Csőd szélén vannak a magyar pálinkafőzők

A kormány az otthoni pálinkafőzés helyzetbe hozásával eleve nehéz helyzetbe hozta a több adóteherrel sújtott kereskedelmi forgalomba kerülő termékek készítőit. Viszont a laza, háztáji főzésre vonatkozó szabályok hatósági betartása is lehetetlen. Az állami fenntartású Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) azt állítja, hogy a láthatatlan konkurencia támogatásával a kormány lényegében elpusztítja a kereskedelmi forgalomra termelő szereplőket. A szervezet tárgyalni akar a probléma megoldásáról a szaktárcával.
Szabó Dániel, 2019. április 4. csütörtök, 13:08
Fotó: Getty Images

Az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása. A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormány intézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát - írja közleményében az érdekvédelmi szervezet.

A PNT szerint a haldoklik a pálinkapiac, amelyben komoly szerepe van annak, hogy a kormány a Brüsszel folytatott nagy pálinkaháborúban egy a hatóságok által nehezen ellenőrizhető keretrendszert hozott létre az otthoni pálinkafőzés megmentéséhez. A tanács szerint "a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani."

Felidézik, hogy 2000 és 2010 között azért lehetett sikeres a magyar kereskedelmi pálinka, mert akkor kedvező piaci és jogszabályi körülmények voltak, majd 2010 és 2015 között mind a magán-, mind a bérfőzés jövedékiadó-mentessé vált. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.

De a kusza rendszerben a magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal razziáin lefoglalt mennyiségekből lehet következtetni a feketekereskedelem nagyságára: "az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával. Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint áfa)" - írja közleményében a Pálinka Nemzeti Tanács.

A vélhetően nagy volumenű illegálisan terjesztett kerítésszaggatókkal szemben, amelyeket különösebb ellenőrzés nélkül árulnak, a kereskedelmi pálinka egyre nehezebb helyzetbe kerül az adóterhek növekedése miatt is. A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától "népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer", fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, így arra plusz adóteher is rakódik.

"A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak sejtésekre alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását" - jelentette ki a PNT a közleményben.

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.04.04 13:25

Magyar alkeszbe magyar szeszt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html