Ezért kell várakoznia a nyugdíj előtt állóknak áprilisig - fontos részletek

Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2019-ben? Miért nem számítja ki a nyugdíjbiztosító a nyugdíjra való jogosultsági feltételek teljesítése előtt, előzetesen az ellátás összegét? Egyszerű a válasz: nyugdíjszámítás milliónyi adatot igénylő, rengeteg apró lépésből álló, hosszadalmas, bonyolult és drága jogi, adminisztratív és matematikai munka. A nyugdíjguru.hu megkísérelt utat vágni ebben a sűrű dzsungelben.
K. Kiss Gergely, 2019. január 23. szerda, 13:37
Fotó: Shutterstock

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíjának összege is) az elismert szolgálati időtől, és a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől. Utóbbit nem szabad összekeverni az aktív dolgozó korban megszokott havi átlagkereset fogalmával. Sokan azt feltételezik, hogy nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80 százaléka körül alakul majd.

Ez azonban nem így van: a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi - vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi - nettó átlagkeresetből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege. Az úgynevezett elméleti helyettesítési ráta - amely az első nyugdíj összegét valóban az utolsó aktívkori nettó kereset összegéhez viszonyítja, s amelynek értéke az utóbbi években 55-65 százalék között ingadozik - csak statisztikai átlagszám - értékel a portálon Farkas András nyugdíjszakértő..

A nyugdíj induló összegének számítási képlete első látásra egyszerű: megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

A nettó havi "életpálya" átlagkereset számítása

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig - ez az átlagszámítási időszak - elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel. (Nyugdíjalapot képező kereset az, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy a törvény ez alól mentességet biztosított.)

Ha az igénylő az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezik keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni).

Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az ezen időszakokban érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni úgy, hogy a nyugellátás megállapításának napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes mindenkori minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset vagy jövedelem nem volt - e napok is osztószámot képeznek majd a nyugdíj összegének megállapítása során.

Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi "életpálya" átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy először az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell, amely a "járuléktalanítás", majd az "adótlanítás" bonyolult folyamatát takarja.

Ezután jön még néhány csavar

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a "valorizálás" folyamata) - hívja fel a figyelmet Farkas András.

Így a 2019-ben történő nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2017-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2018-as kereseti szintekhez kell igazítani. Vagyis az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez.

A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. (Ez a KSH előző évi kereseti statisztikáit veszi figyelembe, a hatóságoknak tehát "be kell várnia" a friss adatokat. A 2019 első negyedévében nyugdíjat igénylők részére ezért a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2019. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.

Az adott naptári években a fentiek szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell. Szintén összegezni kell az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát. Ez lesz az osztószám. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát. (Vagyis csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt.)

Ezt követően a nettósított (járuléktalanított és adótlanított) és valorizált keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal, vagyis a bérezett napok összesített számával (az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon a biztosítottnak keresete volt). Az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), majd egy sor részletszabályt is alkalmazni kell - így kapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet. Az így kapott eredményt el kell osztani 12-vel. Így kapjuk meg a havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét.

Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított havi nettó "életpálya" átlagkeresetet törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez az úgynevezett degresszálás folyamata). Konkrétan: ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkereset 372 000 forintnál több lenne, akkor

  • a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát,
  • a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát,

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Utolsó lépésként következik a nyugdíjskála (nyugdíjszorzó) alkalmazása: az egy hónapra számított degresszált nettó "életpálya" átlagkeresetnek a nyugdíjtörvényben meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege - nyugdíjguru.hu.

Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni a meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét. A nyugdíj-megállapító hatóság a számítások során természetesen igen sok részletszabályt vesz figyelembe, emellett egy sor számítási segédletet alkalmaz - olvasható a nyugdíjguru.hu-n.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csakazigazat, 2019.01.24 09:33

A várakozás oka : -- MUNKAERŐHIÁNY - HOZZÁNEMÉRTÉS !!! --- Ha meg van minden beadott papír rendesen ,nem kell semmi pótlást beadni akkor nem lehet más gond...!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tomi1953, 2019.01.23 23:26

Kamu!
Program egy perc alatt kiszámítja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.23 16:09

Ezt mind meg tudná csinálni egy szoftver. Kár ezért rengeteg tintanyalót alkalmazni. Ezért ilyen magasak az adók nálunk, és ezért ilyen alacsonyak a jövedelmek. Az állami bürokrácia miatt. Be kell vezetni a digitális államot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html