Évi 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar család rezsire - összesítette az OTP Lakástakarék legújabb felmérése alapján. Ennél kevesebbet, 420 ezer forint alatti rezsiterhet a családok 27 százalékának, 600 ezer forint felettit pedig 23 százalékának kell viselnie. Azt, hogy milyen fokú a magyar háztartások rezsiterhe, jól mutatja, hogy a felmérés szerint a családok 55 százalékánál a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki. A 25 százalékos alatti kategóriába mindössze a háztartások 23 százaléka tartozik, miközben az 50 százalék felettiek aránya nem kevesebb, mint 22 százalék.

Füstbe ment pénz

A rezsiterheket elsősorban a fűtési kiadások emelik meg. Óriásiak a lakossági energiakiadások, ezen belül is elsősorban a fűtésre fordított összegek. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a legrosszabb energetikai állapotú lakások vagy házak tulajdonosai akár az ingatlanuk teljes értékét is "elfűthetik" két-három évtized alatt - mondta Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Mindennek ellenére a családok energetikai ismereteiben meglehetősen hiányosak. Az emberek töredékének van csupán információja például az otthonául szolgáló ingatlan műszaki paramétereiről és hasonlóan kevesen vannak azok, akik megújuló energiaforrásokat alkalmaznak. Beszédes, hogy a felmérés válaszadóinak mindössze 32 százaléka van tisztában háztartási készülékeik energiafogyasztási tulajdonságaival és az egynegyedet sem éri el azoknak az aránya, akik valamilyen nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek energiafogyasztásukról - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

A családok szeretnének változtatni

Jó hír ugyanakkor, hogy a családok többsége szeretne tudatosabbá válni az energiafelhasználás terén, és komoly igény mutatkozik részükről ezeknek az ismereteknek a bővítésére. A megkérdezettek 61 százaléka például szívesen igénybe venné olyan szakember segítségét, aki felméri az otthona energiahatékonyságát és tanácsot tud adni annak javítása érdekében - állapította meg a felmérés.

Szintén bíztató, hogy a lakosság döntő része áldozna pénzt a rezsiköltségén esetlegesen megspórolt összegből további energiahatékonysági korszerűsítésre, amennyiben abból újabb megtakarítása keletkezne. Mindez azért lényeges, mert az energiahatékonysági beruházások szinte mindig finanszírozhatók az energiakiadásokon megspórolt összegekből, még abban az esetben is, ha a felújításhoz nem, vagy csak minimális önerő áll rendelkezésre - véli Köntös Péter.