Államtitkár: a magyar GDP nagy része kell a zöld fordulathoz

Magyarországon a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez a következő 30 évben a GDP 2-2,5 százalékát kell környezetvédelmi beruházásokba fektetni, megközelítőleg 120 milliárd eurót - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára Kaderják Péter az MTI szerint.
Szabó Dániel, 2020. február 2. vasárnap, 08:17
Fotó: Shutterstock

A következő európai uniós költségvetési időszakban legalább a költségvetés 25 százalékát a klímavédelemhez kapcsolódó energetikai, vízgazdálkodási, közlekedési és más programokra kell majd fordítani, ezért nemcsak a klímavédelem, hanem a gazdaság területén is adottak a fejlődési lehetőségek - mondta el a 20. Országos Környezetvédelmi Találkozó gálavacsorájának megnyitóján a politikus.

A Kaderják által emlegetett 2-2,5 százalékos GDP-ráfordítás nagyobb tételt jelent, mint a NATO felé tett vállalás a katonai fejlesztésekre. Jelenleg Magyarország azt az elvárást sem teljesíti.

Annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások  környezetvédelemben megszerzett tudása exportálható legyen, az ITM még tavaly megalakította a Nyugat-Balkáni Zöld Alapot, amelynek pályázatai a következő hetekben fognak megjelenni. A pályázatok célja a környezetvédelem területén aktív vállalkozók sikeres működésének támogatása a régióban - tette hozzá az államtitkár. Azt ugyan nem említette az MTI beszámolója szerint, de az Államadósságkezelő Központ tervezi csak klímavédelmi beruházásokra fordítható zöldkötvények kibocsátását is.

A kormány tavaly decemberben eldöntötte, hogy csatlakozik ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely szeretné elérni, hogy 2050-re létrejöjjön a világ első klímasemleges kontinense, ezért 2020 január 8-án már el is fogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyek kijelölik a célhoz vezető utat. Tájékoztatása szerint a program egyebek között tartalmazza azt a célt, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentse Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást, és emelje a megújuló energiaforrások alkalmazását.

Kaderják Péter arról is beszélt, hogy az ITM gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a magyar gazdasági növekedésnek a jövőben három fő jellemzővel kell rendelkeznie: legyen magyar, hi-tech és zöld. A klímavédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymással ellentétes, hanem két egymást erősítő folyamat - szögezte le az államtitkár.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

villam64, 2020.02.02 10:08

Ez aljas hazugság. Magyarország eddig 1 forinttal sem támogatta a napenergiás beruházásokat, csak az EU. A magyar kormány európai mércével is magas adókkal sújtotta a napenergiás beruházásokat, amit előbb zsebre tett, majd belső pályázatokon szétosztott az embereinek. A 0 %-os MFB hitel is hazugság. Minden beruházás után, előbb levonta az ÁFA-t, és a béreket terhelő adókat. Vagyis a 0 %-os hitelt valójában 30 % adó terheli. Egy 2 milliós beruházásnál, 600 ezer forintot eszed az állam, majd ad 1,8 millió forintot. Valójában csak 1,2 milliót adott, de 1,8 milliót kér vissza.
Ideje lenne most már lakossági napenergia pályázatot kiírni. A beruházási költséget W-onként 110 ft-tal támogatni. Akkumulátoros rendszerre W-onként 440 ft-tal. Így az államnak, vagyis nekem, 1 GW lakossági napelem 0 ft-ba. 1 GW akkumulátoros lakossági napelem 220 milliárd forintba kerülne (1 GWh kapacitás). Mo.-on még nincs napenergia kapacitás, de mégis ahogy enyhül a tél, az óraátállítás idejére-től éreztetni fogja hatását a termelői rendszerre. Így 10 GW napelem, 10 GWh tárolóval 2200 milliárdba kerülne nekem. Ennyi a focistákra is elmegy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html