Óriási változások jönnek Budapesten

Nemcsak a főváros, de egyre több magyar település kíván smart city, azaz okosváros lenni. A Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Hungary 2016 elnevezésű konferenciáján sok minden kiderült a szabályozásról, a lehetőségekről és arról, hogy milyen jövő vár ránk.
Napi.hu, 2016. november 12. szombat, 09:08

Amennyiben arra kérnének, hogy adjak egy pontos definíciót, akkor is nehezen lehetne definiálni, hogy mit értünk az okos városon - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint a smart jelző divatjelzővé vált. Így azt gondoljuk, hogy ha hozzátesszük valamihez, akkor az már olyanná is válik.

Az okos város nem attól okos, hogy megold egy problémát, az egész város működésének az átgondolására van szükség - vélte az NKFIH vezetője. És hogy akkor mi az okos város? Átgondolt egységes, gazdasági, környezeti, társadalmi szemléletben érlelt távlati célokra épülő szerves fejlesztés eredménye - emelte ki Pálinkás, aki szerint ehhez fenntartható, felelős programok kellenek.

Az okos városhoz kellenek okos lakók is - vélte Pálinkás, aki szerint addig, amíg a szemetelési szokásaink olyanok, amilyenek, addig kicsit kételkedve tekint azokra az informatikai megoldásokra, amelyek például a parkolást könnyítik a városokban. A smart city-nek tehát kell, hogy legyen egy attitűdváltoztató hatása is, anélkül az egész program nem sokat ér. A rendszernek ugyanakkor sok-sok szereplője van, a legfontosabb gazdaság és a társadalom, de a finanszírozó és a tudományos szféra is ide kapcsolódik. A finanszírozó, azaz például az NKFIH feladata az is, hogy ne hetente változzanak a pályázati előírások - mondta Pálinkás.

Gombhoz a kabátot

A város el kell, hogy érjen egy kritikus pontot, hogy el akarjon kezdeni változni - vélte Lukács László, a Smart Solutions Klaszter operatív igazgatója. A következő lépés megtalálni a megfelelő pénzügyi forrásokat, majd integrálni kell azokat a partnereket, akikkel együtt dolgozhatjuk ki a megfelelő terveket.

Ugyanakkor rengeteg az olyan innováció, amely öncélú, amikor a gombhoz varrják a kabátot - vélte Kulcsár Sándor, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója, aki szerint ezután gyakran csodálkozunk, hogy az innováció nem hatékony. Az innovációnak egy városban akkor van értelme, ha azután az összes létező szereplő élhetőbbnek érzi a települést, a fejlesztés tud adni nekik valami pluszt. A lényeg, hogy a megfelelő igényekre kínáljanak megoldást, ami egy város esetében nagyon nehéz, hiszen sok a kimondatlan igény is. A városvezetésnek tehát értelmeznie kell az igényeket és lefordítania azt a fejlesztők számára - vélte Kulcsár.

Az okos város nemcsak egyetlen innovációt jelent, hanem egy komplex fejlesztési módot - mondta Frischmann Gábor, a Vialto Consulting Kft. vezető tanácsadója, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Szerinte az okos város innovációs környezete négyes partnerségre épül: a kormányzat, gazdaság, tudomány és civil szféra együttműködésére.

Egy okos város projekt kialakítása során alapvetően a közösség alapú ötlet és igény van a középpontban - vélte Frischmann, aki szerint így lehet elérni a közös célt: a minőség és hatékonyság javulását, a takarékos erőforrások felhasználását, az életminőség javítását, illetve gazdasági fenntarthatóságot.

A kevesebb néha több - vallja Petrik Máté, a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője, aki szerint korábban ők is bonyolultabb tervekkel indultak, de mára optimalizálták őket és ez alapján indulhat majd a kivitelezés. A mi projektünk nem smart city, annál kisebb, de egy okos háznál nagyobb - emelte ki a projektvezető, aki elmondta, hogy a Liget projekt 2011-ben jött létre, míg a tervpályázat idén tavasszal zárult.

Jelenleg is folyik a tervek végleges kidolgozása, ám az biztos, hogy egy egységes optikai hálózat lesz a park területén. A Városligetben teljes lesz a wifi-lefedettség, de lesz új biztonsági kamerahálózat is, ahogy a közvilágítás is új koncepció mentén alakul ki. Például elképzelhető lesz az, hogy ha valaki este megy a sportpályákra, akkor lehetősége legyen felkapcsolni a világítást.

Szemerey Samu építész, urbanista, a Design Terminál szakmai tanácsadója, a Lechner Tudásközpont vezető smart city szakértője szerinte általános probléma, hogy a települések vezetői gyakran ellenállnak a fejlesztői gondolatoknak. Ilyen volt például az Uber esete is Budapesttel.

Magyar példák

Érezni kell azt, hogy milyen a város lelkülete, mit akar - adott képet az első lépésekről Szeneczey Balázs, Budapest városfejlesztési főpolgármester-helyettese. Ha az ember tudja, mit akar, akkor a forrás megszerzése már csak a második-harmadik kérdés lesz. Szerinte pénz az mindig van, a lényeg, hogy az ember tudja, mit akar csinálni.

Kaposvár létrehozott egy önálló szervezetet a fejlesztésekre, nélkülük nem lehet ilyen kérdésben dönteni - mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Amennyiben egy csapot rakunk be, ami nem okosít minket és pazarol, akkor az nem jó megoldás - közölte a városvezető.

Budapesten a következő legnagyobb változás az e-jegyrendszer bevezetése lesz, amivel gyakorlatilag meg fog szűnni a bliccelés - vélte Szeneczey. Gáspár Mátyás, Budaörs közigazgatási szakértője szerint a település inkább a kerékpárnál marad, a kölcsönzőhelyek okosítása van napirenden, de fontos feladat a helyi startupok támogatása a megfelelő közösségi tér és eszközrendszer kialakítása is. A jövőbeli tervekről Szita elmondta, hogy 2050-re megújuló energiával működtetnék az egész várost.

Jönnek az önvezető autók?

Ahhoz, hogy városban vezető felügyelet nélkül tudjon közlekedni egy önvezető autó, kell az okos város, mert hiába mennek hiba nélkül az autópályán, egy városi környezet más tészta. Mi van, ha leesik a hó és eltűnik a választóvonal, ami orientálhatná az autót a helyes irányba? - tette fel a kérdést Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke.

A repülők már évtizedek óta szállnak fel maguktól, a 4-es metró is vezető nélkül közlekedik - indította előadását Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közlekedésmérnöki és járműmérnöki kar dékánja, aki szerint ez is mutatja, hogy nem vagyunk annyira messze a céltól.

Kovács László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete elosztott rendszerek osztályának vezetője szerint szükségszerű lehet, hogy az autók például egymással is tudjanak kommunikálni, ahogy a városban elhelyezett többi szenzorral is.

Urbán szerint az önvezető autók terjedés ellen szól, hogy az nagyon költséges folyamat, ezért is célja most minden autógyárnak, hogy a tömeggyártásba is be tudják vinni az önvezető autókat. Amennyiben ez meg is valósul, úgy várhatóan az önvezető autók még a drágább kategóriát fogják jelenteni, így a tömeges elterjedésre várni kell. Budapest esetében a kátyúk betömésével kellene kezdeni, nem a szenzorok kiépítésével - tette hozzá Urbán.

Varga szerint ha már az autók 20 százaléka önvezető lesz, az már teljesen átalakíthatja a mai formában ismert közlekedést. Rövidebb lesz a követési távolság, így több autó férhet el az utakon, ezáltal pedig maguk a dugók természetét is átalakíthatná.

HOZZÁSZÓLÁSOK