A bankszakma magyarországi képviselői és az elemzők többsége is elégedetten fogadta Matolcsy György első karakteres jegybankelnöki intézkedését, a "funding for lending" elvének jegyében a kis- és középvállalkozásoknak szánt kedvezményes hitel tervét - ismeri el a hitelkeret részleteiről folyó vitát bemutató cikkének elején Kester Eddy, a Financial Times régiós szakírója, aki ezúttal a bne kelet-közép-európai szakportálban publikálta írását. A tervet megkönnyebbülés fogadta, miután nem használ fel sok forrást a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékaiból, ugyanakkor megjelent a kétkedés is, ugyanis a hitelezés részletei homályban maradtak. Az MNB csak az közölte, hogy nulla százalékon ad kölcsönt a bankoknak azért, hogy azt legfeljebb kétszázalékos kamattal hitelezzék tovább a kkv-knak. Emellett a vállalti devizahitelek kiváltásában is segít a jegybank.

Hogy mely cégek és hogyan lesznek jogosultak hozzáférni az ígért forráshoz, illetve mely pénzintézetek fogják a kölcsönöket folyósítani - mint a két legfontosabb kérdés - tisztázatlan maradt. A pénzintézetek jellemző forinthitelkamata 11 százalék körül alakul, ám ha minden költséget figyelembe veszünk a költségek fedezéséhez 16-17 százalékot kell elérni - mondta egy magyarországi banktisztviselő a bne tudósítójának. Ennek tükrében a kétszázalékos kamat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Lehet pompás és katasztrofális

Az ötlet, hogy ezt a pénzt a piacba pumpálják, jó lehet, de a sok tisztázatlan részlet miatt éppen akkora a lehetősége annak, hogy a bankok jó profitot szerezzenek az új hitelezési lehetőségen, mint amekkora annak, hogy egyszerűen katasztrofális legyen ez a számukra. A pénzintézetek még a nyári holt szezon előtt le akarják tenni a fiókjaik üzletkötőinek asztalára az új konstrukciót, ezért őrjítő tempójú előkészítő munka folyik - tette a hozza az ügyet közelről ismerő szakember.

A jó hír az, hogy az MNB legalább nem egy ifjútörököt bízott meg az egyeztetéssel, hanem olyanokat, akik 12 éve nyomják az ipart a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolattartásában. Az már kérdéses, hogy a végső döntéshozók értik-e, milyen kérdéseket kell megoldani - folytatja a bne forrása.

Részletek

A viták ott kezdődnek, hogy mely cégeket tekintsenek kis- és középvállalkozásnak. Minden banknak megvan a saját definíciója, amelyek összességében tág határok, 0,2-1,2 milliárd forintos éves árbevétel közé teszik a kkv-körbe tartozó vállalkozásokat. Ezzel szemben, ha az EU meghatározását használnák, akkor a 700 ezer magyar cég közül 1000-et kivéve mind kkv-nek minősülne.

A második kérdés a hitelkeret nagysága. Ahogy Patai Mihály, a bankszövetség elnöke fogalmazott: a friss pénz nem forgatja fel a világot. A kétszer 250 milliárd forint (egyik rész az olcsó hitel, a másik a devizahitelek kiváltása) jelentéktelen a 8000 ezer milliárd forintos vállalati hitelállománnyal összevetve. Ugyanakkor a magyar pénzügyi felügyelet számítása alapján a 250 milliárdos támogatott hitel eléri a kkv-k teljes tartozásának tizedét, amit a csomag legérdekesebb és komplikáltabb részének tart a bne forrása.

Kit érdekel?

A tárgyalások során az MNB amellett érvelt, hogy vállalatonként maximum 50 millió forintot lehessen hitelezni a támogatott forrásból, ami a 100, 200, esetleg 500 főt foglalkoztató cégekhez jutna. Ez legalább egy olyan pont, amelyben világosan láthatunk - mondta a banki szakember. Azt azonban nem tudni, milyen alapon juthatnak hozzá a jegybanki forráshoz a kereskedelmi bankok. Őrjöngő harc dúl a pénzintézetek között ezért - egyeseknek jól jönne az ügyfélszerzéshez, másoknak piaci részesedésük bővítéséhez.

Más kérdés a visszafizetés ügye, amely csalódást keltett a résztvevőkben, mert az ezzel kapcsolatos felvetéseikre az a válasz is elhangzott: kit érdekel? Ez célzás volt arra, hogy a kedvezményes hitel folyósítása csupán egy választási akció, csak kapják meg a pénzt cégek a szavazás előtt, nem kell vacakolni a részletekkel. Nyitott a kamatráta kérdése is, egy szóval - ahogy a belső forrás fogalmaz - nincs válasz arra az aprócska kérdésre, miszerint viszontlátják-e valaha a bankok a konstrukcióba fektetett pénzüket.

Halott dolog

Jelenleg csupán a kockázat miatt - bármiféle állami garancia feltételezése nélkül - 4-5 százalékos kamatréssel számolnak, ezért a kétszázalékos, vagy legalább 2,5 százalékos kamat, amit mindenképpen el akarnak érni, halott dolog. Különösen halva született ez a mérték, ha bizonyos gazdasági szektorokat, illetve a hátrányos helyzetű régiókat előnyben kell részesíteniük az MNB-támogatott forrás szétosztásánál.

Az MNB április végéig - holnapig - el akar jutni a megegyezés főbb elemeinek tisztázásához. A nyomás óriási, ami őrjítő munkatempóhoz vezet mind a jegybank, mind a kereskedelmi bankok szakértői részéről. Gyakran naponta két egyeztetést tartanak. Ez brutálisan intenzív, nem is lehet másként - mondja az ügyhöz közel álló banki szakember.