Mi vár a magyar gazdaságra?

Ez az év egy növekedési mélypont a magyar gazdaság számára: a GKI Gazdaságkutató Zrt. továbbra is 2 százalék körüli GDP-növekedést vár 2016-ban, míg a 2017-es várakozását 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelte - mondta Vértes András, a gazdaságkutató elnöke a legújabb prognózisukat ismertetve.
Domokos László, 2016. szeptember 28. szerda, 10:35

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest lassú, bár az első félévhez képest gyorsulás valószínű. A régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza. Ezt alátámasztják a friss versenyképességi adatok is.

Jövőre, főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A felminősítés váratlan volt ugyan, ám érdemi növekedésgyorsító hatása aligha lesz.

A magyar gazdaság számára a fő gondot a beruházások nagy visszaesése jelenti, ami jelzi függésünket az uniós támogatásoktól

- fogalmazott Vértes. Jövőre, főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A beruházási ráta 2015-2016-ban csökken, idén várhatóan 19 százalék alatt lesz, ami alacsony arány. 2017-ben az újrainduló EU beruházási ciklus hatására 5 százalékos volumenbővülés és 19 százalék feletti beruházási ráta várható.

Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, a GKI 4 százalékról 4,5 százalékra emeli prognózisát, miközben a beruházásoknál a korábban gondolt 8 százalék helyett már 10 százalék körüli visszaesést vár. Jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások némi élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7 százalékra, a korábban vártnál kicsit magasabbra gyorsulhat. A belföldi felhasználás idén a GDP dinamikájánál kevésbé (1,6 százalékkal), jövőre viszont sokkal gyorsabban (3,2 százalékkal) bővül.

Prognózis (éves változás százalék)
Megnevezés20162017
GDP2,02,7
Egyéni fogyasztás4,54,0
Állóeszköz-felhalmozás-10,05,0
Export6,07,0
Import7,09,0
Fogyasztói árindex0,51,5
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege
- milliárd euró7,78,2
- a GDP százalékában7,07,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, százalék)5,25,1
Államháztartási egyenleg (ESA, a GDP százalékában)-2,3-2,5
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.

Száguldanak a bérek

Idén a reálkeresetek - a bruttó keresetek 6 százalékos növekedése, az szja 1 százalékpontos csökkentése és a 0,5 százalék körüli infláció következtében - mintegy 7 százalékkal nőnek. Ez a foglalkoztatás bővülésével, a csökkenő hitelterhekkel és növekvő vásárlási hajlandósággal együtt a fogyasztás 4,5 százalékos bővülését valószínűsíti.

Az oktatási rendszer elavultsága és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte is erősíti. Ugyanakkor sok helyen a minimálbér emelése is nagy gondot okoz.

Jövőre az idei tendenciák folytatódása várható, a reálkeresetek dinamikáját azonban 5 százalék alá viheti az infláció némi emelkedése. A fogyasztás 4 százalékkal bővül. Az ingatlanhitelek esetében a hitelfelvétel már az idén újra meghaladja a hiteltörlesztést, a lakossági hitelek egészénél azonban csak jövőre várható növekedés.

A magyar multik termelékenysége nem marad el a nyugat-európaitól, emiatt nem meglepő, hogy ezek a cégek kezdtek érdemi béremelésbe - véli Molnár László vezérigazgató. Várakozása szerint a minimálbérek érdemi emelése a következő években várhatóan folytatódik. A 2017-es büdzsé 5,1 százalékos emelésre épül - márpedig a korábbi években ekörüli értékben állapodtak meg végül a munkaadók és a munkavállalók is.

Ha megvalósul valamilyen járulékcsökkentés, az a következő esztendőkre szóló többéves program lehet, kis kezdeti lépésekkel

- válaszolta a Napi.hu kérdésére Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes.

Túl sok a közfoglalkoztatott

A foglalkoztattak száma 2016-ban a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő, részben a külföldi munkavállalás további dinamikus terjedése, egyes ágazatok viszonylag jó konjunktúrája, az emelkedő bérek eddig inaktívakra és a közfoglalkoztatottak egy részére gyakorolt pozitív hatása, némi fehéredés, valamint a közfoglalkoztatás további bővülése következtében.

Jövőre, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további 2 százalék körüli növekedését, amit a gazdasági növekedés némi gyorsulása is alátámaszt. A munkanélküliségi ráta 2016 közepétől 5 százalék körülire csökkent, s 2017-ben is hasonló lesz. Ez statisztikailag az ötödik legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges helyzet azonban sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma azonos a munkanélküliekével (a második negyedévben 230 ezer körüli), s ehhez jön még a régió más országaihoz hasonlóan a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre - derült ki Vértes szavaiból.

Az EU munkaerő-elszívó hatása Magyarországon a többi régiós országnál valamivel később, de a pangás körülményei között robbanásszerűen érvényesült. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni, sőt az alkalmi és idénymunkáknál kifejezetten visszatartó hatású a közmunka. A közmunkások jelentős része beragad a rendszerbe, mely egyre inkább akadályozza a piaci munkaalkalmak betöltését.

A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét - ez többségük számára rövidtávon elviselhető - és növeli a költségvetés kiadási szükségletét. A reformok elmaradása a költségvetési kiadáscsökkentést csak átmenetivé teszi, az elkerülhetetlen béremelések ismét növelni fogják az államháztartási kiadásokat. A béremelések érdemben élénkíthetik a lakosság fogyasztási keresletét, ez azonban a magyar termelés gyenge kínálati alkalmazkodása miatt jelentős részben az importot serkenti.

Segít a cserearányok javulása

A GKI előrejelzése szerint a magyar kivitel 2016-ban az importtal megegyező ütemben, az előző évinél kissé lassabban (6-7 százalékkal) bővül, majd 2017-ben a kivitel 7 százalékos dinamikája 1 százalékponttal elmarad a behozatalétól. Ezen belül megmarad a szolgáltatások átlagosnál gyorsabb emelkedése.

A cserearányok idén mintegy két százalékkal javulnak, ez teszi lehetővé, hogy a fogyasztás dinamikus növekedése ellenére a külkereskedelmi aktívum kedvezően alakuljon. Jövőre változatlan, esetleg kissé romló cserearányra lehet számítani (főleg a világpiaci energiaárak függvényében).

Lassú a fordulat
A banki portfóliók minősége, a szektor nyereségessége javul, de ez a GDP termeléséhez csak jövőre tud hozzájárulni. Idén véget ér a vállalati hitelállomány összehúzódása, míg a lakosság esetében ez csak az ingatlanhiteleknél várható, a teljes háztartási hitelállomány valószínűleg csak 2017-ben fordul növekedésbe. A bankszektor nagyobbik felének magyar tulajdonba kerülése, az átláthatatlanul változó állami és bankfelügyeleti szerepvállalás, az MNB esetenként jogszerűtlen működése kockázati tényező - vélik a GKI kutatói.

Csendes egyensúlyrontás a büdzsében

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az adóbevételek növekedése és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások előző évhez viszonyított mérséklődése következtében eddig rendkívül kedvezően alakult, de 2016 tavaszán a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött.

A költségvetés módosítása, kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei; a tervezett 2017es államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja. Mindezek alapján a GKI 2016-ban a tervezett 2 százaléknál kissé magasabb, 2,3 százalékos deficitet valószínűsít.

Jövőre, a választásokat megelőző évben a tervezett 2,4 százaléknál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5 százalékos - de 3 százaléknál szinte bizonyosan kisebb - deficit várható. A GDP-arányos államadósság csökkenni fog, a mérséklődés mértéke várhatóan 2016-ban és 2017-ben is eléri az EU adósságszabálya által előírt 0,8 százalékpontot, így az a 2015 végi 75,3 százalék után 74,5, illetve 73,7 százalék körül lesz.

Idén az őszi hónapokban lassan megindul az áremelkedés, 2016 végén 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli infláció várható, mely utóbbi 2017-re 1,5 százalékra emelkedik. A jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat. A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euróárfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes "nyereségérdekeltségével". A további lazítás "nem hagyományos" eszközökkel történik - vélik a kutatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Warlock, 2016.09.29 08:58

@ablakzsiraf: "A legkompetensebb embert kérdezték meg a témában :D
Én rá bíztam volna a versenyképességi felmérés magyar pontozását."

Hehejjj.... Jóóóóó.... :-)))))

Vicc hallod... Ezt az embert megszólaltatni, a szavait leközölni... ahányszor ez már beégett, ahányszor az inkompetenciáját, hozzánemértését, fizetett droidságát bizonyította... erre hónapról hónapra teljes cikket közölnek a "felméréseiről", "jóslatairól"...

Kabaré... Tényleg kezd ez az oldal egy Móricka újságra hasonlítani... :DDDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

666ORDOG666, 2016.09.28 11:49

Azért a hitelesség érdekében szeretnénk megtudni Virág elvtárs és Bástya elvtárs véleményét is.
A tényszerűség érdekében nem ártott volna rögzíteni, hogy reggel, délben vagy este fogant ez a prognózis.
Egyáltalán Don El Qurró egyetért mindezzel?
Üdv: az Ördög.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2016.09.28 11:10

A legkompetensebb embert kérdezték meg a témában :D
Én rá bíztam volna a versenyképességi felmérés magyar pontozását. Ja lehet pont így történt...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html