Kopogtat a behajtó? Ezt nagyon jó, ha tudja

Amikor egy bank eladja a követelését egy behajtócégnek, akkor utóbbi banktitoknak minősülő adathoz jut hozz, ennek kezelése azonban szigorú szabályokhoz kötött - írja a D.A.S. JogSzerviz.
Szász Péter, 2017. december 8. péntek, 11:10

Banki szolgáltatások igénybe vétele során az ügyfelek által megadott vagy a banknál más módon kezelt személyes adatok egyúttal banktitoknak vagy értékpapírtitoknak is minősülnek. A banktitkot és az értékpapírtitkot a törvény kiemelten védi - hangsúlyozza a D.A.S.

Az egyértelmű, hogy a hiteltartozás összege magántitok, fontos azonban, hogy a bíróság egy korábbi döntése szerint már önmagában az a tény, hogy valakinek hiteltartozása van, ezen felül a visszafizetés, illetőleg vissza nem fizetés részletei is mind-mind ebbe a körbe tartoznak. A felhasználás, harmadik személy részére történő közlés az érintett beleegyezésén vagy jogszabály felhatalmazásán alapulhat.

Így mindenki maga döntheti el, kinek hozza a tudomására a hiteltartozását, vagy azt, hogy a visszafizetéssel gondjai vannak. Az érintettől származó felhatalmazás hiányában csak jogszabály rendelkezése alapján kezelhető és hozható harmadik személy tudomására ilyen információ. (Olvassa el, milyen jogai vannak, ha munkaszüneti napon kell dolgoznia.)

Amikor pedig a behajtó cégek levélben, telefonon vagy más módon felveszik valakivel a kapcsolatot valakivel az összeg behajtása érdekében, olyan eljárást kell tanúsítaniuk, melynek keretében az adóson kívüli harmadik személyek irányába bank- és magántitkot nem közölhetnek. Ha ilyen jogsértés történik, személyiségi jogsérelemre alapított sérelemdíj járhat az adósnak, ennek azonban alapvető feltétele, hogy a jogsértő magatartást bizonyítani kell.

Így például amikor a követeléskezelő cég munkatársa fenyegető hangnemben, az adós tudta és hozzájárulása nélkül az idős szülőknél jelenik meg a behajtás sikere érdekében, az eljárás a magántitok sérelmét is megvalósíthatja, így jogi következményekkel járhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK