Egy városnyi magyar szedte a sátorfáját tavaly, és döntött úgy, hogy külföldre költözik - legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai alapján, ami új rekord, habár a kivándorlás növekedési üteme lassult: ez 4,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest, szemben az elmúlt öt év 40-70 százalékos dinamikájával.

Valószínű, hogy a számok alulbecsültek: a kivándorlás ennél gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatóságoknak - fogalmazott a lap.

Fölösleges a kivándorlás csökkenésében reménykedni - mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója. Véleménye szerint nem látható semmilyen olyan változást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot.

Külföldre túlnyomórészt a fiatalok mennek, ami a következő években egyre súlyosabb problémákat okozhat a munkapiacon. A migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlás nemcsak az egyetem elvégzése után jellemző, a folyamatot felgyorsította a röghöz kötés, az egyetemi férőhelyek drasztikus csökkentése és egyes szakok támogatásának megvágása - írta a lap.