Vége a finomkodásnak? - Kegyetlen őszinteség Brüsszeltől

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével. Ebben Magyarország kap hideget, meleget.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 7. szerda, 19:02
Fotó: Shutterstock

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a Magyarországról szóló országjelentését a 2018-as európai szemeszter téli jelentése keretében, melyben a korábbi évek meglehetősen politikailag korrekt hangvételével szemben most szokatlan egyértelműséggel írja le kritikáit. A 2017-es országspecifikus ajánlások teljesítésében ugyanis Magyarország korlátozott előrehaladást ért az Európai Bizottság szerint.

A főbb mutatókkal minden rendben - egyelőre

Ami a főbb makromutatókat illeti, a magyar gazdaságról akár dicshimnuszokat is lehet zengeni. A jelentés ezt elemző részéből például kiderül, hogy a magyar gazdaság folyamatosan erősödött a 2008-as pénzügyi válság óta, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy a növekedés fenntartható legyen az elkövetkező évtizedben, az ország sérülékenysége jelentősen csökkent a válság óta.

A magyar gazdaság erős növekedést produkált 2017-ben és a támogató külső környezetnek és az alkalmazkodó monetáris politikának köszönhetően. A háztartások fogyasztását segítette a két számjegyű béremelés, a beruházások jelentős fellendülést mutattak az uniós forráslehívások felgyorsulásának köszönhetően. A nagyvállalatok és a háztartások beruházásai nagyot ugrottak, igaz utóbbi alacsony szintről emelkedett.

Az export bővülése a globális fejleményeket lekövették, de az import meghaladta az export bővülését. Az infláció üteme közelebb került a 3 százalékos jegybanki célhoz. A bizottság szerint a magyar gazdaság 2018-ban is megtarthatja a lendületét, miközben fennmaradnak a növekedést támogató kedvező körülmények.

A foglalkoztatottság ugyan rekord szintre emelkedett, de a munkaerő külföldre történő elvándorlása és a demográfiai trendek jelentősen csökkentették a rendelkezésre álló munkaerőt, különösen a képzettek körében. A munkanélküliség szintén rekord mélységbe esett 2017-ben, bizonyos ágazatokban pedig munkaerőhiány állt elő. A jövedelmek konvergenciája viszont relatíve lassú és a régiós társaktól is elmarad.

Bár a bizottság elemzői költségvetési költekezéssel számolnak, az államháztartás hiánya még 2019-ben is a 3 százalékos maastrichti küszöb alatt maradhat. Az államadósság is csökkenő pályán áll és ez még a következő két évben várhatóan így is marad köszönhetően az erős GDP-növekedésnek - állapítja meg a bizottság, de azt is hozzáteszi, hogy ez a pozitív trend egy jövőbeli megszorítás nélkül veszélyben van középtávon.

A kockázatok között említik, hogy a munkaerő kínálata hamarosan eléri a korlátait, ami hozzáadódik a már jelenleg is jelentős bérnyomáshoz, továbbá az ingatlanárak is gyorsan növekednek 2014 óta. Emellett a fogyasztói árakra nehezedő nyomás is nőhet, ha a fogyasztás bővülése tovább gyorsul a bérek megugrása, a megtakarítások csökkenése és az erősödő hitelezés következtében.

Az Európai Bizottság prognózisa
Megnevezés201720182019
GDP (éves változás, %)3,83,73,1
Potenciális GDP-növekedés (éves változás, %)2,62,92,9
Munkanélküliségi ráta (%)4,24,04,0
Fogyasztó árak (HICP, éves változás, %)2,42,82,9
Bérköltség (éves változás, %)7,67,25,8
Munkaerőköltség (éves változás, %)4,94,12,7
Vállalatok megtakarítási rátája (GDP %-ában)3,73,43,5
Háztartások megtakarítási rátája (GDP %-ában)4,84,63,7
Folyó mérleg hiánya (GDP %-ában)4,33,33,2
Áht egyenlege (GDP %-ában)-2,1-2,6-2,3
Áht strukturális egyenlege (GDP %-ában)-3,2-3,6-3,5
Államadósság (GDP %-ában)72,671,569,4
Adóteher (GDP %-ában)38,737,437,2
Forrás: Európai Bizottság

Kitör az őszinteség

Ami viszont a 2017-es országspecifikus ajánlásokat illeti, már egyáltalán nem olyan rózsás a kép. Az Európai Bizottság jelentéséből ugyanis kiderül, hogy Magyarország részleges előrehaladást ért el a 2017-es ajánlások teljesítésében. A bizottsági jelentés hat pontban sorolja fel azokat a területeket, ahol a testület szerint Magyarországnak lenne tennivalója - ez azonban most - a korábbi hasonló jelentésekkel ellentétben - szokatlanul egyenesen megfogalmazva tálalja a testület.

Adócsalásra alkalmas rendszer

Az egyik ilyen terület az adórendszer, ahol ugyan számos intézkedés történt, de néhány probléma továbbra is megmaradt. Az ország magas adóterhét az elmúlt időszak jelentős adócsökkentési intézkedései ugyan mérséklik, illetve a társadalombiztosítási járulékok csökkentése ellensúlyozza ugyan a béremelések hatását a munkaerő költségek növekedésében, de az ezeket ellensúlyozó költségvetési intézkedések hiányában ezek a lépések középtávon fiskális kockázatokat hordoznak magukban.

Az egyébként is magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére viszont uniós összehasonlításban még mindig magasak a munkát terhelő adók, különösen egyes alacsony keresetű csoportok esetében. Az adórendszer bonyolultsága, illetve a még meglévő ágazatspecifikus adók a bizottság szerint továbbra is gyenge pontjai a magyar gazdaságnak.

A jelentés megállapítja, hogy a magyar adórendszerben az adminisztrációs terhek továbbra is jelentősnek mondhatóak, néhány indikátor viszont arra utal, hogy a magyar adószabályokat multinacionális cégek agresszív adótervezésre használhatják. Ezt mutatja a bizottság szerint a speciális célokra létrehozott gazdálkodó szervezeteken keresztül történő a magas GDP-arányos tőkeáramlás és a forrásadó hiányának a kombinációja.

Gondok a termelékenységgel

A másik terület, ahol lenne min javítani az a magyar gazdaság termelékenysége, különös tekintettel arra, hogy a termelékenység növekedése elmarad a régiós társaktól. Mindez akkor kezd majd hangsúlyossá válni, ha a munkaerőtartalékok csökkennek - jegyzi meg az elemzés. A bizottság ugyanakkor rámutat, hogy a kis- és középvállalatok innovációs hajlama alacsony és Magyarország továbbra is mérsékelten használja a digitális technológiát.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltató és kiskereskedelmi szektorokban még mindig fennálló szabályozási korlátok, valamint a jogalkotás kiszámíthatatlansága gátolja a források hatékony elosztását. Az intézményi gyengeségek és a humántőke elégtelensége szintén olyan tényezők, amelyek a termelékenység növekedését akadályozzák.

Gyenge az intézményi környezet

Az intézményi rendszer gyengeségei is feltünnek azok között a pontok között, ahol Magyarországnak strukturális változtatásokat kellene végrehajtania, miután a bizottság szakemberei szerint ez az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatja bizonyos területeken. A korlátozott átláthatóság és a jogalkotás minősége a fő okai a befektetői bizonytalanságnak - állapítja meg a bizottság, amely erre a tényekre alapozott döntéshozatal és az érintettek bevonásának hiányát hozza fel példának. A testület megjegyzi azt is, hogy a társadalmi párbeszéd struktúrái és eljárásai továbbra is fejletlenek.

Magyarország gyengén teljesít a közérdekű adatok hozzáférésében is. Az elemzés a strukturális kihívások között említi az igazságügyi rendszer működését is. A bizottsági dokumentum rámutat, hogy a rendelkezésre álló indikátorok jelentős korrupciós kockázatokra utalnak, és a korrupcióellenes keretszabályozás is meglehetősen hiányos. Bár jelentős lépések történtek a közbeszerzések terén, továbbra is javítani kell az átláthatóságon és fokozni kell a vesenyt a tendereztetési eljárásokban - olvasható a dokumentumban.

Hiányosságok az oktatásban és az egészségügyben

A negyedik terület, ahol jelentős lépéseket kellene tennie Magyarországnak, az az oktatási és az egészségügyi rendszer, amely jelen formájában nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését. Az oktatási rendszerben az alapkészségek elsajátítása jelentősen elmarad az EU átlagtól, a társadalmi-gazdasági háttér jelentősége a képzettségben pedig az egyik legerősebb korrelációt mutatja az EU-ban. A bizottság jelentése kiemeli ennek kapcsán, hogy a hátrányos helyzetű diákok, különösen a romák, továbbra is bizonyos iskolákban koncentrálódnak. Emellett a korai iskolaelhagyás terén is nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

Az egészségügyi rendszer kihívásai között a bizottsági jelentés az egészségtelen életmódot és a minőségi ellátáshoz való egyenetlen hozzáférést említi. Annak ellenére, hogy voltak törekvések a rendszer megreformálására, továbbra is nagyon kórházcentrikus a magyar egészségügy, az alapellátás és a krónikus betegek ellátásának koordinálása pedig gyenge.

Még mindig nincs testreszabott munkaközvetítés

Az ötödik területként a foglalkoztatáspolitikát említi a jelentés, itt a kihívást a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítása jelenti annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek. Ezzel kapcsolatban a bizottság megjegyzi, hogy bár a közmunkások száma a gazdasági fellendülésnek köszönhetően csökkent, a közmunkaprogram még mindig a fő aktív munkaerő-piaci eszköznek számít, annak ellenére, hogy csak korlátozottan érte el azt a célt, hogy az aktív munkaerőpiacra visszavezesse a résztvevőket.

Bár a kormány más aktív munkaerő-piaci eszközöket is fokozatosan bővít, egy olyan tényekre alapozott rendszerrel, amely segítené az álláskeresőket a testreszabott munka megtalálásában, még mindig adós.

A bizottság szerint a nemek közötti foglalkoztatási szakadék is nagy, még mindig, pedig ezt egy jelentős munkaerőtartalék lehetne. Ezen a helyzeten a testület szerint úgy lehetne segíteni, ha a rendelkezésre álló gyermekgondozási intézmények száma nőne. Emellett a romák alacsony foglalkoztatottsága is komoly kihívást jelent Magyarország számára - állapítja meg a bizottság.

A szegénység és a javuló tendenciák

Bár összességében a szegénységgel kapcsolatos mutatók javultak, ezt továbbra is azon a listán van, ahol komoly teendői lennének Magyarországnak, hiszen a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve, a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek arányát mérő mutató az uniós átlag felett van. Továbbra is főleg a gyerekek és a romák a legveszélyeztetettebb csoport e tekintetben.

A jelentés ezzel kapcsolatban arra is rámutat, hogy az adórendszerben és a szociális ellátási rendszerben történt változások hozzájárultak a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez. Egyértelműen áttevődött ugyanis a hangsúly a szociális juttatásokról a munkaalapú családi támogatásokra és a természetbeni juttatásokra, amelyek viszont nem megfelelően célozzák a szegényeket. Ezzel párhuzamosan a szociális támogatások és a munkanélküli ellátások szintje lecsökkent. Míg az ingatlantulajdonosoknak járó támogatások bővültek, a szociális lakások terén nem történt javulás.

A fentiekhez képest - bár nem lebecsülendő - sovány vigasz, hogy az Európa 2020-as stratégiája terén Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, a megújuló energia arányának növelésében.

Mi ez a dokumentum?
Az országjelentések az európai szemeszter téli csomagjának részét képezik. Az európai szemeszter 2011-ben indult útjára, célja, hogy az EU tagállamai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, és kezelni tudják az előttük álló gazdasági kihívásokat. Az országjelentések minden évben a tél végén jelennek meg, és kiindulópontként szolgálnak a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozásához, valamint a tavasz későbbi részében az Európai Bizottság soron következő országspecifikus ajánlásaihoz. Az országjelentések a tagállamokkal folytatott intenzív technikai és politikai szintű párbeszéden alapulnak, azaz a magyar minisztériumok is részt vettek a jelentés elkészülésében.

Az országjelentések most először fektetnek különös hangsúlyt a 2017 novemberében kihirdetett szociális jogok európai pillére prioritásainak általános érvényesítésére. Az idén külön figyelmet kapott a készségekkel kapcsolatos kihívások és a nemzeti szintű szociális védőhálók működésének elemzése. A foglalkoztatási és szociális teljesítmények nyomon követéséhez felhasználják a szociális eredménytábla adatait is.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.03.08 12:03

korrupcio magyarrszagon nincs. penztaros lorinc gazdasagi zsenialitasahoz nem fer ketseg. bar erdekes, hogy a kormanyvaltas szelenek a hatasara zuhanni kezdtek a reszvenyei. most akkor a gazdasagi nimbuszarol allit ki bizonyitvanyt a piac? vagy ez csak sima bennfenntes kereskedes? azon rohognek, hogy eddig nem volt kockazat, mostmeg elkezdtek bearazni, hogy mi lesz akkor, ha nem a 50%-kal tullicitalt ajanlataival fog nyerni.

ha jobban belegondolok semmi ujat nem tudtunk meg a jelentesbol. lopnak, haldoklik az egeszsegugy, es szetvertek az oktatast. az osszesrol tudtam eddig is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2018.03.08 11:19

@rigolya:
"fideszbirkák! Gondolkodni!"
Micsoda kívánság a fantasztikumok világába tartozó!
Tapsolnak a tolvajoknak némi morzsákért!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.03.08 11:18

Az még szebb, hogy a 2022-ig költhető EU-forrást III. orbánia már majdnem teljesen elköltötte.

Milyen szép visszaesés lesz itt 2019-től?!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.03.08 11:16

Egyébként az EU minden évben megtámogatja a magyar gazdaságot a magyar GDP 4%-ával.
Picit több mint 4%-kal nőtt a magyar GDP 2017-ben.

fideszbirkák! Gondolkodni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.03.08 11:11

@lomb: Ehhez már pofa kell!

Az OLAF jelentés után...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html