Hamarosan a 70-es, 80-as években találhatjuk magunkat - Csak most rosszabb lesz

Az egészségpolitikának haladéktalanul választ kell adnia arra a kérdésre, hogyan képzeli el a sürgősségi ellátás jövőjét, különben sorozatban ismétlődhetnek meg az egri Markoth Ferenc kórházéhoz hasonló esetek, sürgősségi ellátás helyett pedig rövidesen a hetvenes, nyolcvanas évekbeli akut ellátási rendszerben találhatjuk magunkat, de az akkori, kórházon kívüli szakellátási háttér nélkül - figyelmeztetnek szakértők.
Szepesi Anita, 2014. december 7. vasárnap, 09:11
Fotó: Napi.hu

November végén felmondtak az egri Markhot Ferenc kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosok közül hatan, köztük az osztályvezető is. A kórház vezetése sajtómegkeresésekre úgy nyilatkozott, a lépés nem veszélyezteti a sürgősségi ellátásban a betegek biztonságát, csupán néhány, nem teljes munkaiőben dolgozó, egy-egy műszakot vivő, vállalkozó orvos távozását jelenti. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE) azonban ennél sokkal borúlátóbb, az egri kórház sürgősségi ellátásán és az ottani betegek biztonságán túl az egész szakma jövőjét bizonytalannak ítéli meg.

A humán erőforrás kérdés, a sürgősségi szakorvosok hiánya csak az egyik seb, (ok-okozati összefüggés), amiből a sürgősségi betegellátás vérzik. A szakmának ennél szélesebb értelemben vett konfliktusokkal kell folyamatosan megküzdenie - véli Berényi Tamás, az MSOTKE elnöke.

A sürgősségi betegellátás egy olyan komplex, 21. századi szemlélet, ami az akut ellátáson belül, átlátható betegutakkal, racionalizáltan rendel kapacitásokat a beteghez, 24 órán belül elvégzi a mentés, az ambulanter ellátás és a kórházi felvétel irányítását, ezzel túlmutat a hazai, akut jellegű ellátási struktúrán. A sürgősségi ellátást alapvetően három tényező együttes jelenléte határozza meg: a beteghez integrált, azaz a mozgatása nélküli ellátási rendszer, az idő függvényében végzett munka, azaz a páciens állapotához igazított időn belüli, és nem érkezési sorrendben végzett diagnosztika, illetve beavatkozás, vagyis a kondíciójából adódó rizikó értékelésének megfelelő betegbesorolás, illetve egy szakmai allokációs rendszer, azaz a szükséges beavatkozások biztosítása.

Mindenhonnan hiányzik valami

Mindebből adódik, hogy a sürgősség hatékony működéséhez az adott kórházban, lehetőleg egy épületben rendelkezésre kellene állni az akut ellátáshoz szükséges összes szakmának és szakembernek, ám az országban uniós forrásból fejlesztett és átadott  27 központ - amelyeknek 2010-2015 között, a kapott támogatásnak megfelelően sürgősségi ellátást kell nyújtaniuk - javarészt csak nevében felel meg ezeknek a követelményeknek: sem a szakmai paletta, sem a szakember gárda, sem a betegekhez való integráltság nem teljesül, ami sokat levon a hatékonyságból - fejtegeti Berényi Tamás.

Budapesten a négy sürgősségi osztály, a Bajcsy kórház, a Szent Imre kórház, a Jáhn Ferenc kórház és a Honvédkórház közül csak az utóbbiban érhető el a teljes szakmai kör. A gyerekek sürgősségi ellátását a Heim Pál kórház végzi, itt teljes körű az ellátás, a többi intézmény mindegyikében azonban hiányzik valami szakma, ellátói készség a palettáról. A sürgősségi ellátás a nagyobb egészségkárosodással járó, költségesebb betegeségek, stroke vagy infarktus megelőzésében is kiemelt szerepet játszhatna a korai felfedezéssel és az időben elvégzett beavatkozásokkal - hangsúlyozza Berényi, ám a sürgősségi osztályok (SBO) működését a jelenlegi finanszírozási rendszer nem támogatja, sőt, inkább ellenérdekeltté teszi a kórházi vezetést - teszi hozzá.

Sokan azt látják csak, hogy a sürgősségi osztály tolja be a "drága" betegeket egy teljesítmény-limitált rendszerbe, ami megmagyarázza, hogy miért nem rajonganak az SBO-kért a kórházvezetők. A működést támogató menedzsment és infrastruktúra nélkül pedig egyszerűen nem tartható fenn az elvárt színvonalon a sürgősségi betegellátás, ráadásul eközben csak veszteséget termel az intézménynek.

Evidenciákért kell könyörögni

A sürgősségi szakorvosoknak állandóan konfliktusokat kell felvállalni azért, hogy a beteget, a rizikó szerinti besorolásnak megfelelő ellátáshoz juttassák. Gyakorlatilag végig kell küzdeniük a betegeket az egész rendszeren, telefonálgatni, evidenciákért könyörögni - fogalmaz Berényi. Jogszabály szerint ugyan a sürgősségi ügyeletes diszponál az ágyak fölött, a valóságban azonban sokszor több időt tölt el azzal az orvos - miközben rengeteg konfliktust generál -, hogy megoldja a beteg továbbküldését, mint az érdemi beavatkozással. Ez is az egyik oka annak, hogy a betegek elnyújtottnak élik meg a sürgősségi ellátást és annak is, hogy végzett fiatal szakorvosok hamar feladják, és továbbállnak.

Évente 10-15 rezidens végez, ugyanakkor 15-20 szakorvos külföldre megy dolgozni. Már most is csak 300 sürgősségi szakorvos van a szükséges ezer helyett. A hiány és a már említett szakmai indokok előrevetítik, hogy más centrumok is könnyen Eger sorsára juthatnak, ahogy ez történt több mint egy éve Veszprémben, pár hónapja Szombathelyen - véli a MSOTKE elnöke, aki a ma még etalonként működő kaposvári SBO-t tartja veszélyeztettnek ebből a szempontból.

A leggyengébb pont

Paradigmaváltásra, a sürgősségi ellátást támogató finanszírozásra, a szakorvosi, szakápolói gárda itthon tartására és a képzés fejlesztésére van elengedhetetlenül szükség, mindenekelőtt azonban az egészségpolitikának kellene kiállni a sürgősségi ellátás prioritásáért. Épp e kiállás elmaradása a rendszer leggyengébb pontja - hangsúlyozza Berényi.

A prioritások pontos kijelölése nélkül viszont hamar újra a hetvenes-nyolcvanas évekbeli ambulanciák és ügyeleti rendszerek világában találhatjuk magunkat, ami azért vezet súlyos problémákhoz, mert a kórházon kívüli szakellátási rendszer azóta borzasztóan meggyengült, a kórház alapvető funkciója is megváltozott. A jelenlegi, inkompetens, az előírásoknak nem megfelelő, szakképzett humánerőforrás nélküli működés viszont legalább ilyen mértékű bajt okoz - figyelmeztet az MSOTKE elnöke.

A sürgősségi ellátás állatorvosi lova lehet a Korányi projekt?
Jövő év májusára elkészülhet a Semmelweis Egyetem (SOTE) jelenleg is futó, legnagyobb fejlesztése, a közel 16 milliárd forintból felépülő, eredetileg dél-pesti sürgősségi ellátás centrumként pozicionált klinikai tömb. Ám, hogy a csilivili épületet miként töltik meg tartalommal, a sürgősségi ellátáshoz szükséges szakmák és szakemberek összességével, egyelőre nem tudni. Mindenesetre a projekt alig illeszthető az egyetem akut ellátási rendszerébe - állítják a szakemberek. Hiányzik a pontosan definiált ellátási feladat, a konkrét funkció, így értelemszerűen a szükséges infrastruktúra és HR sem áll össze. Ahhoz, hogy egy klasszikus, a beteghez integrált, azaz a beteg mozgatása nélküli sürgősségi centrum jöhessen létre, az egyetemnek is paradigmát kellene váltania, kitalálni, hogyan pótolható az egyetemi palettáról hiányzó, de szükséges humánerőforrás. Mindeközben egyelőre még azon is vita folyik, hogy mely SOTE klinikák költözzenek az új centrumba.

Így ellenőrizhetetlen és számonkérhetetlen

A sürgősségi ellátás az ország jelentős rétegei számára kulcskérdés, miután ez lehetne a garancia arra, hogy bizonyos minimális, de létfontosságú ellátást minden rászoruló, egységes színvonalon, szakmai elvek alapján előírt módon, megfelelő időn belül megkaphasson. Klasszikus értelemben ez egy olyan átlátható, ellenőrizhető rendszer lenne, amelynek a működése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése irányába hat - figyelmeztetnek a sürgősség körüli anomáliákat jól ismerő szakemberek. Mint rámutatnak, a szakmaspecifikus, izolált kis egységekben végzett, kvázi sürgősségi betegellátás egyre inkább esetleges. A rendszer ellenőrizhetetlen és számon kérhetetlen kis manufaktúrák világává alakul. Ez az ellátás viszont, amellett, hogy szakmailag elégtelen, a felesleges párhuzamos rendszerek miatt rendkívül pazarló. Az MSOTKE véleményét megerősítve egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a szakmai érdekviszályok, a korrupció és a betegek irreális elvárásai miatt is a sürgősségi medicina léte és fejlődése csak felülről jövő kezdeményezéseken alapulhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bruce2014, 2014.12.16 23:56

Nincs itt semmi gond, úgyis túl sokan vagyunk. Legalább elpatkol 1,5-2 millió ember, mindjárt kevesebb lesz a probléma az országban. Még ha 7 millióan maradnak, az is sok.
Meg főleg az öregek/nyugdíjasok dögöljenek meg minél nagyobb számban, mert az viszi a pénzt a fideSS bandától el. Több marad akkor a fideSSes elvtársaknak, ha nincsenek öregek/nyugdíjasok. Csak közmunkás robotok legyenek, az kell az orsós-fideSSnyik banditáknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.12.08 11:32

@Minorkavidor: Majd, ha ott élek, érdekelni fog, egyelőre itt élek.


..de akkor nem kell hazudozni a szomszédokról ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Minorkavidor, 2014.12.08 11:02

@unortodox:

Majd, ha ott élek, érdekelni fog, egyelőre itt élek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.12.07 21:33

@lzperx: Hosszú idő átlagában tartósan alul finanszírozzák az egészségügyet a GDP arányában mind a környezetünkhöz mind a fejlett államok átlagához képest...

..nézz meg egy szlovák-román-szerb korházat !! ..jó nézelődést !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

roberta, 2014.12.07 19:56

Sajnos már többször előfordult, hogy a "hozzászólásom" eltűnt mielőtt elküldhettem volna, most is ez történt, de már nem vacakszom az újbóli petyegtetéssel. Na meg a kedvem is elment...............
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html