Mire figyel az MNB? - Megjött a bejelentés

Az MNB monetáris tanácsa felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye - olvasható a mai kamatdöntés indoklásban.
Domokos László, 2018. december 18. kedd, 15:40
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A jegybank monetáris tanácsa változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot az idei utolsó kamatdöntő ülésén - adta hírül az MNB.

Egy hónappal korában, 2018. novemberben még úgy fogalmaztak, hogy a normalizáció megkezdése az inflációs kilátások függvénye. A friss prognózis szerint az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. Így a következő időszak beérkező adatai meghatározóak. Az MT kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.

A mai közleménye szerint az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a monetáris döntéshozók a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítanak a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővül, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul.

A prognózis szerint rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad. A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. Az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából a következő időszak beérkező adatai meghatározóak.

A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A növekedés 2019-től fokozatosan lassul.

A hazai inflációs kilátásoknál megnőtt annak valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg.

Az MT felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A hosszú hozamokra ható nemkonvencionális eszköztár finomhangolása keretében 2018 végéig zárulnak a jelzáloglevél-vásárlások és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében 2019 januárjában - 1000 milliárd forintos keretösszeggel - elindul a növekedési hitelprogram (nhp) fix konstrukció, amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.

A tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat, ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig mínusz 0,15 százalékon hagyta. Emellett a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK