Az állami hivatal fekhet keresztbe a károsultaknak

A versenytörvény 2017 eleji átfogó módosításában néhány sorban bújik meg az antitröszt ügyekben alkalmazható egyezség. Bár a versenyjogi döntések nem vonatkoznak a magánjogi kártérítési igényekre, de a kartellezés miatt büntetett cégek taktikázhatnak az új egyezségi lehetőséggel. Mérsékelhetik, vagy teljesen megúszhatják a kártérítést.
Szabó Dániel, 2017. március 18. szombat, 12:56
Fotó: Napi.hu

Az idén módosították, de már a 2016-os év végén megkezdett versenyjogi eljárásokban is alkalmazható az egyezség intézménye. Vagyis hogy egy szabálytalan cég elismerve a jogsértést, vállalva, hogy nem fellebbez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által hozott határozat ellen, legalább 10 százalékos, de akár 30 százalékig terjedő bírságkedvezményben részesülhet. Egyelőre még nem sok esetben került elő az egyezség, azonban várhatóan a perjogászok is felfedezik, milyen pozitív hozadékai lehetnek ennek a védelemben  - elemzi a keretrendszert Szatmáry István, a DLA Piper ügyvédje az Advocatus-on.

Mint a GVH-val való eljárási együttműködés egyik módja, ez a jogintézmény is a kölcsönös előnyökre épít: cserébe azért, hogy az ügyben gyorsan, az erőforrások hosszú elvonása nélkül hozható határozat, amelynek már nincs szükség a bíróság előtti megvédésére. A versenyhivatal így spórol, az együttműködő vállalkozás pedig alacsonyabb bírságot kap. Két fél tehát már jól jár.

De a magánjogi kártérítésékre nincs tekintettel a törvény, mert a cél elsősorban és döntően a hatósági eljárás gazdaságosabbá tétele. Nem feladata tehát figyelemmel lenni a később a károsultak által esetlegesen indított kártérítési perekre. Pedig következményei jelentősek lehetnek: a versenyjogi eljárások iratanyaga ugyanis eddig kiadható volt a károsultaknak. Most azonban csak a határozatot kérheti egy harmadik fél. Ez viszont, tömörebb, részleteket mellőző is lehet.

A károsultaknak ez abból a szempontból jó, hogy az antitröszt eljárás alá vont cég nem tagadhatja a jogsértést, hisz azt korábban elismerte. A perjogászok viszont kihasználhatják a védelemben, hogy az állítólagos kárvallott nem ismer kellő részleteket, magától kell bizonyítania, pontosan hogyan szenvedett kárt.

Fontos az is, hogy sikeres egyezségi eljárást lezáró határozat esetén adott esetben a károsultak számára is szoríthat az elévülési határidő: mivel nincs bírósági felülvizsgálat, a határozat meghozatalától az elévülés már nem nyugszik tovább. Gyorsabban kell reagálniuk a sérelmeseknek.

Az akár 30 százalékos bírságcsökkentés és a fenti szempontok fényében tehát érdemes minden esetben már a versenyfelügyeleti eljárás kezdetétől olyan védekezési stratégiát kidolgozni és követni, amely nem veszélyezteti egy esetleges sikeres egyezségi kísérlet végigvitelét - a sikeres egyezségi kísérletben ugyanis számos olyan elem megtalálható, amely kedvező a vállalkozások számára és nem feltétlenül rontja érdemben a perbeli pozíciójukat. Érdemes lehet tehát akár az eddigi védekezési stratégiákat is felülvizsgálni ebből az új perspektívából -írja Szatmáry István.

HOZZÁSZÓLÁSOK