A nyugdíjrendszer fenntartható, a gazdaság növekvő teljesítménye ugyanis fedezetül szolgál a járandóság kifizetésére - mondta Karácsony Mihály, az MSZP kezdeményezésére létrehozott Országos Nyugdíjas Parlament elnöke.

A HírTV szerint azzal indokolta a javaslatát a nyugdíjemelés törvényben meghatározott megállapítási módjának változtatására, hogy a nyugdíjasok nem vállnak passzív fogyasztóvá, amikor kilépnek a munkaerő-piacra. "A nyugdíjas fizeti a jövedéki adót, ugyanúgy fizeti a helyi adót. Vagyis bevételeket is generál" - mondta el az ONYP elnöke. Másik érve a változtatás mellett, hogy az utóbbi időben a nyugdíjasoknál a fizetetlen munka aránya jóval megnőtt. Konkrétumot említve azt közölte, a nők esetében ez naponta 280 perc önkéntes - többnyire háztartási - munkát jelent, amely azért fontos, mert a családi klímát javítja. Vagyis növekszik a rászorultságuk is.

Ha a nyugdíjakat évente átlagosan 3 százalékkal növelik (a kötelező nyugdíjemelés az infláció mértékével történik), miközben az átlagbérek 12-15 százalékkal növekednek, akkor már néhány év alatt is jelentősen leszakadhat a nyugdíjak vásárlóereje. Márpedig tavaly a nyugdíjakhoz képest minimum négyszer olyan gyorsan nőttek a bérek - írtuk meg korábban.A leszakadást egy másik KSH adat is jól szemlélteti: miközben a nyugdíj és az egyéb szociális juttatások tekintetében az egy ellátottra jutó ellátmány a nettó nominális átlagkereset 67,6 százalékát tette ki 2014-ben, addig 2017-re 58,3 százalékra zuhant ez az érték.

Az ország fejlődésével nő a nyugdíjcélú befizetések mértéke is - magyarázta Juhász László alelnök, miért tartják fontosnak az emelést és az új meghatározási metódust.

Emellett céljuk az is hogy a nyugdíjak közötti jelentős különbségeket is felszámolják. Fontosnak tartják, hogy az alacsony nyugdíjakat felzárkóztassák. Közel 70 ezer ember van, akinek a nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, mivel abból ma már szinte lehetetlen megérni. Az érdekvédelmi szervezetek a regionális különbségeket is csillapítanák.

Képünk forrása: Shutterstock.