Koronavírus: évekig nem várnak semmi jót magyarok

Nem számít a lakosság látványos gazdasági visszapattanásra jövőre, sőt, a legtöbben attól tartanak, hogy még évekig küszködni kell, hogy hátra lehessen hagyni a járvány hatásait. A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magasabb végzettségű idős állampolgárok a leginkább derűlátók.
Rácz Gergő, 2020. október 30. péntek, 06:20
Fotó: Pixabay

Szinte szokatlan egyetértés mutatkozik a gazdasági kormányzat és a lakosság között az ország gazdasági kilátásairól. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az első félévben 6 százalékot meghaladó összeesést követően idén összességében 6,4 százalékos visszaeséssel lehet számolni az ország össztermékében.

Az is látszik, hogy a korábbi optimizmus alaptalan volt, le kell mondain a V alakú, gyors visszapattanást feltételező gazdasági pályáról, aminek értelmében már jövőre meredek emelkedés lehetne a GDP-ben.

A gazdasági kormányzat eddig megközelítőleg 3 ezer milliárd forintot költött a koronavírussal kapcsolatos egészségügyi és gazdaságvédelmi intézkedésekre, ebből is adódik, hogy a korábbi szigorú hiánykezelésnek idén - mint mindenhol - vége, össztermék-arányosan 8-9 százalékos lehet a deficit.

Varga elmondása szerint nem reális, hogy a korábbi szigort egyik évről a másikra helyre lehessen állítani, ezért egy három évre szóló felzárkózási tervvel fog hamarosan előállni a Pénzügyminisztérium, amivel 2023-ra lehet ismét elérni azt a teljesítményt a gazdaságban, mint 2019-ben.

Nincs gyors javulás

A Pulzus kutatásában résztvevők összességében egyetértenek a kormánnyal. A válaszadók 80 százaléka szerint nem lesz jövőre látványos élénkülés, ezen belül is túlnyomó többségben vannak - 46 százalékkal - azok, akik szerint még 2-3 év kell ahhoz, hogy a Covid-19 kedvezőtlen hatásait kiheverje a gazdaság. Mindössze a kutatásban résztvevők ötöde bízik a tempósabb helyreállásban, ők már 2021-től is gyors élénkülést várnak.

A nemek közötti megoszlásban a férfiak 37 százaléka kételkedik abban, hogy lesz gyors visszapattanás, míg a hosszabb távú kilátásokban a nők vannak többségben a negatív véleményükkel, a 2-3 éves elhúzódást váró válaszadók 47 százaléka nő. Az optimista táboron belül is a nők vannak többségben, ők a gyors élénkülést jóslók 22 százalékát tettek ki szemben 18 százalék férfival.

Az életkori bontás alapján kijelenthető, hogy a középkorú, 40-59 éves korosztály a leginkább borúlátó a magyar társadalomban. A többéves gazdasági kínlódást várók 53 százaléka ebből a csoportból került ki, az idősek csak 41 százalékban szerepeltek ebben a kategóriában. Érdekesség, hogy az optimista táborban is a legidősebb korosztály jelenti a többséget, a gyors helyreállást várók 23 százaléka is ebbe a csoportba tartozik, miközben legkisebb arányban a középkorúak bizakodók 17 százalékkal.

A gyors helyreállást kétlők között épp a legfiatalabb és a legkorosabbak szerepeltek kiegyenlítetten, egyaránt 36 százalékkal, a középkorúak ebben a kategóriában 30 százalékot fedtek le.

A végzettségi adatok szempontjából érdekes, hogy az optimisták között erősen felülreprezentáltak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 25 százalékkal. A pesszimista válaszadók között is a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők viszonyultak legkevésbé kétkedőknek, mindössze 32 százalékuk nem számít jövőre élénkülésre, és 43 százalékuk vár több éves elhúzódó krízist. A rövidtávon való élénkülést kétlők között az alapfokú végzettségűek vannak a legtöbben 35 százalékkal, a több éves pályát 49 százalékkal a középfokú képzéssel bírók várják.

Élesebb eltérés mutatkozik a válaszadók hangulatának lakhely szerinti bontásában. Ebben az összevetésben az látszik, hogy Budapest jelenleg a legkevésbé vidám hely az országban. A bizakodóknak mindössze 11 százaléka fővárosi, és a negatív kategóriákban is ide valósiak a legnagyobb arányban a résztvevők, a jövő évi kilábalást kétlők 38 százaléka, a több éves elhúzódást prognosztizálók 51 százaléka lakik a fővárosban.

A megyeszékhelyen élők sincsenek kirobbanó hangulatban. A fővárost követően a nagyvárosok lakói a legkevésbé optimisták 18 százalékkal, a negatív válaszadók mindkét csoportjában a második helyen szerepelnek. Úgy tűnik, hogy a legkisebb településeken lakók a legbizakodóbbak, 24 százalékuk hisz a sebes gazdasági élénkülésben, és közülük kevesebben vannak a városi lakókkal egyetemben a baljóslók között is.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

totyika, 2020.10.30 18:17

@europeer: Vereckénél, ahol migránsként befogadott bennünket Szvatopluk, aki tudta Czeizel Endre genetikustól, hogy már egy tiszta vérű finn-ugor sincs közöttünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.10.30 09:33

Mutassatok egyetlen jó korszakot a magyar történelemben. Csak egyet, akár egy rövidet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html