Két fontos kérdés volt a keddi fideszes frakcióülésen: a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény és a népszavazás közjogi következménye - jelentette be Kósa Lajos. Előbbivel kapcsolatban elmondta, hogy az aláírásával elindulhat a ratifikációs folyamat. A népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy a parlamenti eszközök közül, az alaptörvény módosítást támogassa a parlament. Ezt a frakció támogatta.

Október 10-én délután fél ötig kell benyújtani a tervezetet, hogy 17-én a parlament az általános vitát lefolytathassa, november 8-án szavazhatnak róla, a hónap közepén életbe is lép. Ötpárti egyeztetést is kívánnak folytatni, ám részleteket Kósa nem árult el arról, hogy milyen változásokat terveznek.

Orbán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ma a Fidesz és a KDNP-nek azzal a helyzettel kellett valamit kezdeni, hogy az érvényesen szavazók 98 százaléka nemmel szavazott. ez egy olyan politikai akarat, olyan egység, ami korábban sosem alakult ki, így újszerű egységről beszélhetünk. Ez egy nemzeti ügy, ami a pártok felett áll - mondta Orbán, aki szerint ezt a más pártok szimpatizánsai is így érzik.

Egy ilyen egybecsengő akarat kötelez minket, hiszen van 3,3 millió ember, aki úgy döntött, hogy nem fogja hagyni, hogy más döntsön a migránsok kérdésében - emelte ki Orbán, aki szerint ezek az emberek egyetértenek azzal is, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van. Tehát nem a migránsok ellen szavaztak - hangsúlyozta. Orbán szerint nem is az EU ellen szavaztak, hiszen az EU-t is védenék ezzel a lépéssel. Ha még többen lettek volna, akkor az ő szavuk saját súlyánál fogva is érvényesült volna, de 43 százalék volt és így kell a hangjukra rásegíteni, ezért változtatunk az alkotmányon - mondta Orbán. Arra a kérdésre, hogy a 3,3 millió nemmel szavazó pontosan megegyezik a Fidesz és a Jobbik táborával, Orbán elmondta, hogy a szavazók nem a pártok, a kormány megtámogatására mozdultak meg, hanem ez nemzeti ügy érdekében, így azt nem pártszavazatoknak látja.

Nem árultak el minden részletet

Az első lépés, hogy érvényt kell szerezni a magyar országgyűlésben. A leghelyesebb, ha az alaptörvényben rögzítik, hogy a magyar országgyűlés hozzájárulása nélkül Brüsszel nem telepíthet hazánkba menekülteket. Ez szuverenitási kérdés - emelte ki Orbán, ugyanakkor továbbra is csak Brüsszelt említett.

Négy helyen módosítanák az alaptörvényt, ezek közül egyet részletezett, eszerint bekerülne az alaptörvénybe, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt ne lehessen Magyarországra telepíteni".

Kósa szerint bíznak benne, hogy meglesz a kétharmados parlamenti többség a parlamenti szavazás során, hiszen állítása szerint korábban az MSZP és a Jobbik is támogatását fejezte ki egy ilyen döntés iránt. Szerinte a politikai körülmények arra utalnak, hogy sikeres lehet a szavazás. Abból indultunk ki, hogy Vona Gábort és Molnár Gyulát komolyan lehet venni - mondta Kósa.

"Ennél jobb véleménnyel vagyok az EU-ról"

Arra a kérdésre, hogy az EU eddig nem reagált a népszavazásra, Orbán elmondta: október utolsó hetében migrációs csúcstalálkozó lesz az unión belül, így ott hangzanak majd el az érvek. Magyar fejjel nagyon nehéz elképzelni, hogy feltesznek egy kérdést, elmegy negyven egynéhány százalék, aki valamit nem akar és úgy döntenek egy másik fővárosban, például Brüsszelben, hogy mégis. Ez a demokráciát megerőszakoló döntés lenne, ennél jobb véleménnyel vagyok az EU-ról - mondta a miniszterelnök, aki szerint olyan döntést kell hozni, ami mindenkinek megfelel.

Ugyanakkor olyan döntést nem hozhatunk, ami által kizárnánk magunkat az EU-ból - tette hozzá Kósa, aki szerint egy korábbi jobbikos javaslat erre vonatkozott volna, ezért is utasították el. A kötelező betelepítést kizárja, uniós tagságunkat garantálja - foglalta össze az alkotmánymódosítás lényegét Kósa.