Hol nőttek a legjobban a fizetések Magyarországon?

Miközben Magyarországon az országos nettó fizetés 10 százalékkal nőtt egy év alatt, hat megyében ennél tempósabb volt az emelkedés, öt megye pedig gyengébben szerepelt.
Csernátony Csaba, 2020. október 24. szombat, 11:11
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A KSH adatai szerint csaknem 263 ezer forint volt a - kedvezmények nélkül számolt - nettó átlagfizetés az idei első félévben, ez 10 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi alig több mint 239 ezer forinthoz képest. A javulás elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető.

A fizetési statisztikákból továbbra is látszik, hogy hatalmas különbségek vannak az országon belül. Budapesten az idei első félévben 328 ezer forint felett voltak a nettók, ami az országos átlagot 25 százalékkal haladja meg és a legrosszabbul fizető Szabolcs-Szatmár-Bereg átlagát 82 százalékkal múlja felül.

Az is kiderült, hogy az országos nettó 10 százalékos emelkedése nem egyformán érintette a különböző megyéket. Hat megye tudott ennél jobb eredményt elérni

 

 

 

A legjelentősebb béremelkedés Tolnában következett be, éves szinten 13 százalékkal 247 ezer forint fölé nőttek a nettók. Ezzel párhuzamosan 11 százalékkal emelkedtek a nettók Zalában, Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hajdú-Bihar megyében és Szabolcs-Szatmár-Beregben. Ezekben a megyékben 180-209 ezer forintot kerestek az dolgozók.

Az átlag alatti béremelkedéssel zárta a félévet Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér, utóbbiakban 7-8 százalékos volt csak a növekedés, így 187-240 ezer forintra nőttek a fizetések.

Nem biztos, hogy annyi?

A fizetési statisztikákat azonban óvatosan kell kezelni. Egyrészt, bár ezek a hivatalos adatok, a koronavírus-járvány negatív hatásai még nem igazán láthatóak a statisztikákban. Másrészt a KSH csak az 5 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások, szervezetek adatait figyeli, illetve kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetését szerepelteti az adatsorokban. A részmunkaidősökét nem.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint akár 50 százalékos eltérés is elképzelhető a statisztikában szereplő foglalkoztatottak (vagyis az 5 fő feletti vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozók) és a kimaradók (5 fő alatti foglalkoztatók alkalmazottai és részmunkaidősök) keresete között. A teljes átlagkereseti adat így 12-15 százalékkal is kisebb lehet a kimutatottnál.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Agar, 2020.10.24 12:02

Ideje beindítani a fluktuációt. Amíg nem megy el a dolgozó, bér növekedésre nem számíthat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html