (erősen) progresszív adókulcsok jellegüknél fogva nem vezetnek be a társaságok székhelyén alapuló hátrányos megkülönböztetést a magyarországi személyek tulajdonában lévő adóalanyok és a más tagállambeli személyek tulajdonában álló adóalanyok között.

A bíróság a magyar szabályozásnak héairányelvvel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban pedig azt állapította meg, hogy mivel a szóban forgó különadót bevezető magyar szabályozás nem írja elő ezen adónak a termelési és forgalmazási folyamat minden egyes szakaszában való felszámítását, sem pedig az e folyamat előző szakaszában megfizetett adó levonását, ezért az érintett különadó vonatkozásában a bíróság által a korábbi ítélkezési gyakorlatában megállapított négy alapvető jellemzőből kettő nem teljesül, így ezen adó bevezetése nem ellentétes a héairányelvvel.

A Vodafone tudomásul veszi a döntést
A Vodafone az ítélettel kapcsolatban az MTI-vel azt közölte, tudomásul veszi az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést. A Vodafone Magyarország a krízisadót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is - jegyezték meg. Megemlítették továbbá, hogy a cég jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez: közel 4000 embert foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.

Mi lehet a következménye a döntésnek?

Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befizetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben, így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg - közölte a Deloitte döntéshez fűzött kommentárjában.

A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme - vélte Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere. A szakértő szerint a kérdés az, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt, ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését - mutatott rá Aracsi.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

znojmo, 2020.03.03 21:22

@Koronat_Orsosra_Mozgalom_2:
Jellemzően ezek a fosh országok vezették be különadókat akiket két lábbal kéne kirúgni az Unióból. Harcolj azért, hogy vissza kerüljenek az oroszok alá, akkor majd megmondják nekik mit tehetnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.03.03 19:57

Azaz, a multikkal szemben Magyarországnak adott igazat az Európai Bíróság. EZ a hír, nem az hogy "ítéletet hozott". Ja, hogy azt főcímben nem szabad leírnia egy igazmondó liberálmédiának?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rosszkutya, 2020.03.03 19:47

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html