A kiugró mértékű vállalati hitelbővülés - és ami mögötte van

2018 során a magyar gazdaság kiemelkedő ütemben, az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékben bővült. A hazai GDP dinamikus emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárult a vállalati beruházások bővülése is, amelynek GDP-arányos mértéke így már meghaladja a válság előtt jellemző értéket. A kibocsátással és a beruházásokkal párhuzamosan a vállalatok által felvett hitelállomány is az előrejelzéseket meghaladó mértékben nőtt az év során. A válság óta nem látott hitelbővülés okainak feltárása érdekében az MNB szakértői áttekintették az állomány változásának szerkezetét.
Napi.hu, 2019. május 13. hétfő, 09:00
Fotó: Pixabay

Bálint Máté - Hegedűs Sándor - Pulai György

2018-ban a nem pénzügyi vállalatok hitelintézetekkel szemben fennálló hitelállománya a válság óta nem látott mértékben (964 milliárd forinttal) nőtt, melynek köszönhetően az éves tranzakció alapú dinamika csaknem 14 százalékra gyorsult. Míg a kis- és középvállalati (kkv) szegmens hitelállománya - részben az MNB programjainak köszönhetően - már négy éve folyamatosan bővül, addig a nagyvállalatok éves alapon csupán 2017-ben váltak nettó értelemben hitelfelvevővé. A múlt évben a hitelállományuk ugyanakkor ugrásszerűen nőtt, jelentősen meghaladva az előzetes várakozásokat. Vállalatméret szerint a mikrovállalkozások hitelállománya tranzakciós alapon közel 21 százalékkal (255 milliárd forint), a kisvállalatoké 4 százalékkal (43 milliárd forint), a középvállalatoké 8 százalékkal (125 milliárd forint), míg a nagyvállalatok hitelállománya 17 százalékkal (507 milliárd forint) bővült.

A bővülés - a vállalati beruházások felfutásával összhangban - elsősorban az éven túli lejáratú hitelekben jelentkezett, melyek mintegy kétharmadát adták a hitelvolumen emelkedésének. Devizális bontásban is hasonló arányokat figyelhetünk meg, az állománybővülés kétharmada a forinthiteleknek tulajdonítható. A forinthiteleken belül a hosszú és rövid lejáratú hitelek hasonló arányban nőttek, míg a devizahiteleken belüli bővülést szinte teljes egészében a nagyvállalati és projekt beruházásokhoz kapcsolódó, hosszú lejáratú hitelek növekedése eredményezte.

Ágazati bontásban - a gazdaság gyarapodásához hasonlóan - a vállalati hitelállomány növekedése is széles bázisú és gyorsuló ütemű volt. A legnagyobb mértékben, 307 milliárd forinttal (+21 százalék) a feldolgozóipar hitelállománya bővült. A szektor hitelbővülésében szerepet játszott több nemzetközi nagyvállalat magyarországi beruházásához köthető hazai hitelfelvétele is. Ezt követte a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalatokat tömörítő ágazat, amely hitelállománya mintegy 170 milliárd forinttal (+70 százalék) nőtt. A pénzügyi szektor nagyarányú hitelbővülésében meghatározó volt az állami tulajdonossal rendelkező holdingvállalatok hitelfelvétele, esetükben azonban a hitelek felhasználása jelentős hányadban más szektorokhoz kapcsolódik. Az építőiparban és ingatlanszektorban tapasztalható erőteljes ciklus az ágazat hitelállományát 154 milliárd forinttal (+10 százalék) növelte, míg a kereskedelem és vendéglátás hitelkitettsége ehhez hasonló ütemben és összegben, 136 milliárd forinttal nőtt.

Tavaly a vállalatfelvásárlással kapcsolatos hitelfelvétel több ágazatban is kiugró méretű egyedi hitelekkel járult hozzá az állománybővüléshez. Az építőipari és ingatlanügyletekkel foglalkozó ágazat állománynövekedésében a lakóparkok és ipari ingatlanok építését finanszírozó hitelek növekedése egyaránt megjelent, ugyanakkor az irodaházak, kereskedelmi központok és szállodák építését finanszírozó hitelek állománya csökkent 2018 során. Az építéssel szemben az ingatlanvásárlási céllal felvett hitelek viszont mind az öt szegmensben növekedtek, miután az elmúlt években a kereskedelmiingatlan-piac befektetési volumene a válság előtti szintet közelítette meg. A kereskedelmiingatlan-befektetések 2018-as volumenének fele ingatlanalapokhoz (közel 40 százaléka hazai ingatlanalapokhoz) kötődik.

Az egyes ingatlantípusoknél tapasztalt hitelállomány-csökkenéshez az ingatlanalapok élénk befektetési aktivitása is hozzájárul, mivel az általuk megvásárolt ingatlanokon fennálló banki hiteleket az adásvétellel a legtöbb esetben visszafizetik. 2018 során a hitelintézetek mintegy 387 milliárd forint kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, ez 44 százalékkal haladja meg a 2017-es hitelkibocsátást A kereskedelmi ingatlanokra nyújtott hitelek folyósítása az elmúlt években folyamatosan nőtt, ugyanakkor a 2018-as folyósítási volumen a 2008-as adat kevesebb mint kétharmada. A kereskedelmiingatlan-hitelezési aktivitás koncentrált: 2018-ban a folyósítások túlnyomó része (82 százaléka) négy intézményhez köthető. A válság előtt tapasztaltakhoz képest azonban a finanszírozásban aktív szereplők elhelyezkedés és műszaki adottság alaaján is jó minőségű ingatlanokat finanszíroznak, melynek folytán kockázati pozíciójuk kedvezőbb.


Az éves állománybővülés több mint 80 százaléka az egy éven belüli kamatperiódussal rendelkező hitelek bővülésével magyarázható. Míg a változó kamatozású hitelek állománya mind a nagyvállalati, mind a kkv szegmensben 15 százalékot meghaladó mértékben bővült, addig a rögzített kamattal rendelkező kkv-hitelek állománya stagnált. A jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) korábbi szakaszaiban ugyan teret nyertek a fix kamatozású, hosszú futamidejű hitelek, annak lezárását követően ezek aránya visszaesett. A rövid kamatperiódus főleg azon ügyfeleknél jelent kockázatot, amelyeknek nincs tartaléka az esetlegesen megváltozó hozamkörnyezet esetén a magasabb kamatok fizetésére, illetve annak terheit nem megfelelően mérik fel. A hosszú lejáratú és fix kamatozású hitelek részarányának növelése érdekében indította el az MNB 2019 januárjától el az NHP fix konstrukciót,1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az NHP fix várakozásaink szerint elsősorban a hitelezés szerkezetére gyakorol majd hatást, míg az addicionális hitelkiáramlás mértéke limitált marad.

A széles bázisú hitelnövekedés mellett az egyedi nagyvállalati ügyletek hitelállomány-változásra gyakorolt hatását jól érzékelteti a szerződések volumenének koncentráltsága. Ez a koncentráció nőtt is az elmúlt negyedévek során. Míg a 2017-es nagy összegű folyósításokat alapvetően meghatározó szerződéskötési időszakban, 2016 negyedik és 2017 harmadik negyedéve között létrejött 28 ezer hitelszerződésből 47 volt ötmilliárd forintot meghaladó (az ügyletek 0,17 százaléka), ezek tették ki a teljes volumen több mint negyedét. Ezzel szemben 2017 negyedik és 2018 harmadik negyedéve közötti időszakban a több mint 36 ezer szerződésből 91 volt ötmilliárd feletti (az ügyletek 0,25 százaléka), ami az időszak teljes szerződéses volumenének már csaknem 45 százalékát adta.

A vizsgált két egyéves időszakban a nagyösszegű hitelügyletek esetében a beruházási hitelek volumene csaknem másfélszeresére, a forgóeszközhiteleké kétszeresére, míg egyéb célú hiteleké több mint három és félszeresére nőtt. A 2017 utolsó negyedévi, kimagaslónak számító szerződéskötési volumen meghatározó hányada tehát szintén 2018-ban járulhatott hozzá az állománybővüléshez. A dinamikusan bővülő egyéb kategórián belül az elmúlt négy negyedéves kibocsátás közel kétharmadát a pénzügyi és az ingatlanügyletek ágazatokban működő vállalatok vették fel. A pénzügyi ágazathoz köthető kibocsátás döntő hányada a fent is említett állami holding vállalatokhoz kötődik, míg az ingatlanügyleteken belül a felvásárlások finanszírozása volt jelentős mértékű.

Amellett tehát, hogy a hitelezési alapfolyamatok kedvezőbben alakultak a korábban kialakított várakozásainknál, a hitelbővüléséhez hozzájárult néhány olyan egyedi, nagyvállalatokhoz köthető tétel is, amelyek nem az alapfolyamatok részei. Ezen tételeknél nem alapozhatunk arra, hogy a következő években is azonos nagyságrendben valósulnak meg. Jóllehet a nagy összegű hitelek kiszámíthatatlansága nehezíti a pontos előrejelzést, a következő években a vállalati hitelállomány további növekedésére számítunk.

A reálgazdasági folyamatok mellett a vállalatok alacsony szintű eladósodottsága is ennek irányába mutat. A vállalati szektor eladósodottságát kifejező hitel/GDP mutató régiós és historikus összehasonlításban is rendkívül alacsony hazánkban. Megítélésünk szerint a hazai gazdaság még az új hitelciklus felívelő szakaszában van, így ciklikus és trendfolyamatok is támogatják a hitelpenetráció növekedését. A hitelkonvergencia folytatódása segítheti a hazai GDP növekedését és Magyarország felzárkózását. Emellett az is fontos, hogy a hitelállomány bővülése egészséges szerkezetben valósuljon meg. Ebben a jövőben jelentős szerepet játszhat az NHP fix is, amely lehetővé teszi, hogy a hazai kkv-k kedvező és kiszámítható hitellel finanszírozzák a versenyképesebbé válásukhoz szükséges beruházásaikat.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.

HOZZÁSZÓLÁSOK