Vissza kellene fognia magát a magyar kormánynak - figyelmeztet az OECD

A magyar gazdaság dinamikus növekedése várhatóan lassulni fog a következő két évben - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében, amelyet egyben a magyar gazdaság túlhevülésésre is figyelmeztet. A szervezet szerint ki kellene már vezetni a gazdaságösztönző intézkedéseket.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 21. szerda, 11:01
Fotó: Shutterstock

Az OECD legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaság az idei várható 4,6 százalékos növekedése jövőre 3,9, majd 2020-ra 2,2 százalékra lassulhat. A növekedés motorja a belső kereslet, amelyet a reáljövedelmek emelkedése, az erős fogyasztói bizalom és támogató makrogazdasági intézkedések segítenek. A beruházások az uniós források felhasználásának, az élénkülő lakáspiacnak és a kapacitások bővítésének szükségességének köszönhetően bővülnek.

A külső kereslet húzza az exportot, ami idén még 8,3 százalékos bővülést mutathat, ám jövőre 7,5, 2020-ban már csak 5,9 százalék lehet. A magánfogyasztások és a feldolgozóipar magas importtartalma élénkíti az importot, ami csökkenteni fogja a folyó fizetési mérleg többletét.

A munkanélküliségi ráta 2018-ban 3,6 százalékra, azaz történelmi mélypontra esett, eközben a foglalkoztatottság fokozatosan bővült. Az egyre feszesebb munkaerőpiac, a közszféra béremelése és a minimálbér-emelés a bérek 12 százalékos ugrását eredményezte 2018 első 8 hónapjában. Az infláció elérte a 3,8 százalékot idén októberben, ami főleg az élelmiszerek, az üzemanyagok, a dohány és az alkohol drágulásának volt betudható. A pénzromlás üteme viszont az OECD várakozásai szerint jövőre a jegybanki cél fölé fog emelkedni és elérheti a 4 százalékot, illetve 2020-ban is hasonló szinten maradhat. Eközben a maginfláció mérsékeltebb emelkedést mutat. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint utóbbi 2018-ban 2,1, 2019-ben 3,3, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.

Magyarországi prognózis
Megnevezés201820192020
GDP (százalék)4,63,92,2
Munkanélküliség (százalék)3,63,23,1
Infláció (százalék)3,04,04,0
Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában)1,70,90,6
Az államháztartás pénzügyi mérlege (a GDP %-ában)-2,4-2,0-2,0
Államadósság (maastrichti definíció)70,667,865,7
export8,37,55,9
import9,68,86,3
Forrás: OECD

 

Túlhevülés fenyeget

Az OECD elemzése a gazdaság túlfűtötté válásának kockázatára is figyelmeztet, ami a szervezet szerint azt jelenti, hogy a gazdaságösztönző lépéseket fokozatosan le kellene építeni. A jegybanki alapkamat továbbra is nulla közelében van, de a központi bank már jelezte, hogy normalizálni fogja a monetáris politikáját. Az OECD várakozásai szerint alapkamatemelésre a jövő év első negyedévében lehet számítani, hogy az inflációs várakozásokat kordában lehessen tartani.

Az expanzív költségvetési politika folytatására számít az OECD 2019-ben is, melyen belül olyan intézkedésekre lehet számítani, mint a családoknak járó adókedvezmények, a munkaadók tb-járulékcsökkentése vagy az áfacsökkentés. A bérekre, az oktatásra, az infrastruktúrára és a lakásvásárlásra adott támogatásokra fordított kiadások vélhetően tovább emelkednek, melynek eredményeképpen az államháztartási hiány várhatóan csak kis mértékben csökken a robusztus gazdasági növekedés ellenére - áll az OECD elemzésében.

A nemzetközi szervezet megjegyzi, hogy a fenti növekedési trend egyben lehetőséget is teremt arra, hogy a költségvetés számára közepes- és hosszú távon kihívásokat célzó intézkedéseket lehessen hozni. Ezeken például az öregedéshez kapcsolódó egészségügyi és nyugdíjkiadások növekedését értik például az OECD elemzői. A dinamikus növekedés lehetőséget nyújt a foglalkoztatás bővítésére is, ami viszont lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítését is.

Az elemzés megjegyzi, hogy a fellendülésben jelentős szerepet játszanak a főleg külföldi tulajdonú exportáló vállalatok, míg a belföldi kis- és közepes vállalati szektor növekedése, termelékenysége és az innovációs hajlandósága alacsony. A nemzetközi intézmény szerint a kkv-szektor erősítéséhez szükséges lenne a szabályozások javítása, elérve ezzel az üzleti környezet jobbítását. Az OECD szerint a humán tőke fejlesztése is kívánatos lenne a készségek fejlesztése révén.

Jön a lassulás

A következő két évben a növekedés fokozatosan lassulni fog, amint a kapacitáshiány egyre erősödik. A lakossági fogyasztás bővülését továbbra is támogatni fogja a reálkeresetek emelkedése, míg az üzleti beruházások terén szintén bővüléssel számol az OECD.

A nemzetközi szervezet elemzése az ingatlanpiaci beruházások lassulására számítanak az újlakások áfakedvezményének 2019 végétől történő megszüntetése miatt. A folyamatban lévő ipari kapacitások megjelenése támogatni fogja ugyan az exportot, de a fajlagos munkaerőköltségek emelkedése miatt viszont az exportpiacok bővülése lassulni fog.

Kockázatok

Az OECD szerint az előrejelzést lefelé mutató kockázatok övezik. Egy vártnál nagyobb béremelkedés elszabadíthatja az inflációs várakozásokat, ami hirtelen monetáris szigorítást eredményezhet, és így a növekedésre is negatív hatással lehet. Másfelől viszont a közmunka gyorsabb leépítése csökkentheti a bérekre nehezedő nyomást, fenntartva ezzel a növekedést.

Magyarország továbbra is sérülékeny marad a pénzpiaci sokkokból fakadó tovagyűrűző hatásokkal szemben, ami a pénzügyi stabilitást is veszélybe sodorhatja. Egy kemény brexit (azaz az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kihullása az EU-ból) szintén rossz hatással lehet Magyarország exportjára és az üzleti bizalomra.

HOZZÁSZÓLÁSOK