Nem egyértelmű a január elsejétől érvényes rezsicsökkentés lakossági megítélése, a Policy Agenda reprezentatív közvéleménykutatásában a válaszadók 17 százaléka szerint egyáltalán meg sem valósul majd a rezsi csökkentése. A lakásfenntartási kiadásaik visszaesésében bízók többsége (több mint harmada) úgy látja, megtakarítása havi 1000 forint alatt maradhat, a megkérdezettek kevesebb mint negyede bízik havi 1 és 2 ezer forint közötti spórolásban, 3 ezer forint feletti számlacsökkenéssel csak a megkérdezettek 16 százaléka számol. Ez azért is meglepő, mert ha a fűtést gázzal vagy távhővel tudják megoldani, illetve ehhez hozzáadódik a villanyszámla, akkor 30 ezer forintnál magasabb havi költség jön ki - ennek 10 százaléka pedig 3 ezer forint felett alakulna - olvasható az elemzsében.

A csökkentés teljes, lakhatással kapcsolatos havi kiadásokon belüli részarányára vonatkozó kérdésre a megkérdezettek több mint fele az 1-3 százalék közötti sávban válaszolt, 26 százalék 4-7 százalék közötti, 13 százalék pedig 8-10 százalékos megtakarítást valószínűsített. Érdekes módon a válaszadók 8 százaléka szerint a 10 százalékos gáz-, áram- és távhőárcsökkenés 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenti a lakásfenntartási kiadásokat.

Kapcsolódó

A rezsicsökkentéssel a közép- és nagyfeszültségen áramot vételező vállalkozásoknál emelkedett a villamosenergia-szolgáltatás díja, a válaszadók 85 százaléka úgy vélte, ennek hatása megjelenik majd az árakban, csupán 15 százalékuk látta úgy, hogy a verseny hatására nem hárítják át terheiket a cégek a fogyasztókra. A többség - több mint 40 százalék - 4 és 7 százalék közötti áremelkedésre számít, több mint ötödük azonban 8-10, 16 százalék pedig e feletti drágulást valószínűsít (1-3 százalék közötti áremelkedést a megkérdezettek 21 százaléka vár).

A közvélemény-kutatásban résztvevők inkább nem értenek egyet azzal az állítással, hogy "Ha a piaci ár alatt lesznek tartósan a lakossági gáz és villanyárak, akkor ez pár éven belül a fejlesztések, karbantartások elmaradása miatt szolgáltatás kimaradást (például áramszünetek) okoz Magyarországon". A kérdésnél az ötfokozatú skálán 2,6-os átlagérték rajzolódott ki.

A fogyasztók a jelek szerint nincsenek tisztában az áram és a gáz ármeghatározásával, hiszen miközben ez kormányzati hatáskör, a válaszadók 60 százaléka azonban még mindig azt gondolja, hogy a díjtételeket a szolgáltatók határozzák meg. Ez azt is jelenti, hogy kevéssé "ment át" a kommunikáció, amely a rezsicsökkentést kormányzati eredményként mutatta be. A reálisnál kisebb rezsicsökkentésről szóló vélemények az elemzők szerint arra utalnak, hogy a válaszadók félnek attól, más ágon mégis csak megfizetik velük ennek költségét.