Így trükköznek a gazdag magyarok a szuperkötvénnyel

Elindult a babaváró támogatás, és minden rekordot megdöntöttek a lakossági hitelstatisztikák. A MÁP+-t, ahogy sejteni lehetett, sokan veszik lombardhitelből, így sokszorozva meg a kamatot.
Herman Bernadett, 2019. szeptember 4. szerda, 07:08
Fotó: Pixabay

Felrobbantak a banki hitelstatisztikák júliusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások nettó hitelfelvétele történelmi rekordot döntött, a lakosság 142,9 milliárd forinttal vett fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztett. Ezzel a háztartások hitelállománya 6512,9 milliárd forintra, amivel régi csúcs dőlt meg. Utoljára 2015 februárjában, a devizahitelek forintosítása és a banki elszámolása előtt volt több a tartozásuk.

Állampapírt hitelre

Júliusban 156 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami szintén rekord, ráadásul ezek a csúcsok a következő hónapokban sorra megdőlhetnek. Személyi hitelből júliusban csaknem 48 milliárd, szabad felhasználású jelzáloghitelből 5,1 milliárd, áruvásárlási és egyéb hitelből pedig 26,5 milliárd forintnyit folyósítottak a hitelintézetek. Ez utóbbi is történelmi csúcsnak számít. Az ilyen kölcsönök döntő része már régen nem áruhitel, hanem úgynevezett "egyéb hitel". Ebbe tartoznak egyebek között azok az értékpapír-fedezetű vagy más néven lombardhitelek, amelyeket jellemzően a privátbanki ügyfeleknek kínálnak a bankok.

Ezzel a módszerrel a kliensek a megtakarításuk többszörösét is befektethetik értékpapírokba, köztük a júniusban debütált Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+). Feltűnő a jegybank statisztikáiban hogy a MÁP+ indulása után mennyire megugrott az változó kamatozású egyéb hitelek szerződéses összege. Korábban havonta jellemzően 5-6 milliárd forintnyi ilyen hitelre kötöttek szerződést a hitelintézetek, májusban és júniusban viszont már 10 milliárd forint fölött volt a szerződéses összeg, júliusban pedig 32,58 milliárd forint volt.

A lombardhitel olcsó lehet. Az éven belüli kamatfixálású áruvásárlási és egyéb kölcsönök átlagos kamata júliusban csupán 2,67 százalékos volt, vagyis aki ilyenből vásárol 4,95 százalékot kamatozó MÁP+-t, a hitelből vett papírok után is csaknem 2,3 százalékos kamatot tehet zsebre. A bankok az állampapírokat általában 80-90 százalékban elfogadják fedezetként, így pedig 10 millió forintból 18-19 millió forintnyi állampapírt is vehet az ügyfél, sőt a hitelből vett papírokra is vehet fel a hitelt. Így pedig nem csak a saját megtakarításból vásárolt papírokra kapja meg a 4,95 százalékos éves kamatot, de ezen felül még 20-30 millió forintnyi hitelből vett papír után is jár neki hozam, ami azt jelenti, hogy a hitelkamatok kifizetése után is akár 10 százalék fölötti hozamot érhet el az eredeti 10 millió forintján.

Nagyot ment a babaváró

Ha ezt azóta folyósították is a hitelintézetek, akkor az áruvásárlási és egyéb hitelek volumene augusztusban is borítékolhatóan csúcsot dönt. Ebben nem csak a lombardhitelek megugrása, de a babaváró támogatás is szerepet játszhat. Az államilag támogatott hitelt az egy évesnél hosszabb, de maximum ötéves kamatfixálású egyéb hitelek közé sorolja az MNB, amelyeknél a szerződéses összeg korábban havonta 2 milliárd forint körül volt. Júliusban viszont, ahogy elindult a babaváró hitel, 59 milliárd forint fölé emelkedett.

Az átlagkamat is lement alig 5 százalékosra, holott korábban ezek a kölcsönök bőven két számjegyű - jellemzően 15 százalék fölötti - kamattal ketyegtek. Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen a júliusi szerződéses pénzből az MNB közlése szerint csupán 5,5 ezer család kapott babaváró hitelt 54 milliárd forint értékben. Az MNB-nél pedig úgy számolnak az év végéig akár 400 milliárd forintnyit is kihelyezhetnek a kamatmentes hitelből, ami legalább 40 ezer szerződést jelent.

Valószínűleg a babaváró hitelt sokan használják lakásvásárlása, az új lakáshitelek mennyisége ugyanis érezhetően visszaesett júliusban. A statisztikák szerint a kihelyezések mennyisége csupán 62,6 milliárd forint volt, ami 2017 novembere óta a legalacsonyabb érték. Az új szerződések értéke 76,5 milliárd forint volt, ez is kevesebb, mint a korábbi hónapok átlaga, ami 80 milliárd fölött alakult.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

halacska40, 2019.09.06 17:49

@Borisz1106: ,antitroll! Fogadjátok ezt a kis ajándékot tőlem és Eliottól.

http://keptarhely.eu/images/2019/08/14/v00/20190814v00qkhi2x.gif
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

halacska40, 2019.09.06 17:17

@Borisz1106: Minden szempontból igaz,amit írok:))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2019.09.06 17:12

@halacska40: Esélyes, hogy amit írsz abból a szempontból igaz, hogy túl nagy a kereslet erre a kötvényre. Ezért jelentették be, hogy elveszik az összes lakossági állampapír forgalmazás jogát a bankoktól. Nyüszítenek is már most.
Az inflációt nem fogják nagyon elengedni, szerintem max. 4%-ra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

halacska40, 2019.09.06 17:00

@antitroll: " Lehet,hogy dicsekedtem" Néha jól esik:))Tehát. Az MNB amikor kitalálta,hogy a lakosságnak kötvényt bocsát ki fingja nem volt,hogy miből mennyi lesz lejegyezve. Mára kiderült ,hogy ketyegő kötvények sokasága,ill friss pénzek áramlanak az új instrumentumba. Kb 1800md ft. Már bőven több van lejegyezve,mint amire a kormány számított. Tehát mit csinál,ha nem akar felesleges többletkamatot fizetni?Elinflál plusz deviza kötvényeket fizet vissza. Van még jenben euroban,usd-ben kibocsátott kötvényünk. Ezáltal csökken a deviza adósságunk plusz nő a ft eladósodottság.. Lehet gyengíteni. A bevont ft igaz ,hogy csökkenti az inflát,viszont olajár drágulás,ft gyengülés emeli azt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2019.09.06 15:51

Na úgy látom elkezdődött a ker. bankok kiszorítás az államkötvények forgalmazási piacáról.
A magyar bankvezérek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek arról is, nem tartják jó ötletnek, hogy csak a kincstárra korlátozódjon a MÁP+ értékesítése, Nagy Márton, az MNB alelnöke viszont úgy látja, át kell gondolni az eddigi értékesítési struktúrát a lakossági állampapírok kapcsán."

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/magyar-bankvezerek-ne-vegyek-el-a-szuperallampapirt.1.336571.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html