Óriási a harc Matolcsy ötlete körül

Óriási harcot vívnak a bankok az MNB kkv-knak szánt olcsó hiteléért annak ellenére, hogy részletek tisztázatlanok. A pénzintézetek még a nyári holtszezon előtt szeretnék elindítani a kölcsön folyósítását, már amennyiben látnak esélyt arra, hogy megtérül a hozzájárulásuk.
NAPI, 2013. április 29. hétfő, 09:45
Fotó: Napi.hu

A bankszakma magyarországi képviselői és az elemzők többsége is elégedetten fogadta Matolcsy György első karakteres jegybankelnöki intézkedését, a "funding for lending" elvének jegyében a kis- és középvállalkozásoknak szánt kedvezményes hitel tervét - ismeri el a hitelkeret részleteiről folyó vitát bemutató cikkének elején Kester Eddy, a Financial Times régiós szakírója, aki ezúttal a bne kelet-közép-európai szakportálban publikálta írását. A tervet megkönnyebbülés fogadta, miután nem használ fel sok forrást a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékaiból, ugyanakkor megjelent a kétkedés is, ugyanis a hitelezés részletei homályban maradtak. Az MNB csak az közölte, hogy nulla százalékon ad kölcsönt a bankoknak azért, hogy azt legfeljebb kétszázalékos kamattal hitelezzék tovább a kkv-knak. Emellett a vállalti devizahitelek kiváltásában is segít a jegybank.

Hogy mely cégek és hogyan lesznek jogosultak hozzáférni az ígért forráshoz, illetve mely pénzintézetek fogják a kölcsönöket folyósítani - mint a két legfontosabb kérdés - tisztázatlan maradt. A pénzintézetek jellemző forinthitelkamata 11 százalék körül alakul, ám ha minden költséget figyelembe veszünk a költségek fedezéséhez 16-17 százalékot kell elérni - mondta egy magyarországi banktisztviselő a bne tudósítójának. Ennek tükrében a kétszázalékos kamat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Lehet pompás és katasztrofális

Az ötlet, hogy ezt a pénzt a piacba pumpálják, jó lehet, de a sok tisztázatlan részlet miatt éppen akkora a lehetősége annak, hogy a bankok jó profitot szerezzenek az új hitelezési lehetőségen, mint amekkora annak, hogy egyszerűen katasztrofális legyen ez a számukra. A pénzintézetek még a nyári holt szezon előtt le akarják tenni a fiókjaik üzletkötőinek asztalára az új konstrukciót, ezért őrjítő tempójú előkészítő munka folyik - tette a hozza az ügyet közelről ismerő szakember.

A jó hír az, hogy az MNB legalább nem egy ifjútörököt bízott meg az egyeztetéssel, hanem olyanokat, akik 12 éve nyomják az ipart a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolattartásában. Az már kérdéses, hogy a végső döntéshozók értik-e, milyen kérdéseket kell megoldani - folytatja a bne forrása.

Részletek

A viták ott kezdődnek, hogy mely cégeket tekintsenek kis- és középvállalkozásnak. Minden banknak megvan a saját definíciója, amelyek összességében tág határok, 0,2-1,2 milliárd forintos éves árbevétel közé teszik a kkv-körbe tartozó vállalkozásokat. Ezzel szemben, ha az EU meghatározását használnák, akkor a 700 ezer magyar cég közül 1000-et kivéve mind kkv-nek minősülne.

A második kérdés a hitelkeret nagysága. Ahogy Patai Mihály, a bankszövetség elnöke fogalmazott: a friss pénz nem forgatja fel a világot. A kétszer 250 milliárd forint (egyik rész az olcsó hitel, a másik a devizahitelek kiváltása) jelentéktelen a 8000 ezer milliárd forintos vállalati hitelállománnyal összevetve. Ugyanakkor a magyar pénzügyi felügyelet számítása alapján a 250 milliárdos támogatott hitel eléri a kkv-k teljes tartozásának tizedét, amit a csomag legérdekesebb és komplikáltabb részének tart a bne forrása.

Kit érdekel?

A tárgyalások során az MNB amellett érvelt, hogy vállalatonként maximum 50 millió forintot lehessen hitelezni a támogatott forrásból, ami a 100, 200, esetleg 500 főt foglalkoztató cégekhez jutna. Ez legalább egy olyan pont, amelyben világosan láthatunk - mondta a banki szakember. Azt azonban nem tudni, milyen alapon juthatnak hozzá a jegybanki forráshoz a kereskedelmi bankok. Őrjöngő harc dúl a pénzintézetek között ezért - egyeseknek jól jönne az ügyfélszerzéshez, másoknak piaci részesedésük bővítéséhez.

Más kérdés a visszafizetés ügye, amely csalódást keltett a résztvevőkben, mert az ezzel kapcsolatos felvetéseikre az a válasz is elhangzott: kit érdekel? Ez célzás volt arra, hogy a kedvezményes hitel folyósítása csupán egy választási akció, csak kapják meg a pénzt cégek a szavazás előtt, nem kell vacakolni a részletekkel. Nyitott a kamatráta kérdése is, egy szóval - ahogy a belső forrás fogalmaz - nincs válasz arra az aprócska kérdésre, miszerint viszontlátják-e valaha a bankok a konstrukcióba fektetett pénzüket.

Halott dolog

Jelenleg csupán a kockázat miatt - bármiféle állami garancia feltételezése nélkül - 4-5 százalékos kamatréssel számolnak, ezért a kétszázalékos, vagy legalább 2,5 százalékos kamat, amit mindenképpen el akarnak érni, halott dolog. Különösen halva született ez a mérték, ha bizonyos gazdasági szektorokat, illetve a hátrányos helyzetű régiókat előnyben kell részesíteniük az MNB-támogatott forrás szétosztásánál.

Az MNB április végéig - holnapig - el akar jutni a megegyezés főbb elemeinek tisztázásához. A nyomás óriási, ami őrjítő munkatempóhoz vezet mind a jegybank, mind a kereskedelmi bankok szakértői részéről. Gyakran naponta két egyeztetést tartanak. Ez brutálisan intenzív, nem is lehet másként - mondja az ügyhöz közel álló banki szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bhole, 2013.04.29 17:55

Egy hitel kihelyezésének fix költségei vannak, a későbbi adminisztrációs költségek biztosan nem érik el a 2%-ot, de még a 0,5%-ot sem. Ha tehát a kihelyezett hitel összege elég nagy, 2%-os kamatmarzson is lehet keresni. (Pláne, ha tőke nemis az enyém.) A hitel eredeti célja a magas kamatú devizahitelek kiváltása a jólteljesítő vállalkozásoknál. Így azoknál csökken a költség, több pénz marad bővítésre, beruházásra. A kockázat nem jelentős: ha valaki képes volt kitermelni a magas kamatot éveken át, az képes lesz egy 8-10%-al alacsonybb kamatozású hitelt is visszafizetni. Vagy nem?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.04.29 16:40

@Zolko_123: Mivel a 2%-os kamat kisebb, mint a betéti kamat, ezért biztos bevétel valakinek.

Mivel a fidesz ezt a forró vasat nem hagyja kihűlni, s propagálja mindenhol, ahol csak lehet, marketingileg, PR-kommunikáció szempontjából banki baklövés lenne, ha egy bank nem mutatná nyitottnak magát a lehetőségre.

Miután a dohányáruk árrését pályázat után is fel lehet emelni, miért ne lehetne a lehetséges hitelkamatokat emelni, vagy mondjuk titkoltan plusz MNB-támogatást vagy különadóbeli kedvezményt adni a bankoknak.

NINCSENEK MÉG RÉSZLETSZABÁLYOK! A FIDESZ SOSE HOZZA MEG A RÉSZLETSZABÁLYOKAT IDŐBEN! A FIDESZ AD-HOC VÁLTOZTATGATJA A GAZDASÁGI SZABÁLYOKAT!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zolko_123, 2013.04.29 16:01

@rigolya: "csak veszteségesen legyen képes hitelezni a megcélzott kört"

Hülyeség. Ha ez tényleg így lenne akkor nem "harcolnának" a bankok a Matolcsy hitel után. Olvasta egyáltalán a cikket ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nylonzsak, 2013.04.29 14:28

@desoto: Az MNB / Bankok "olcsó kkv hitel" tárgyalásokon elhangzottak alapján.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Flexmaster, 2013.04.29 14:14

hát, azért gondolom hogy ingatlanfedezetre adják majd, nem bemondásra, vagy kamu üzleti tervre, így a bankok már rizikómentesítve lesznek. (ezért kapkodhatnak utána, ha valóban igaz..)
mindenesetre kérdés a kkv-knak is a beruházás megtérülése, és a mai piacra elég rizikós befektetni.
mondjuk egy fiatal cégnek jól jöhet.
a gazdaságra gyakorolt hatás azért talán nem lesz mérhető
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html