Évente ötezer magyar beteg kolorektális daganat miatt veszti életét, közülük becslések szerint ötszázan megmenekülhetnének, ha elindulna végre az uniós és magyar állami forrásból támogatott országos vastagbélrák-szűrési program. A szakpolitika tehetetlensége a 6 milliárdos EU-s forrás visszaadásának kényszerével fenyeget - írta korábban a MedicalOnline.

A 2016 februárja óta többször is bejelentett, uniós forrással megtámogatott vastagbélrák szűrési projekt arra lenne hivatott, hogy 3 év alatt 75 ezer embert szűrjön, amellyel elméletben 10 százalékkal csökkenthetné a rendkívül rossz magyarországi kolorektális halálozási rátát, amivel európai első és világszinten negyedik az ország. A késés miatt a szűréshez szükséges eszközökre csak idén februárban írták ki a közbeszerzést, ezzel lényegében lehetetlenné vált a határidő tartása. A meghiúsulás pedig nemcsak a 6 milliárd forint visszaadásának veszélyével fenyeget, hanem további, a szűréssel elkerülhető halálozásokat is eredményez.

A szakpolitika a portál által feszegetett kérdésre válaszul akkor nemes egyszerűséggel összemosta a szűrést a szokott rendben haladó NEK(OEP) támogatott vizsgálatokkal (tüneteket mutató, beutalt betegek vizsgálatával) s ezek növekvő számait idézte ahelyett, hogy a szűréssel kapcsolatos kérdésekre reagált volna.

Ugyanott tartunk

Úgy tűnik, az egészségügy vezetése azóta sem mozdult el korábbi álláspontjáról, Mesterházy Attila MSZP-s honatya  vastagbélrákszűrést firtató írásbeli kérdésére ugyanis Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára ismét a korábbi választ ismételte meg. Eszerint a projekt előzményeként sikeresen lezajlott egy három megyére kiterjedő pilot szűrés. Ennek tapasztalatait felhasználva készült el a szűrőprogram, amiben 2200 háziorvos vesz részt. Közülük 1300 már oktatásban is részesült. A program országos kiterjesztéséhez és koordinálásához felállt az országos hálózat, hét regionális központtal. A szükséges eszközök beszerzésére pedig elindult a közbeszerzés. Vagyis forrásvesztéstől nem kell tartani - írta Rétvári, aki szerint minden rendben van, s szó sem esik a projekt befejezési határidejéről.

A következő mondat már arról szól, hogy a szűréstől függetlenül évi több mint 90 ezer vastagbéltükrözést végeznek el az egészségügyi intézményekben, majd részletezi az uniós finanszírozású szűrőprogrammal semmilyen módon összefüggésbe nem hozható, állami ellátással kapcsolatos számokat (amelyek itt lehet elolvasni), csakúgy, mint amikor a problémát a portál először felvetette.

Ha minden megvan, miért nem működik mégsem a program?

A lapunknak akkor nyilatkozó szakértők úgy vélték, a látszólagos tehetetlenkedés,csúszás hátterében az lehet a magyarázat, hogy ha valóban beindulna az országos szűrés, az akkora terhet jelentene, amely összeroppantaná az onkológiai ellátást. Az orvosi kérésre, diagnosztikus célból elvégzett kolonoszkópiákat (melyek jelentős része altatás nélkül történik) és a szűrővizsgálati láncban szereplő kolonoszkópiákat most is ezért mossák össze a kommunikációban - erősítették meg a Napi.hu által megkérdezettek.

Ha 100 ezer szűrésre jelentkező ember közül csak 10 százalék az úgynevezett székletpozitivitás, ebből 10 ezer kolonoszkópia fakad.  Csakhogy ezek a szűrtek "civilek", nincsenek tüneteik, el kell velük beszélgetni, fel kell őket készíteni. Ha ez a háziorvos dolga, rendben van, addig persze nem csinál mást, de 10 ezer új kolonoszkópia helyből 10 százalékos kapacitásterhelés a kolonoszkópiás laborokban, és ha nekik kell felvilágosítani a szűrteket is, az kicsit elnyújtja a vizsgálati időt a diagnosztikus soron is. És a szűrendő életkorba nem 100 ezer ember, hanem legalább másfél-kétmillió tartozik. Úgyhogy addig dédelgetik ezt az országos akciót, amíg valaki le nem meri fújni - fogalmaztak kérdésünkre a szakértők.

Képünk forrása: Pixabay.