Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A jelentésből kiderül többek között, hogy 2015-ben a vásárlóerőparitáson számolt fejenkénti 1371 eurós magyar egészségügyi költés az uniós mezőny alsó harmadára elegendő , és még a felét sem éri el az EU-28-ak 2781 eurós átlagának. Az összesített egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP-hez viszonyított aránya sem éri el a 9,9 százalékos EU-28-as átlagot. A nemzetközi összehasonlítás kapcsán a KSH kimondja, míg a gazdasági válság az uniós országok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyi kiadások reálértékére, nálunk a 2007-2009-es visszaesés után a kiadások reálértéke ismét csökkent, s még mindig nem érte el a 2005-ös bázisév szintjét.
Az egészségügyi kiadások GDP-hez számított aránya 2003 óta lényegében folyamatosan csökkent. A 2003-as 8,1 százalékról 2006-ra 7,8 százalékra apadt, majd 2008-ra 7,1 százalékra esett vissza. 2010-11 táján ez az arány újra 7,6 százalékra gyarapodott, 2014, 15-ben azonban újra a 2008-as 7,1 százalékra süllyedt. Az egészségügyi kiadásokon belül a közkiadások aránya a 2003-as 70,5 százalékról 2007-re 70 százalék alá, 68,9 százalékra süllyedt, majd 2010-2015 között 67 százalékról 66,5 százalékra apadt.
Év | Összes, Mrd Ft | Ebből közkiadás Mrd | GDP arányos összkiadás % |
2003 | 1 554 | 1 096 | 8,1 |
2004 | 1 638 | 1 153 | 7,8 |
2005 | 1 804 | 1 275 | 8 |
2006 | 1 894 | 1 340 | 7,8 |
2007 | 1 854 | 1 278 | 7,3 |
2008 | 1 932 | 1 331 | 7,1 |
2009 | 1 915 | 1 309 | 7,3 |
2010 | 2 047 | 1 374 | 7,6 |
2011 | 2 135 | 1 420 | 7,6 |
2012 | 2 149 | 1 408 | 7,5 |
2013 | 2 196 | 1 464 | 7,3 |
2014 | 2 307 | 1 547 | 7,1 |
2015 | 2 397 | 1 594 | 7,1 |
2007 és 2009 között csökkent az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások reálértéke, a 2011-es évet követően a GDP volumenváltozásához hasonló ívet írt le, jóllehet nem érte el a GDP növekedésének mértékét. A 2012-2013-ban még negatív előjelű változás 2014-ben pozitív tartományba került, 2015-ben elérte a GDP-növekedés mértékét - írja a KSH jelentése.
A GDP-arányos kiadások alakulására ható tényezők közül a KSH kiemeli a 2012-ben megkezdett reformot. Ennek keretében vezették be a gyógyszerár-támogatás összegét jelentősen csökkentő vaklicitet. A vaklicit lényege, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) versenyt hirdet az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszerek között, kiválasztja a legolcsóbb ajánlatot és a többi, azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszernek is ugyanannyi támogatást nyújt. Ezenkívül amennyiben a gyógyszertár az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszerek közül az "alacsonyabb napi terápiás költségű" gyógyszerkészítményeket adja el a vásárlónak, juttatásban részesülhet.
Honnan jön a pénz az egészségügybe?
A magyar egészségügybe a központi és az önkormányzati költségvetésből, az Egészségbiztosítási Alapból (E-alap), a háztartásokból és az önkéntes egészségfinanszírozási alrendszerekből érkezik pénz. A közkiadások - központi és önkormányzati költségvetés, E-alap - és a magánkiadások aránya 2010-15 között 67 százalékról 66,5 százalékra mérséklődött, (2012-ben mindössze 65,5 százalékot tett ki), azaz a kiadások harmadát a lakosság közvetlenül a saját zsebéből finanszírozza.
A KSH jelentés szerint ez a kétharmad-egyharmad arány azért maradt fenn tartósan, mert a bérfejlesztés mellett a gyógyszertámogatás összege csökkent, az egészségügyi szolgáltatások és termékek árindexe pedig jobban nőtt mint a fogyasztói áraké.
Így csökkent a központi hozzájárulás
A központi egészségügyi kiadásokra is az ellátórendszer 2012-ben megkezdett átalakítása gyakorolta a legnagyobb hatást. A közkiadások négyötödét az OEP kasszán keresztül osztják el, ennek költségvetése meghatározó. Bevételi oldalon az E-alap forrásainak legjelentősebb tételét, a bevétel több mint egyharmadát - 2015-ben 652 milliárd forintot, ami 220 milliárddal volt több mint a 2010-es - a biztosítotti járulék adja. A központi költségvetési hozzájárulások két legnagyobb tételét 2015-ben a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz, illetve a rokkantsági rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszközök adták, a bevételek 29 százalékát tették ki (565 milliárd forint).
A központi hozzájárulások részaránya 2014-ben még 47 százalék volt (897 milliárd forint), 2013-ban pedig 52 (967 milliárd forint), de 2010-ben is magasabb volt a jelenleginél: 45 százalék (617 milliárd forint). A 2015. évi visszaesés oka, hogy a rokkantsági ellátások fedezetére átvett pénzeszközök az előző évi érték felét sem érték el, és kivezetésre kerültek a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó tételei is.
A kiadások pedig így nőttek
Kiadási oldalon a kormányzati alrendszer (a kormányzati és önkormányzati alrendszerek, társadalombiztosítás) gyógyító-megelőző ellátási ráfordításait a 2012-ben megkezdett béremelés növelte jelentősen.
2010-2011 között az egészségügyben foglalkoztatottak keresetének reálértéke csökkent, 2012-ben és 2013-ban 8, illetve 7 százalékkal, 2014-2015-ben 3-3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az orvosok átlagos havi jövedelmének reálérték-növekedése 2012-2013-ban 14, illetve 10 százalék, 2014-2015-ben pedig 4-4 százalék volt a KSH számításai szerint.
Az állami gyógyszerár-támogatások mértéke a vaklicit bevezetése miatt 2012-2013-ban csökkent, és bár 2014-2015-ben ismét nőtt, folyó áras értékük 2015-ben (338 milliárd forint) 19 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint 2010-ben.
Mennyit fizet a lakosság a saját zsebéből?
A háztartások kiadásainak önálló alrendszerét a hazai lakosság közvetlen ("out of pocket") kiadásai jelentik, amelyek magukba foglalják a KSH által becsült hálapénzt is. A háztartások jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre. Ebben a lassú elmozdulásban az is közrejátszott, hogy míg a fogyasztóiár-index 2014-2015-ben negatív volt, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások fogyasztói ára 3-4 százalékkal nőtt.
Az önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerekben a legjelentősebb részt az önkéntes egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak egészségügyi jellegű kiadásai jelentik. Az adókedvezmények és a nyújtható szolgáltatások szűkülése miatt a pénztárak kétezres évek elejétől tartó dinamikus növekedése 2010-től csökkent, 2010-ben 58, 2015-ben 56 milliárd forint volt a ráfordítás.
A háztartásokat segítő nonprofit szervezetek finanszírozási képessége visszaesett 2010 és 2015 között 39 milliárd forintról 32 milliárd forintra. A társaságok kiadásainak meghatározó részét a foglalkozás-egészségügyi kiadások teszik ki, ráfordításaik 2010 után kismértékben, 15 milliárd forintról 2015-re 16 milliárd forintra nőttek.
Mire mennyit költünk?
Szolgáltatások szerinti összetételében a kiadások legnagyobb részét a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyéb gyógyászati célú javak képezik, amik 2015-ben a folyó kiadások közel egyharmadát (763 milliárd forint) adták. Ez az arány a 2012-ben megkezdett gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetése előtt, 2011-ben még 38 százalék volt. A 2014. évi érték nemzetközi viszonylatban még mindig igen magas (az EU-27 átlaga 15 százalék), csak Közép- és Kelet-Európa néhány országában (Bulgária, Románia, Szlovákia) haladta meg a magyar értéket, jóllehet az egy főre jutó gyógyszerkiadás magyarországi értéke (387 euró/fő) nem éri el a 402 eurós EU-27ek átlagát.
A fekvőbeteg-ellátásra fordított kiadás a második legjelentősebb tétel, a finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása következtében az elmúlt években dinamikusan nőtt, így az összkiadásokhoz viszonyított 29 százalékos aránya alig egy százalékponttal marad el az EU-27 átlagától - írja a KSH.
Early Bird kampánnyal indul a 2021-es szezon jegyértékesítése.
Játékunk alapjául a TotálKártörténet-lekérdező szolgáltatásunk adatait biztosító partnerünket kértük meg, hogy számolja ki nekünk, hogy mekkora összegű a hivatalos javítási...
kovi1970, 2017.03.22 21:58
Ha jól tudom aki épp munkanélküli annak több mint 7ezret kell pengetni havonta.
Ha mindenki csak ennyit fizetne, az több mint 300 milliárd évente. De akinek van munkája az ennél sokkal többet fizet. Mégis akkor hova a faszba rakják a befizetett pénzünket?