Az ezredforduló körüli években kivétel nélkül minden volt szocialista EU-tagállamban - legalább néhány évi - 1,3 alatti teljes termékenységi arányszámot értek - derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet által készített, friss Demográfiai Portréból, melyet a portfolio.hu szemlézett.

A mélypontot 1997 és 2003 között mérték, utána pedig Magyarország kivételével minden országban nőtt a termékenység. A többi országban ugyanis megszülettek a "korábban elhalasztott gyerekek", míg itthon ez a folyamat - melyet a szakma visszapótlódásnak nevez - csak 2010 után indult be. (Egyes számítások szerint már most is csak 8 millió magyar van.)

QP | Quality Placement

Bár ezen országok legtöbbjében ez csak ideiglenes fellendülést jelentett, néhány országban - Csehország, Szlovénia, Bulgária, Észtország, Litvánia - egy évtized alatt 0,4-del növekedett a termékenységi arányszám. Ugyanakkor a kutatók szerint a népesség hosszú távú reprodukcióját biztosító, kettőt meghaladó érték reális időn belül történő elérése nem tűnik életszerűnek. Ehhez ugyanis az országnak precedens nélküli demográfiai pályát kellene befutnia a jövőben.

A magyar termékenységi arányszám 1,25-ről 1,49-re emelkedett 2011 és 2016 között. A kiadvány hétfői bemutatóján Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója elmondta, hogy itthon növekszik a gyermektelenek aránya, illetve megrekedt a várható élettartam növekedése is az elmúlt években. Fontos változás az is, hogy évről  évre csökken a kivándorlók növekedési üteme.

Mindezek alapján a kutatók úgy számolnak, hogy 2070-re 7,75 millió fő lesz a magyar lakosság a 2011-ben látott 9,985 millió fő után. Más számítások is vannak, a pesszimista mindössze 6 millió magyarral számol ekkora, míg az optimista szerint - bár az átlagos gyermekszám így sem éri el a kívánt 2,1-es értéket - "mindössze" 917 ezer magyarral lesz kevesebb.