Annak érdekében, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a Kína felé való nyitás nyomán, egy, a parlament által elfogadott, több cikluson átívelő, hosszú távú stratégiára van szükség, e célból határozati javaslat elfogadását javasolja a T. Háznak Oláh Lajos független képviselő.

A december végén beadott javaslat szerint a kormánynak 2013. március 31-ig kellene beterjeszteni az Országgyűlés elé a kiemelten fontos stratégiai országok közül elsőként Kína tekintetében hosszú távú elképzeléseit, stratégiáját. A stratégia térjen ki a diplomáciai, gazdasági, társadalmi, kulturális, tudományos területekre; vizsgálja meg az egészségügy, oktatás, kutatás-fejlesztés, agrárium, környezetvédelem, turizmus, az infrastruktúra-közlekedés területét, a regionális központi szerep, a logisztikai lehetőségeket; valamint a stratégia legalább 10 évre vonatkozzon, azon belül legyen éves akciótervekre bontva. Az elképzelés szerint a kormánynak minden évben március 31-ig évenkénti beszámolót kell készíteni, továbbá kétévenként át kell nézni a célokat, az éves jelentések és a módosítások elfogadásáról az országgyűlés dönt.

Idén is sokat mennek Kínába

E héten derült ki, hogy a magyar kormány több tagja is tervezi, hogy idén Kínába látogat - derült ki Oláh több írásos kérdésére adott miniszteri válaszokból. (Miután már tavaly is nagy volt az aktivitás.) Ezek szerint 2013 első félévében Orbán Viktor miniszterelnök tervezett kínai útjához kapcsolódóan várhatóan az ázsiai országban ülésezik a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság, és az eseményen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a bizottság társelnöke is részt vesz.

Martonyi János külügyminiszter szerint a kabinet elkötelezett a 2010-ben meghirdetett globális nyitás megvalósítása mellett, ennek keretében kiemelt figyelmet kap a keleti nyitás, amelynek fontos eleme a Magyarország és Kína közötti kapcsolatok bővítése. A kétoldalú együttműködéshez pedig elengedhetetlenek a személyes találkozók, konzultációk.

A munkapéldány már elkészült

A Nemzetgazdasági Minisztériumban Csizmadia Norbert, tervezéskoordinációért felelős államtitkár irányításával készítik elő Magyarország Kína-stratégiáját - derült ki a Matolcsy György tárcavezető - a magyar−kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos - válaszából. A dokumentum első változata, a tárcán belüli munkapéldány már elkészült, azt jelenleg a kínai-magyar tanácsadó testület véleménye és javaslatai alapján átdolgozzák, a dokumentum szakmai egyeztetése várhatóan már az év elején elkezdődhet.

Hamarosan elérhető az egymilliárd eurós hitelkeret

Az NGM első embere szavaiból az is kiderült, hogy mindig tartanak a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és az MFB Zrt. között az egymilliárd eurós hitelkeret finanszírozási struktúrájának kialakításáról. Az előkészítés keretében a CDB és az MFB képviselői 2012. május 1-jén aláírtak egy, a felek szándékait megerősítendő finanszírozási együttműködési megállapodást. Eszerint a cél a kínai érdekeltségű vállalatok magyarországi beruházásainak segítése, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, valamint a kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalatok beszállítói és k+f tevékenységének támogatása, de a keretből lehetséges lesz magyarországi kkv-k finanszírozása is.

A hitelszerződés részleteit, valamint a hitelkeret kondícióit a tárgyalások lezárását követően, a közeljövőben hirdetik meg. A miniszter szerint az MFB-nél folyamatos az érdeklődés kínai és magyar vállalatok részéről a hitelkeret igénybevételével kapcsolatban. A projektek szűrését végző kínai és magyar szakértőkből álló bizottság tagjainak kijelölése folyamatban van.

Aligha lesz újra közvetlen Budapest-Peking repülőjárat

Egyelőre nem várható, hogy újraindul a közvetlen Budapest-Peking repülőjárat - állapítható meg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából. Eszerint a kínai légügyi hatóság és a Hainan Airlines anyavállalatával diplomáciai tárgyalásokat folytat Budapest. Magyar-kínai szakértői munkacsoportot áll fel, amely az újraindítás lehetőségét vizsgálja. A munkacsoport magyar tagjai között szerepelnek valamennyi érintett tárca és az iparági szereplők képviselői is.

Korábbi működése során a Budapest-Peking közvetlen járat nem volt nyereséges. A járat utasainak csaknem felét a Malév Zrt. átszálló utasai adták, akikkel a fuvarozó légitársaság jelenleg nem számolhat, ezért is született döntés a járat leállításáról. Mivel a kínai állam a közvetlen járat veszteségeit a továbbiakban nem tudja finanszírozni, a tárgyalások során más megoldásokat kell keresni. A javaslatok értékelése jelenleg is folyamatban van - írta Némethné.