Újabb győzelmi jelentésről adott hír a 2013 március óta új vezetéssel működő MNB: az előzetes adatok alapján veszteség nélkül működött a jegybank. Bővebb információ egyelőre nincs a tavalyi eredményről, így az sem ismert, hogy esetleg nyereséget sikerült-e elérni - a részletes, auditált adatokat áprilisban teszik közzé -, pontosabban számszakilag kimutatni, az ugyanis kevés gyakorlati jelentőséggel bír. Ha ugyanis az év végén az MNB nyereséget mutat ki, az a korábbi évek gyakorlata alapján az eredménytartalékba kerül, míg a veszteséget a jegybanktörvény alapján a következő évben a költségvetés köteles megtéríteni. Ha az utóbbi eset fordul elő, az rontja ugyan az államháztartás egyenlegét, ám egyszeri hatásként jól kommunikálható, így önmagában nem dönt be egy nemzetgazdaságot.

Az nhp egy évtizedig rontja az MNB mérlegét

A következő csaknem egy évtizedben az MNB eredményét rontja majd a 2013 június elején útjára indított növekedési hitelprogram (nhp). Annak költségei ugyanis az MNB-nél jelentkeznek, ám a jegybanki vezetés szerint ez nem okoz érdekkonfliktust, mondván: az MNB-nek nincs eredménycélja, ráadásul a növekedési hatáson keresztül az állam várható nettó bevételei még az MNB költségeivel együtt is bőven pozitívak lesznek.

A mínusz oka, hogy az MNB az nhp-s hitelt nulla százalékos kamat mellett biztosítja a bankoknak, tehát ez egy nem kamatozó eszköz, a jegybankmérleg forrásoldalán viszont ez automatikusan az alapkamat mellett kamatozó irányadó eszközben (kéthetes MNB-kötvény) csapódik ki, amely után jelenleg 3 százalékos kamatot fizet. Így az MNB-nek a hitelek futamideje alatt költsége keletkezik.

Az első ütemben az I. pillérnél az igénybevétel értéke 472 milliárd, II. pillérben pedig 229 milliárd forint volt. Mivel az összesen 701 milliárd forint értékű hitelt a bankok átlagosan - a a jegybank által szabott maximum 10 éves futamidő adta kereten belül - átlagosan mintegy 7 éves lejáratra hitelezték ki, ez - átlagosan négyszázalékos alapkamatot feltételezve - évi mintegy 30 milliárd forintos költséget jelent az MNB-nek. Ehhez jön az nhp most futó második szakasza; ha elkel ebből az első 500 milliárd forintos keret, az további mintegy 20 milliárdot forintot jelent évente a futamidő végéig.

Ezt várták, ez lett

Kapcsolódó

A 2013-as nullszaldó már csak ezért sem meglepő, mert a jegybanki stáb legutóbbi nyilvános, szeptember 26-i becslése is azzal számolt már, hogy MNB idei eredménye nullát mutathat. Mivel pedig az intézmény korábban felhalmozott eredménytartalékában még 7 milliárd forint van, így 2014-ben a költségvetésnek egy forintot sem kell befizetnie, így az nem rontja majd az államháztartási (áht) egyenleget.

Az MNB eredménykimutatása (milliárd forint)
Eredménytétel20102011. I. n.-év2011. I. félév2011. I-III. n.-év20112012. I. n.-év2012. I. félév2012. I-III. n.-év20122013. I. n.-év2013. I. félév2013. I-III. n.-év
Kamateredmény és pénzügyi műveletek-75,5-35,1-73,3-82,8-69,3-46,3-81,2-123,7-186,8-23,9-97,9-144,0
Realizált devizaárfolyam50,412,112,426,598,784,5114,2134,9158,330,360,4129,5
Banküzemmel és működéssel kapcsolatos-16,5-4,1-7,5-11,3-15,8-3,2-5,9-9,3-11,3-0,6-4,1-7,7
Teljes eredmény-41,6-27,1-68,4-67,613,635,027,11,9-39,85,8-41,6-22,2
Forrás: MNB

Mindez érdemi változás viszont a korábbiakhoz képest, ugyanis a március végi prognózis még 110 milliárdos idei MNB-hiányt jelzett, amelynek nyomán a büdzsé befizetési kötelezettsége 102 milliárd forint lett volna, de még júniusban is 50 milliárdos veszteséget vártak, így a büdzsének 43 milliárdot kellett volna befizetnie. Egy negyedév alatt - a június és a szeptemberi prognózis között - a főbb tételek közül a kamateredmény és pénzügyi műveletek soron a várt javulás 1 milliárd forint, míg a realizált devizaárfolyam-eredmény soron 51 milliárddal nagyobb összegre, 165 milliárd forintra számítottak, míg a banküzemmel és -működéssel kapcsolatos deficitvárakozás kétmilliárddal nagyobb lett. Ráadásul a tavalyi várakozás még az volt, hogy akár 130-150 milliárdos kiadást is jelenthet az MNB eredménye a büdzsének 2014-ben.

Az MNB 2013. február közepén publikált középtávú fiskális kivetítése még azzal számolt, hogy 2017-ig az éves költségvetési kiadások átlagosan a GDP 0,2 százalékával (60-70 milliárd forinttal) dobják meg a veszteségtérítési hatást. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) 2013. februári középtávú kivetítése is úgy számolt, hogy 120 milliárd lesz a büdzsé térítési kötelezettsége jövőre, a 2013. áprilisi konvergenciaprogramban pedig már az szerepelt, hogy "a 2013-as jegybanki eredmény alakulása nem tesz szükségessé veszteségtérítést". Mivel az idei első félévben 41,6 milliárdos veszteséget ért el az MNB, erős második félév elé néz.

Csak a költségvetésnek ne kelljen fizetnie

A 2013-as nagy javulásra a mai bejelentése kapcsán nem mulasztotta el felhívni a figyelmet a Matolcsy György vezette MNB sem a kiadott közleményben. Eszerint az előző elnök, Simor András elnökölte jegybank a 2012 decemberében publikált eredményprognózisában még 203 milliárd forintos veszteséggel számolt 2013 egészére - így ennek megvalósulása esetén 196 milliárd forinttal kellett volna a költségvetésnek a zsebébe nyúlnia.

A jegybank 2013. márciusa óta fokozatosan felállt új vezetése kevés nyilvános szereplése legtöbbjén hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a várt 2013-as deficit megszüntetése érdekében. Az MNB tervei szerint idén nulla körüli lesz az MNB eredménye az idei első félévi mintegy 40 milliárd forint veszteség után - hangsúlyozta például Windisch László, a jegybank harmadik alelnöke 2013. szeptember 30-án kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán.

A legutóbbi nyilvános adatok szerint az MNB éves mérlege 2013. szeptember végén még 22,2 milliárd forintos mínusznál járt, így a friss bejelentés alapján ezt sikerült ledolgozni az év utolsó három hónapjában.

A főbb tételek közül a kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye soron az MNB folyamatosan komoly veszteséget mutat ki. Ennek fő oka, hogy a jegybank a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, így az átlagos forint- és devizakamat közötti különbözet miatt a kamategyenleg jellemzően negatív. A realizált devizaárfolyam eredmény soron az utóbbi években jellemzően nagy aktívum alakult ki. A realizált árfolyameredmény a devizapozíció-csökkenésnek a hivatalos és beszerzési árfolyam különbségével képzett szorzata, márpedig az MNB a korábbi években a jelenleginél alacsonyabb forintárfolyamon szerzett be devizát, így azt amikor mostanában értékesíti, az ezt a sort erősíti. A banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény - itt szerepel a bankjegy- és érmegyártás költsége, a banküzem működési költségei és az egyéb eredmény (például jutalékok, díjak), valamint a céltartalék és az értékvesztés elszámolása - sor pedig folyamatosan tízmilliárd forint körüli mínuszban van.