Tesco, CBA és a többiek: hatalmas a különbség a magyar boltok között

A hatékonyság terén reálisabb kiskereskedelmi rangsort kapunk, ha egy üzletre vetítjük a boltláncok bevételét. A Napi.hu összehasonlításából kiderül az is, ki mennyit költ a dolgozóira az üzletek forgalmához mérten. Bizony lenne még mozgástér a béremelésre, a nemzetközi átlag alapján.
Csernátony Csaba, K. Kiss Gergely, 2016. szeptember 5. hétfő, 07:09

A vásárlói szokások átalakulása, a bővülő lakossági fogyasztás, illetve a túlzott munkaerőigény miatt mostanra válságba sodródott a hazai kiskereskedelmet az elmúlt húsz évben meghatározó hipermarket-struktúra. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a szélesebb választékot biztosító, kisebb alapterületű boltok felé mozdult el a piac. Sokak szerint a jövő - akárcsak nyugaton - a diszkontoké, illetve a kényelmi formátumú üzleteké.

A méretgazdaságosságot nézve azonban ez a feltevés korántsem nyer igazolást: a hipereket üzemeltető cégek továbbra is lóhosszal vezetnek, miközben a diszkontok csak az "arany középutat" találják meg. Növekednek, de még nem érték el a hiperes versenytársakat. E téren - pusztán a bevételi adatok alapján - a hatékonysági probléma nem a külföldi kézben lévő láncoknál, hanem magyar gyökerű, számtalan kisboltot üzemeltető szövetkezeti-, és franchise láncoknál érhető tetten. Fontos megjegyezni azonban, hogy a hazai láncok a szupermarket-szegmensben is jelentősek, sőt az elmúlt években a "kényelmi üzletek" nyitása terén is ők voltak a legaktívabbak - törekedve arra, hogy versenyképessé váljanak a többiekkel szemben.

Mennyit hoz a konyhára egy-egy bolt?

A nagy boltláncok összesített - tavalyi bevétele alapján a Tesco vezeti a rangsort a Coop és a CBA előtt, ám a cégekhez tartozó boltok számában jelentős az eltérés, ezért az egy boltra jutó bevétel alapján vetettük össze a versenyzőket. Így már egész más képet fest a lista.

Ma már az Auchan az egyetlen szereplő, amely kizárólag nagy alapterületű hipermarketet üzemeltet, szám szerint tizenkilencet, ehhez pedig a Trademagazin összesítése szerint 337 milliárd forint bevételt társult. Ez azt jelenti, hogy egy-egy Auchan-egység átlagos árbevétele hetente több mint 341 millió forint volt.

Az összesített toplista élén álló Tesco ebben az összevetésben a második, boltonként hetente átlagosan 69 millió forintra tett szert. Fontos azonban, hogy a Tescónak több mint 200 boltja van, ebből 112 hipermarket, amelyek nagyobb bevételt termelnek, mint a kisebb szupermarketek és Expressz üzletek.

Egy boltra jutó heti átlagos forgalom
1. Auchan341 millió forint
2. Tesco69,2 millió forint
3. Lidl42,1 millió forint
4. Aldi24,3 millió forint
5. Penny21,2 millió forint
6. Spar20,7 millió forint
7. CBA4,3 millió forint
8. Reál3,2 millió forint
9. Coop2,1 millió forint
Forrás: Napi.hu-számítás, Trademagazin, E-beszamolo.gov.hu

A harmadik helyet a több mint 160 üzlettel rendelkező Lidl szerezte meg, amely boltonként hetente 42 millió forintos bevételt ért el. A nagy rivális  - több mint 100 boltból álló hálózatot működtető - Aldinál a heti bevétel 24 millió forint volt, amivel a negyedik helyen áll a társaság. Őt követi a 200 bolttal rendelkező Penny, amelynek egy boltra jutó heti bevétele meghaladta a 21 millió forintot. A hatodik pedig a Spar, egy-egy boltjában 20 millió feletti bevételt hozott össze.

Nyomulnak a diszkontok

A régóta franchise-rendszerben működő magyar boltláncoknál más a helyzet, mint az előbb felsorolt láncoknál. Ugyanis több ezer 1-3 fős kis boltjuk van, így az egy üzletre jutó heti bevétel alacsonyabb. A három magyar boltlánc közül egyébként a CBA áll az élen, egy boltja hetente átlagosan 4,3 millió forintot termelt. Utána következik a Reál 3,2 millió forintos heti terméssel. Az összesített bevételi listán a Tesco mögött második Coop a magyar láncok versenyében a harmadik, egy boltjára átlagosan hetente alig több mint 2 millió forint jut.

A kiskereskedelemben folyó éles verseny miatt az említett boltonkénti toplista a következő időszakban jó eséllyel változni fog, mivel több cég, például a Penny és az Aldi is újabb boltokat nyitott az idén. Sőt, az Aldi augusztus közepi megkeresésünkre azt mondta, hogy folytatják a magyarországi terjeszkedést. Az Aldi a következő két év alatt 20 új egység átadását tervezi Magyarországon, ezekből pedig hetet már az idei év végéig átadnának, középtávon pedig 200-250 üzletből álló hálózattal számolnak.

Augusztus végén pedig a Népszabadság írt arról, hogy az Aldi több olyan helyen nyitott boltot, ahol korábban CBA működött, emellett a Penny Market és a Spar is részt vesz a piaci viszonyok átrendezésében. A lap utalt arra is, hogy a plázastopot a külföldi láncok, ezen belül a német kézben lévő diszkontok (Aldi, Lidl, Penny) terjeszkedésének megakadályozása és a hazai láncok védelme érdekében léptette életbe a kormány. Úgy fest azonban, hogy bár a plázastop megnehezíti az érintett láncok dolgát, folytatják a terjeszkedést. Az Aldi és a Penny is nyitott újabb üzleteket az idén, és a Spar is igyekszik bővíteni hálózatát, részben franchise-partnerekkel. Úgy tudjuk, hogy a Lidl sem állt le, több üzlet megnyitását tervezik, de konkrétumokat nem közölt a társaság.

Nem jött be a protekcionizmus

A plázastopot elsősorban a kemény diszkontok, főként a Lidl és az Aldi ellen, illetve a hazai láncok védelmében találta ki a kormány, ám úgy tűnik, ezt a csatát elvesztik a magyarok. 2013 és 2015 között ugyanis jelentősen lemorzsolódott a hazai cégek áruházainak száma.

Összesen félezer bolttal zsugorodott hálózatuk, a legnagyobb visszaesést a CBA szenvedte el, amelynek több mint 200-zal kevesebb boltja van, mint három évvel ezelőtt. A Coop szintén több mint 200 bolttal lett karcsúbb a lap szerint. A visszaesés pedig ott a leglátványosabb, ahol megjelennek vagy megjelentek a német diszkontok.

A bérköltség a multiknál - lenne hová növekedni

Bár, az alacsony bérek miatt kialakult munkaerőhiány jelenleg az egyik legtöbbet hangoztatott probléma a hazai kiskereskedelemben, az áruházláncok teljes kiadásait nézve, még mindig csak egy számjegyű tételt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások - amelybe beleszámítják a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, illetve a bérjárulékokat. (Az összehasonlításban nem szerepelnek a magyar gyökerű láncok, mivel elaprózott struktúrájuk miatt ilyen adatokat nehézkes róluk pontosan kigyűjteni).

Szinte evidens, hogy a munkaerőköltség jelentősen alacsonyabb tételt jelent az üzletláncoknak, mint az általuk eladott áruk beszerzési értéke (elábé). Azonban a nagy hálózatok hazai leányai még mindig jócskán kevesebb tőkét fordítanak dolgozóik javadalmazására, mint amennyit az anyacégük nemzetközi szintű átlaga tükröz.

Az árbevételhez viszonyított személyi jellegű ráfordításokat nézve kitűnik, hogy a magyar Penny Market és a Lidl  sáfárkodott a legjobban a munkaerőköltségekkel: a teljes forgalom mindössze 5-5 százalékát invesztálták erre. A diszkontokat követi a sorban az Auchan, amely az árbevétel 6, majd az Aldi amely 7, míg a két legnagyobb, a Spar és a Tesco körülbelül 8-8 százalékát fizette ki személyi jellegű kiadásokra az elmúlt üzleti évben.

Összehasonlításképpen: a Tesco teljes, globális árbevételének több, mint 14 százalékát fordította munkaerőköltségekre, míg az Auchan, nemzetközi léptékben forgalma 11 százalékát költötte személyi jellegű ráfordításokra egy év alatt. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerő fele annyiba kerül a láncoknak, mint a világátlag (ebben az anyaországok - Nagy-Britannia, illetve Franciaország-, továbbá más fejlett országok nagy súlyt képviselnek, ugyanakkor mindkét lánc jelen van például Kínában és több kelet-európai országban is).

Személyi jellegű ráfordítások
1. Tesco57 milliárd forint
2. Spar41,2 milliárd forint
3. Auchan19,4 milliárd forint
4. Lidl17,4 milliárd forint
5. Penny10,9 milliárd forint
6. Aldi9,4 milliárd forint
Forrás: E-beszamolo.gov.hu

Megjegyzés: Több boltlánc van (például a Tesco, a Lidl vagy az Auchan), amely nem a naptári évvel azonos pénzügyi évet alkalmaz, ezeknél a legutóbbi üzleti év eredményei alapján számoltuk az adatokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

makkmarci, 2016.09.06 06:28

@konrada:
Ez a mocsok banda pont a kis falvakban lévő üzleteket szívatta meg a legjobban, azokat amelyek a kevés lélekszámból adódóan a lét-nemlét határán voltak.
Ők azok akiknek minden fillér számít és az esetek nagy többségében egy kis családi vállalkozás üzemelteti őket.
Akikért ezek a maffiózók szavakban a lelkület is kiteszik!
-drasztikusan megemelték a bérköltségeiket
-lenyúlták a dohányforgalmazást tőlük
-az online kasszáknál dupla áron kellett a fideszes cégek kasszáit megvenniük + a kasszák fenntartása fideszes elvtárs cégén keresztül
-mindenféle új hatóságot el kell tartaniuk kamarától kezdve egyéb léhűtőket

Nagyon vigyáztak arra pl a dohánypiac leosztásánál, hogy ne ők hanem valamelyik haver kerüljön helyzetbe.
Konkrét példám van rá nálunk.
Egy ismerős előre kijelentette, hogy vagy ebben vagy abban a faluban fog nyernia második körben, megígérte neki az ominózus polgármesteraljadék.
És lám lám...
Nyert!
Fuvarosként..
Akinek ugye sok köze van a kereskedelemhez.

Miben támogatta a kis falvakban lévő kis cégeket?
He?
Tönkremenésben!
Oszt jónapot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.09.05 22:22

@konrada:
értem. és a szabályozásnak szerinted melyik része támogatta a kis falvakban a boltnyitást? mert azon kívül, hogy a cba-t próbálták helyzetbe hozni, másra nem is koncentráltak. nem az elmaradottnak kijelölt kistérségekben vitték lejjebb az adókat stb...

a pozitív diszkriminációtól meg a hideg kiráz. az általában az az életidegen működési elv, ami senkinek nem jó, mégis erőltetik. miért? csak. ez olyan kdnp-s...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2016.09.05 20:59

@atombandi: hoppá, hol is írtam, hogy feladata? Tudom, hogy a feladat, meg a törődés néha szinonima, de én nem ebben az értelemben használtam. Arra céloztam, hogy az államnak segíteni kell akár pozitív diszkriminációval is - támogató szabalyzassal, adó kedvesezményekkel a lemarado térségek ellátását. Megértem, hogy ég, y igazi vadkapitaalizmud pártinak ez túl balos, de ennyit bevállalok magamra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.09.05 17:23

@konrada:
hoppá! az állam feladata???
nem, az államnak semmi ilyen szerepe nincs és ne is legyen. nem állami feladat a boltokat üzemeltetni a vidéki falukban. amire te gondolsz azt még a viktorod is leszavazta huszonx éve, bár mostmár nem esküdnék meg rá, hogy ugyanígy voksolna, ha most vasárnap megkérdeznék tőle...

orbán is addig volt oroszellenes, amíg az mszmp volt az oroszok kis kedvence. amióta ő, azóta nagyon megérti őket. nem az oroszok ellen tiltakozott, hanem az ellen, hogy nem ő helytartó...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2016.09.05 15:47

@konrada:
Mondom ismét, ne avatkozzon az állam a boltok dolgába. a tőkés gazdaság olyan, hogy ahol fizetnek az áru eljut oda. Vannak ügyes vállalkozók, viszik a kenyeret a tejet, meg mindent mozgó boltok formájában. De olyan is van, hogy a falubuszt használják az idősek árubeszerzésére. csak egyet nem szabad, a kisboltokkal kapcsolatos gondolataidat átültetni állami gyakorlatba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html