Milyen jogai vannak egy biztonsági őrnek?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak egy biztonsági őrnek, kidobónak vagy testőrnek. A D.A.S. Jogszerviz ezt járja körbe.
Szász Péter, 2018. január 30. kedd, 06:40

A biztonsági őrök, kidobók, testőrök, pénzkísérők (együttesen személy- és vagyonőr) munkájukat a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhetik. Hatósági jogkörrel azonban nem rendelkeznek, és a hatóság eljárását sem akadályozhatják - írja honlapján a D.A.S.

Az őr felkérheti a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt a kiléte igazolására, és megkérdezheti, hogy milyen céllal tartózkodik ott. Amennyiben valaki ezt megtagadja, vagy nyilvánvalóan nem valós választ ad, akkor megtilthatja az ott-tartózkodást, és távozásra szólíthatja fel az illetőt. Ha valaki egy rendezvény megtartását zavarja, vagy akadályozza, felszólíthatják őt a távozásra, sőt, onnét ki is lehet vezetni.

A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul.

Csomagok ellenőrzése

Egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy joga van a be- és kilépő személyek csomagjának ellenőrzésére. A törvény különbséget tesz a csomag, illetve a csomag tartalmának a bemutatása között. Míg előbbire mind a be- és kilépő felszólítható, a csomag tartalma belépéskor akkor ellenőrizhető, ha rendezvény biztosításáról van szó. Ilyen esetben fémtárgyak kimutatására alkalmas eszköz is használható. Amennyiben valaki ehhez nem járul hozzá, úgy a rendezvényre való belépését meg lehet tiltani. Motozásra, vagyis a ruházat átvizsgálására azonban nincs felhatalmazás egyik esetben sem.

A csomag tartalmának átvizsgálásra a védett területen tartózkodó, vagy onnét kilépő személy esetében van mód, de csak kivételes esetekben. Ilyen lehet, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; az érintett a dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és az az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erőt akkor alkalmazhat, ha az a védett személy biztonságát fenyegető támadást elhárításához szükséges. A védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja. Ugyanez vonatkozik a rendezvény megzavarása esetén is. A pénzkísérő vagyonőr a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja. (MI a helyzet a bejhatókkal?)

Az őr a feladata ellátása során gázsprayt, gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert tarthat magánál, és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Az őr felszólíthatja az érintett személyt a személyazonosságának az igazolására. Amennyiben ennek az érintett nem tesz eleget, az őr rendőrt hívhat. Tetten érés esetén az elkövetőt elfoghatja, de köteles az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

Ekkor lehet ellenállni

Ha nincs olyan tény, amiből a vagyonőr közvetlenül arra következtethet, hogy a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak, hogy fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Amennyiben mégis megteszi, úgy két magánszemély közötti viszonyról van szó, tehát akár jogos önvédelem is megállapítható az őr fellépésével szemben.

Amennyiben például az őr a vásárló elé áll, ráteszi a kezét, jelezve, hogy az irodába akarja kísérni, akkor azt a látszatot kelti a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy az illető egy tetten ért tolvaj. A bírói gyakorlat ezt fizikai ütközéssel járó, becsületsértő támadásként értékeli.

A kép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK