A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tevékenysége számszerűsíthetően hasznos a gazdaság és a társadalom számára. A GVH versenyt védő tevékenysége révén a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik. A bemutatott konzervatív hatásbecslés azon a feltevésen alapul, hogy a hivatal közbelépése nélkül - vagyis a jogsértő magatartások folytatódása, illetve a verseny jelentős csökkenéséhez vezető fúziók megvalósulása esetén - az érintett termékek és szolgáltatások drágábbak lettek volna. A haszon pénzben kifejezhető.

Eszerint a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a GVH működésének köszönhetően a 2008-2012 között lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó versenyfelügyeleti eljárásai nyomán. Ez a közvetlen haszon nem tartalmazza - többek között - a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A tényleges haszon tehát meghaladja az itt kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet.

A számszerűsítéshez a GVH az élenjáró külföldi versenyhatóságok által kifejlesztett és használt kereteket vette át. A számítás módját a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársai értékelték (auditálták) és megállapították, hogy a GVH számításai megfelelnek a nemzetközi legjobb gyakorlatnak. Ha az újabban (2014. áprilisában) kiadott OECD ajánlás számítási alapértékeit vették volna alapul, akkor a GVH kimutatott társadalmi haszna még nagyobb, mintegy 80 milliárd forint lett volna.

Az így kimutatott haszon több mint négyszerese a GVH teljes költségvetésének (azonos időszakban), azaz a GVH-ra fordított társadalmi kiadás csak ezen eljárások révén is többszörösen megtérült.