Hiába a trükközés a számokkal: évről évre csökken a megújulók aránya Magyarországon

Az EU egyik legalacsonyabb tagországi zöldenergia-arány vállalását egy a módszertani trükközésnek köszönhetően már teljesítette Magyarország. Ezzel együtt, a nem épülő megújuló energiás beruházások és a kistelepülésekre továbbra is jellemző szemétégetés azt idézte elő, hogy ismét beestünk a limit alá.
Szabó M. István, 2019. február 1. péntek, 13:16
Fotó: Napi.hu

Már a statisztikai hókuszpókusz sem segít: Magyarország újabb egy százalékkal csökkenő arányban tud fogyasztásában a megújuló energiaforrásokra támaszkodni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott adatok szerint ráadásul 2017 (ez a legfrissebb adat!) zsinórban már a negyedik ilyen, negatív év volt.

A lesújtó adatok kapcsán a G7 nézett alaposan körül. A cikk visszaidézi, hogy a 2020-ra az európai uniós tagállamok által önként vállalt, elérendő zöldenergiás részarányt, mely Magyarország esetében 14,65 százalék volt, évekkel ezelőtt teljesíteni tudtuk annak köszönhetően, hogy 2017 év elején, a visszamenőlegesen a MEKH egy számítási trükköt alkalmazott.

Az Eurostattal is elfogadtatott módszertani update lényege az, hogy a statisztikában 2010-ig  visszamenőlegesen arra hivatkozva írták felül a korábbi számítási eredményeket, hogy a fatüzelés adatait már nem az erdészetek hivatalos tűzifaeladási adataiból, hanem a KSH életkörülmény-kutatási számaiból kalkulálták. Utóbbi alapján pedig sokkal nagyobb mennyiségű fát tüzel el az ország, mint amivel addig számoltak.

Mindez az egyik oldalról azt jelentette, hogy gyakorlatilag a lopott fát is e számítás tételévé tette a hivatal, a másikon pedig azt, hogy ennek köszönhetően a 2010-es részarány 8,5-ről 12,8 százalékra nőtt, és kiderült, hogy az addig elérhetetlennek tűnő uniós vállalást az ország már 2013-ban átlépte. A megújulók részaránya így lett 2013-ban 16,3 százalék, és innen "sikerült" 2017 végére 13,3 százalékig jutni.

Azzal, hogy a fatüzelési körbe a szemétégetés is bemosódott, csak újabb csavar került a gépezetbe, márpedig a portál által megkérdezett miskolci szakértő arról számolt be, hogy a régióban vannak olyan falvak, ahol az összes hulladékot elégetik, és sok esetben a ruhaosztások ajándékai is a kályhákban kötnek ki. Ez pedig nem csak azért problémás, mert a statisztikában zöldenergiaként számolódik el, hanem mert valójában egy illegális, gyakran erősen környezetszennyező tevékenységet fed el.

Az Abcug.hu két éves riportja ma is aktuális: Sajószentpéter továbbra is országos szmogrekorder, a Sajó-völgyét amúgy is nyomasztó helyzetet a faluban - sokszor jobb híján - szeméttel és rongyokkal fűtés teszi elviselhetetlenné.

A MEKH statisztikájában mért újabb csökkenés azt jelzi, hogy a megújulók a teljes energiafogyasztásban nem tudtak megerősödni. Országos szinten is csak halovány reményt jelent az, hogy 2018-ban már láthatóvá váltak az elindult napelemes boom első eredményei, és ha lassan is, de beérnek az energiahatékonysági projektek eredményei is. Az más kérdés, hogy ebből a Sajó-völgyében semmit nem éreznek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lomb, 2019.02.01 14:32

"...2018-ban már láthatóvá váltak az elindult napelemes boom első eredményei ... ebből a Sajó-völgyében semmit nem éreznek."

Kedves kormány! A napi.hu médiamunkása kijelölte számotokra a feladatot! Tessék kötelezni a napot, hogy a Sajó-völgyben többet süssön, hogy a napelemes boom eredményeit ők is megérezzék ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html