Hidegzuhany a friss nyugdíjasoknak: ezért kisebb az összeg, mint sokan előre várták

A magyar nyugdíjrendszer EU-s szinten egyedülálló sajátosságai miatt senki nem tudja előre meghatározni, hogy mennyi nyugdíjra számíthat majd a jogosultság megszerzése után. A transzparencia hiánya okozza, hogy az emberek nem tudnak kalkulálni és sokan meglepődnek, amikor végül kiderül, hogy ténylegesen mekkora lesz az ellátásuk. Eközben az önálló nyugdíjjárulék 2020-ban várható megszüntetésével, a munkavállalókat terhelő járulékok összevonásával még átláthatatlanabbá válhat a rendszer - magyarázta a Napi.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.
K. Kiss Gergely, 2019. október 22. kedd, 07:08
Fotó: Getty Images

A hazai nyugdíjrendszerben bruttó keresetekből kalkulálnak ki egy nettó nyugdíjat, miközben mindenhol az EU-ban bruttó keresetekből bruttó nyugdíjakat számítanak - vagyis a nyugellátások is adóznak. Ennek következtében a környező országokban sokkal egyszerűbb előrejelezni - akár menet közben is -, hogy mennyi nyugdíjra számíthat majd egy adott munkavállaló - figyelmeztetett a szakember.

A magyar nyugdíj-megállapítás attól elképesztően bonyolult, hogy az 1988 óta szerzett összes olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely után a jogosult járulékot fizetett, tehát minden járulékalapot képező kereset beszámításra kerül. A számítási modell egy nagyon sok lépéses, összetett algoritmust alkalmaz, amely évtizedekre visszamenően, számtalan adó- és járulékfizetési rendelkezéstől és egyéb szabályoktól függ, illetve rengeteg előzetes adatot igényel. Mivel a fizetésünket bruttóban kapjuk meg, a keresetekből minden adott évre vonatkozóan a sűrűn változó szja- és járulékrendelkezések alapján kiszámítanak egy nettó keresetet, majd több további lépést követően alakul ki egy úgynevezett életpálya nettó havi átlagkereset, amely a nyugdíjszámítás alapja lesz.

Ezzel szemben Európa más részein a bruttó keresetekből bruttó nyugdíjakat számítanak - tehát az adórendszer ki van terjesztve a nyugdíjakra is -, így lehetséges egy azonnali előrejelző nyugdíjrendszert kialakítani. A leghíresebb példa ezekre a német, az osztrák és a svéd rendszer, amelyekben a munkavállalók minden évben kapnak egy részletes kimutatást arról, hogy mennyi nyugdíjjogosultságot szereztek az adott évben, a korábbi évek tükrében összesen mennyi nyugdíjjogosultságuk van, illetve ezek alapján mennyi lehet majd a várható nyugdíjuk, amit igényelhetnek a korhatár betöltése után. Ez a magyar rendszerből teljesen hiányzik és ez az áttekinthetetlenség fő oka, amelynek megváltoztatása pedig egyetlen politikai döntés kérdése lenne - értékelt Farkas.

Már 2009 körül elkészült egy terv, amelynek alapján a magyar nyugdíjrendszer fokozatosan átállt volna az alapszámításnál figyelembe vett jövedelem mellett a kiszámított nyugdíj esetében is a bruttó szemléletre - ezzel rengeteg számítás, algoritmus, átalakítási folyamat fölöslegessé vált volna -, ám végül a döntéshozók elvetették az ötletet. Pedig egy ilyen rendszerben sokkal nagyobb lenne a motiváció arra is, hogy az emberek már fiatalabb korban figyeljenek oda várható nyugdíjukra. Bár a nyugellátások adózása során a költségvetés lényegében egyik zsebéből a másikba helyez át tételeket, e megoldásnak van egy olyan pszichológiai hatása, hogy amennyiben a nyugdíj közteherköteles, akkor nem (vagy kevésbé) bélyegezhetik meg az időseket azzal, hogy ők egy eltartott társadalmi réteg.

Sötétben tapogatózunk - makacs módon élnek a régi rögeszmék

Mivel a magyar rendszerben a nyomonkövethetőség lényegében kizárt, elég gyakori, hogy a friss nyugdíjasok a megállapítást követően megdöbbennek, hogy várakozásaikhoz képest sokkal alacsonyabb nyugdíjat számítottak ki a számukra - állapította meg a szakember. Mondhatni természetes, hogy a többség kevesli az ellátását, de nagyon sokan nem veszik figyelembe, hogy a nyugdíjszámítás során hosszú távú, egész életünkön átívelő kereseteket vizsgálnak. Eközben az emberek csak arra hajlamosak emlékezni, hogy az utóbbi időben mennyit kerestek - az elmúlt években pedig a magyar gazdaságban sorra két számjegyű béremelések voltak jellemzőek.

Tévhit, de a köztudatban mélyen megragadt, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó évek keresete nagyobb súllyal számít bele az öregségi ellátásba. Emiatt sokan még mindig az utolsó években próbálják meg feltornászni a keresetüket, ám a gyakorlatban ez csak nagyon mérsékelten fogja befolyásolni a nyugdíjukat.

E képzet alapja, hogy az 1997-1998-as nyugdíjreform előtt voltak olyan szabályok, amelyek hol az utolsó öt, hol az utolsó tíz év alapján számították a nyugdíjakat. Például 1992 előtt a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló keresetet a nyugdíjazás előtti utolsó öt évből a nyugdíjba vonuló számára legkedvezőbb három év keresetének átlagaként határozták meg. Onnantól fogva azonban az 1988-tól kezdődő, és a nyugdíjazás pillanatáig tartó teljes időszak keresetét (vagyis az említett nettó számított életpálya átlagkeresetet) figyelembe veszik, függetlenül attól, hogy az jó volt-e vagy rossz a nyugdíjasnak.

Ennek ellenére a régi módszer élénken él az idősebb emberek fejében.

Életszerűtlen az egyéni számla

Az Ügyfélkapun 2013 óta elérhető a társadalombiztosítási egyéni számla, amely minden munkavállalónak lehetőséget, hogy ellenőrizze, 2010 óta mennyi járulékot fizettek be utána. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy ki lehessen szűrni azokat a munkáltatókat, amelyek elmulasztják a közterhek megfizetését, ám ezen kívül másra nemigen jó. Magyarországon ugyanis a nyugdíjakat soha nem a járulék mértékétől vagy jogcímétől függően számították ki, hanem mindig a járulékalapot képező bruttó kereset alapján.

Ezzel az egyéni számlával eredetileg a magánnyugdíjpénztári rendszer "átalakítása" után az általános fölháborodást igyekeztek ellensúlyozni - mondta a Napi.hu-nak Farkas András. Azt mondták, hogy minden egykori tag kap majd egy kimutatást a magánnyugdíjpénztárba befizetett számláján lévő összegről, amely az állami nyugdíjrendszerbe épül be. Ennek a bizonyos egyéni számlának azonban a magyar felosztó-kirovó rendszerben az égvilágon semmi értelme, hiszen nem attól függ a nyugdíjunk, hogy mennyi pénzt halmozunk fel. Az aktuális befizetések nem a számlán "fialnak", hanem azokat rögtön a mai nyugdíjak fedezetére költik. Az ügyfélkapus számla tehát csak a politikai kommunikáció egyik eszköze.

Hamarosan a nyugdíjjárulék is láthatatlan lesz

Még inkább ellenérdekeltté teheti az embereket abban, hogy a nyugdíjrendszerrel foglalkozzanak, hogy az Orbán-kormány - a gazdaságvédelmi akcióterv keretében - 2020. január 1-jétől megszünteti az önálló nyugdíjjárulékot, így a munkavállalók keresetét terhelő négyféle járulékot összevonják egy nagy közös járulékfajtává. A dolgozók most még biztosan tudhatják, hogy a keresetük 10 százaléka a nyugdíjkasszába kerül, ám ha létrejön egy egységes 18,5 százalékos összevont járulék akkor abban "eltűnnek" azok a tételek, amelyek a nyugellátás, az egészségbiztosítás, vagy a foglalkoztatási alap fedezetére szolgálnak. Innentől kezdve pedig senki nem tudja majd, hogy befizetéseinek hány százaléka és hová vándorol.

Valószínű, hogy ez az intézkedés, a kormányzati mozgástér növelésére szolgál, hiszen a merev, "megpántlikázott" rendszer helyett, lehetőséget kínál arra, hogy ezeket a költségvetési tételeket ne kizárólag egy adott célra fordítsák. hanem tetszőlegesen csoportosítsák át őket - magyarázta a szakértő.

Lehet ezt egyszerűen, transzparensen is csinálni

Farkas András a magyar gyakorlattal szemben azt javasolja, hogy érdemes lenne figyelembe venni az európai tapasztalatokat is. Ausztriában például nemrég egy átfogó nyugdíjreform keretében bevezettek egy valódi nyugdíjszámlát, amelynél az összes, jogosultságot szerzett személy, minden egyes évre vonatkozóan hajszálpontosan láthatja, mennyi nyugdíjra számíthat addigi keresete alapján.

Az osztrákok rendszer pofonegyszerű. Ott szintén az adott évi összesített bruttó járulékalapot képező keresetet veszik figyelembe, csak kissé másként. Egy bizonyos feltételek mellett adott kezdeti jóváírást követően évenkénti részleges jóváírást alkalmaznak, amely az adott évi járulékalap 1,78 százaléka. (Ez a járulékalap az adott évre vonatkozó havi bruttó átlagkereset 14-szerese - miután Ausztriában évente 14 havi fizetés "jár".)

Ezt az összeget minden évben jóváírják az egyéni számlán: például, ha keresett valaki 50 ezer eurót, akkor annak az 1,78 százaléka kerül a nyugdíjszámlájára. A következő évben pedig ismét megnézik a tárgyévi keresetet és annak is jóváírják az 1,78 százalékát, de ezt megelőzően az előző évi jóváírásait valorizálják - nemcsak az infláció, hanem a gazdasági teljesítmény tükrében is -, ez az éves valorizációs tényező pedig szintén a számlára kerül.

A kezdeti jóváírás és a részleges jóváírások együttesen alkotják a teljes jóváírást, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésével 14-gyel elosztva kapják meg az osztrák bruttó kezdeti nyugdíjösszeget. (Az osztrák rendszerben 14 havi nyugdíjat fizetnek, áprilisban és októberben az e hónapokra érvényes nyugdíjösszeget kétszeresen utalják).

A saját nyugdíjszámlája aktuális egyenlegét pedig minden érintett bármikor online lekérdezheti.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Katalin Kormos, 2019.10.22 23:33

Ismét ugyanaz a mese. A fideszes magánállam, a járulékok összevonása ürügyén, megint a köz(társadalom) zsebében turkál.
Ahelyett, hogy tényleg egy egyszerű és könnyen nyomonkövethető nyugdíjrendszert vezetne be.
Persze, a zavarosban halászás régi trükk, és fényesen bizonyítja a jelenleg regnáló kormányzati szindikátus abszolút alkalmatlanságát Magyarország kormányzására és vezetésére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2019.10.22 16:21

A tegnapi EU-s manyup buktától a koma is nekiment a falnak. Összekeveri a biztosítást a pénztárral. Biztosításban nem számlaegyenleg van hanem fedezet igazolás, és nem a befizetett pénzt fizeti vissza, hanem a havi alapot osztja szét a nyugdíjasok közt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html