A KSH által közzétett második becslés szerint 2015 augusztusában a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás indexe 2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva. Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 6,2 százalékkal bővült. Az adatok megegyeznek az október 7-én közölt első becsléssel - közölte a KSH.

Az ipari export 9 százalékkal meghaladta a 2014. augusztusit. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét képviselő két alág közül a több mint egyharmad részt adó járműgyártás kivitele 17 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint 15 százalékát nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek.

Az ipar belföldi értékesítése 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 augusztusához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 7,1 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,9 százalékkal nőtt.

Húz az autóipar

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban nőtt a termelés (1,2-28 százalék), ötben 0,1 és 13 százalék közötti volumencsökkenést mért a KSH az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 17,8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A kimagasló teljesítményt az iparág rendelési mutatói is tükrözik.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,2 százalékkal emelkedett, mindkét értékesítési irányban növekedés volt. Az alág 11 alágazatából nyolcban 0,4 és 23 százalék közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést regisztrált a KSH. A legnagyobb (az alág termelésének 22 százalékát képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egynyolcadát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,2 százalékkal nőtt. Az iparág két domináns alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 29 százalékkal bővült, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 18,2 százalékkal visszaesett.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása nőtt, amiben elsősorban az alacsony bázis hatása játszott szerepet - jegyzi meg a KSH.

Folytatva a növekedési trendet, a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5 százalékkal bővült, főként külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés.

Visszaesés a gyógyszergyártásban

A kisebb súlyú gyógyszergyártás idén először csökkent (9,3 százalékkal), nagyrészt a külpiaci kereslet számottevő csökkenése miatt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben (13 százalékkal) a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, mindenekelőtt az alág legnagyobb súlyú (42 százalék) szakágazata, a motor, turbina gyártása visszaesése következtében.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,4 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 27 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 0,9 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány volumene 9,9 százalékkal meghaladta a 2014. augusztusit.

Növekedés az első nyolc hónapban

Az ipari termelés 6,6 százalékkal emelkedett 2015 január-augusztusában az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,7, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,1 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (11,4 százalék), a többi régióban 4,0 és 9,8 százalék között.