Csak a pénz boldogít a kormány kiemelt ágazatában

Már csak leginkább a pénzre koncentrál a Magyar Turisztikai Ügynökség, amikor a turisztikai ágazat havi adataiból a pozitívumot próbálja kiemelni. Tény: a kevesebb vendég is többet fizet, mert drágák lettek a hazai szállodák.
Vég Márton, 2019. november 12. kedd, 13:02
Fotó: Pixabay

Egyre nehezebb dolga van a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), amikor a KSH turizmusra vonatkozó havi adataiból megpróbál győzelmi jelentéseket készíteni. "2019. január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek által regisztrált vendégéjszakák száma 0,2 százalékkal csökkent, és összesen 24,7 millió volt. A külföldi vendégek 0,1 százalékkal több, a belföldi vendégek 0,5 százalékkal kevesebb (12,2 millió, illetve 12,5 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi
szálláshelyeken" - derült ki a KSH adataiból.

Ezt a stagnálást, illetve minimális csökkenést a turisztikai ágazat legfontosabb kormányzati szerve, az MTÜ úgy kommentálta: a magyar turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre nő. "Egyre több külföldi vendég érkezik a biztonságos és folyamatosan fejlődő Magyarországra, és mi magyarok is többet utazunk. Tovább nőtt a turizmus árbevétele az ősz első hónapjában" - közölte az ügynökség. Ebből annyi igaz, hogy a szállodák szállásdíj bevétele valóban több lett: idén január-szeptember között már 218 milliárd forint bevételt könyvelhettek le, ami mintegy 8 százalékos növekedés. Ezt ugyanakkor kevesebb vendégéjszaka eredményezte, vagyis egyszerűen drágábbak lettek a magyarországi szállodák: kevesebb vendég fizet ki többet. A legfontosabb küldő országokból, mint Németország, Ausztria, Olaszország, Hollandia és Spanyolország folyamatosan egyre kevesebben érkeznek Magyarországra, amit nem kompenzál, hogy az USA-ból és Kínából valamivel többen.

Ami különösen fájó lehet a kormány számára, hogy a belföldi vendégek száma 3,5, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal volt kevesebb idén szeptemberben, mint tavaly ilyenkor. A vendégszám 527 ezer, az eltöltött vendégéjszakák száma 1,1 millió volt. Ez utóbbi mutató értéke a szállodákban, közösségi szálláshelyeken és a kempingekben visszaesett, a panziókban és az üdülőházakban nőtt. A régiókat − a Tisza-tó és Dél-Dunántúl kivételével − csökkenés jellemezte. Ráadásul nem csak szeptemberben, hanem a statisztikák szerint egész évben nem gyarapszik a belföldi turizmus.

Csak a pénz számít

A szállodákon kívül azonban más is örülhet a sokasodó bevételeknek. Rivális nélkül ugyanis tarol a Széchenyi pihenő (Szép) kártya: a kártyatulajdonosok összességében 2 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken szeptemberben, ami 72 százalékos növekedést jelent. 2019 első 9 hónapjában a kártyákról már közel 23 milliárd forintot használtak fel tulajdonosaik, ez szintén jelentős 38,5 százalékos növekedést eredményez 2018 ugyanezen időszakához mérten. Már május környékén lehetett sejteni, hogy mivel a kormány úgy változtatta meg az adózási szabályokat, hogy idénre a Szép-kártya maradt az egyedüli kedvezményes adózású béren kívüli juttatás, így a cafeteriaváltozások nagy nyertese lesz. A hatalmas bővülésből a kibocsátó bankok mellett pedig a a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány profitálhat. Idén januártól a jogalkotó egy tollvonással felülírta az olcsóságot, 3,6 százalékban maximálva a jutalékot azzal, hogy egy tranzakcióra legalább 12 forintot kell felszámítani.

A három kártyakibocsátó mindegyike kihasználja a plafont, az OTP és a K&H is 3,6 százalékos elfogadóhelyi jutalékot számít fel januártól, az MKB pedig még áfát is tesz rá, vagyis teljes körűen megvalósult a 140 százalékos emelés. A 3,6 százalékos költséget pedig egy kormánydöntés alapján meg kell felezni. Az egyik fele a szolgáltatót illeti továbbra is, a másik felét pedig át kell utalnia a hévízi székhelyű Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) részére. Hogy az alapítványhoz pontosan mennyi pénz folyik be idén, azt még nem lehet pontosan tudni.

Nem véletlen, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója is főleg a pénzről beszél, ha a turizmus céljairól kérdezik. "Idén 10 százalékkal bővülhet a turizmus árbevétele, a szektor a magyar bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékát adja, ezt a mutatót 2030-ra 16 százalékra kellene emelni" - mondta a vezérigazgató augusztusban. Jövőre pedig még több lehet a szállodások bevétele, hiszen 5 százalékra csökken a szálláshelyi áfa. Ettől nem lesznek olcsóbbak a szobák, de elvileg az ágazatban dolgozók bére növekedhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK