Mire készül Magyarország a világ egyik legkorruptabb országában?

Bezárt kereskedőház, újonnan nyitott nagykövetség és menekülttáborok - ezek miatt is mozgalmas éve volt a magyar külügynek Ugandában. Hazánk akkor szállhat be a helyi menekülttáborok körüli üzletekbe, amikor Izrael épp oda küldené a náluk lévő afrikai bevándorlókat. Mit tervez Magyarország Ugandában?
Szabó Dániel, 2018. január 8. hétfő, 19:10
Fotó: Napi.hu

November elsején egymás mellett állva hallgatta a magyar himnuszt Dancs Ferenc nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, David Bahati ugandai fejlesztési miniszter és Gordon Wavamunno Magyarország tiszteletbeli konzulja a kampalai Sheraton Hotelben. A keleti- és a déli nyitás eredményeiről amúgy hírt adó magyar külügy ezúttal részletekbe menően nem számolt be a diplomáciai találkozóról.

A helyi sajtóhírek szerint komoly lépésekről döntöttek a felek: Magyarország állandó nagykövetséget nyit az országban, valamint komoly támogatást ad a kelet-afrikai országnak. Utóbbiról Wavamunno a NBS TV Uganda stábjának azt mondta, hogy a magyar fél 75 ösztöndíjat ajánlott fel ugandai diákoknak, valamint 250 millió eurós feltétel nélküli hitelkeretet biztosít 35 éves futamidővel a kampalai kormánynak. Az eseményen David Bahati nagyon fontosnak nevezte a megállapodást:

[A magyar fél] segíti az olyan területek fejlesztését, minta a fenntartható vízellátás biztosítása a vidéki területeken, a turisztikai szektor fejlesztése, valamint a menekülttáborok felszerelése. Ez egy egyértelmű megnyilvánulása, hogy milyen irányba tartanak a kapcsolataink - mondta el tört angolsággal az ugandai miniszter.

Szófukar hírek

A magyar külügyminisztérium beszámolója a helyi sajtóhoz képest jóval szűkszavúbb volt. A kormany.hu-n mindössze annyi szerepelt, hogy Dancs Ferenc az országba látogatott, ahol találkozott Sam Kutesa külügyminiszterrel, akivel a lehetséges együttműködési területekről egyeztettek. Valamint a menekültválság aspektusait beszélték át.

"A helyettes államtitkár ellátogatott a több tízezer főt befogadó Rwamwanja menekülttáborba, ahol nemzetközi civilszervezet képviselőivel és a tábor vezetésével történő konzultációt követően felmérte a helyi igényeket, a magyar támogatás lehetséges eszközeit. Az egyébként válságövezetben fekvő, de a régióban a stabilitás pillérét jelentő, nemzetközileg elismert migrációspolitikát folytató Uganda több mint 1,4 millió - kulturálisan Ugandához kötődő - menekültet fogadott be" - állt a beszámolóban.

A magyar külügyminisztérium viszont sehol nem említette, hogy nagykövetséget nyitna az országban, de a 250 millió eurós feltétel nélküli hitelről sem találni részleteket. A lépés annak fényében érdekes, hogy 2017-ben a Magyar Nemzeti Kereskedőház bezárta az afrikai irodáit, a szervezet honlapja szerint már csak Egyiptomban és Szudánban vannak partnereik.

Szorosabb kapcsolat

Azóta viszont tovább mélyült a kormányközi együttműködés: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, Nagy István és Okello Oryem ugandai külügyminiszter-helyettes november 23-án Budapesten tárgyalt az ország agrártermékeinek esetleges megjelenéséről az európai piacokon.

December 7-én pedig már arról írtak a kormany.hu-n, hogy a mezőgazdasági tárca helyettes államtitkára, Tóth Katalin elutazott Ugandából, ahol részt vett egy magyar kísérleti agrár szaktanácsadói képzési program záróeseményén. A még 2017 októberében kezdődött fórumon tizenhárman vettek részt, s azt támogatta az ENSZ élelmezésügyi hivatala (FAO) is.

A külügy cáfol

Mivel Ugandával kapcsolatban több hírt nem adott ki a magyar kormányzat, a Napi.hu rákérdezett, hogy valóban ad-e hitelt Magyarország 35 évre, valamint arra, hogy az milyen célokra fordítható. Továbbá azt, hogy Dancs Ferenc mely helyi civilszervezetekkel találkozott. A külügyminisztérium válaszában cáfolta a 250 millió forintos keretről szóló hírt. Helyette az eredetileg megjelent szűkszavú közleményt küldték el újra, külön hangsúlyozva a helyi menekültbefogadást és migrációs politikát.

Az ügy tisztázása érdekében lapunk az ugandai külügyminisztériumnak is elküldte kérdéseit, ahonnan mindez idáig nem kaptunk választ.

KKM: kidolgozás alatt a program

Az ugandai menekülttáborokkal kapcsolatos hangsúlyos magyar kommunikáció egy okból mindenképpen érdekes: január 3-án az izraeli hatóságok bejelentették, hogy az országban tartózkodó csaknem 40 ezer illegális bevándorlónak távoznia kell. Két lehetőséget adnak az érintetteknek, az önként távozók ingyen repülőjegyet és csaknem 3 ezer eurót (több mint 900 ezer forintot) kapnak, ha maradnak a tiltás dacára, határozatlan időre rács mögé kerülnek - ahogy arról az MTI is írt.

Izraeli civil szervezetek azt is kiderítették, hogy Izrael a visszaküldéshez két partnert talált Afrikában. Az ország Ruandával és Ugandával kötött megállapodást az önként távozók befogadására. Benjámin Netanjahu miniszterelnök emiatt az elmúlt két évben többször járt a két helyen, az izraeli hatóságok képviselői pedig találkoztak menekülteket segítő civil szervezetekkel is. A Haaretz lap arról számolt be afrikai sajtóértesülések alapján, hogy 1400 menekültet már kiutasítottak és Ugandába küldtek. A jövőbeni befogadásokat egyelőre cáfolták az érintett országok, de ugyanígy tettek az elmúlt években is, pedig az al-Dzsazíra szerint már több hasonló esetre volt példa.

A magyar kormány tehát épp időben jelenhetett meg az ugandai menekülttáborok partnereként. A megnövekedett létszám miatt valóban több forrásra lehet szüksége Ugandának az emberek ellátásában. Emellett viszont a kelet-afrikai országban a gazdaság fontos szereplői a menekültek, akik szabadon dolgozhatnak és vállalkozhatnak, ami az ENSZ Menekültügyi Központjának elemzése szerint sokat segít a fejlődésben.

A gazdasági okokra a KKM is utalt a Napi.hu-nak küldött válaszában. "A még kidolgozás alatt álló fejlesztési együttműködési programmal Magyarország a migráció kezelésén túl tovább erősítheti a két ország közötti politikai, gazdasági, valamint  oktatási kapcsolatokat is" - írta a tárca.

Erős múlt

Uganda megítélése kettős a nemzetközi közösségben: egyrészről példaértékűnek tartják a menekültpolitikáját, másrészről pedig gyakran emlegetik az afrikai diktatúrák között. Utóbbira jó példa, hogy az 1986 óta hivatalban Yoweri Museveni elnök január elején eltörölte az államfői korhatár korlátozását törvényt. Cserébe viszont bevezette, hogy maximum kétszer töltheti be valaki az ország legfontosabb hatalmi posztján, de az csak a következő választás után lép életbe, így Museveni akár még kétszer elnökké választható. Így valószínűleg élete utolsó éveit is a hivatalban töltheti a most 73 éves vezető.

A vezetés mellett gyakran kritizálják a kelet-afrikai országot a mindent átható korrupció miatt is: ahogy arra az Átlátszó korábban rávilágított, a Transparency International listáján 176 országból a 151. legkevésbé, vagyis a 25. legkorruptabb ország a világon. (Érdekesség, hogy Magyarország ugyanebben a rangsorban az 57. legkevésbé korrupt ország.)

A nyitóképben a térkép forrása Shutterstock, a szerkesztést Szabó Dániel csinálta.

HOZZÁSZÓLÁSOK