Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A változások nyomán az igényekhez igazodva a kereseti adatokról részletes információt kapnak a felhasználók. Ennek érdekében a KSH 2019-ben - alapos módszertani előkészítés után - megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését: a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja, a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan. Az adminisztratív adatok átvételét a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény teszi lehetővé - adta hírül a KSH. (A hivatal már 2018. októberében közölte hogy erre a fontos lépésre készül.)

A járulékbevallásokban ugyanis sokkal részletesebb - személyi szintű/álláshelyi szintű - adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke, valamint az adó és járulékkedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetek értéke.

A KSH az eddigi adatgyűjtésében nem szereplő háttérinformációk is elérhetővé válnak - ide tartozik a munkavállaló neme, kora, foglalkozása. Ezeket az információkat márciustól havi, illetve a részletesebb bontásokat negyedéves gyakorisággal teszik majd közzé. Az új adatköröket a hivatal 2017 januárjáig visszamenőleg publikálja, a 2019. januárról szóló Kereset gyorstájékoztató megjelenésével egyidőben.

A dolgot árnyalja, hogy a gyorstájékoztatók az eddigieknél 7-10 nappal későbbre tolódnak, valamint bizonyos információk (rendszeres/nem rendszeres kereset elhatárolása) havonta, magas aggregáltsági szinten lesznek becsülhetők. A bevallásban nem szereplő információk - úgymint a teljes munkajövedelem, a ledolgozott munkaóra, a részletes rendszeres kereseti adatok - 2019-től negyedéves gyakorisággal a munkaügy-statisztikai adatgyűjtésből állnak rendelkezésre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére - olvasható a mai bejelentésben.

Az utóbbi egy-két évben elsősorban a szakszervezetek rótták fel, hogy hasonló adatokat nem közöl a KSH. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb állna ugyanis a bérek medián értéke, ami úgy jön ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez kutatások szerint az átlagkeresethez képest 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat: a most nagyjából 310 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 250 ezer forint körüli összegre jön ki. Ilyen adatokat azonban a KSH eddig nem közölt, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem.