Még 2019 közepén is a lakáshitelek fele olyan változó kamatozású konstrukció volt, amelyek havi törlesztőit a bankok éven belül módosíthatják. Az ilyen hitelek kamata egy referenciamutatóhoz, jellemzően a 3 havi Bubor hitelkamatlábhoz kötött, ezért ennek változása gyorsan beépülhet a havi törlesztőkbe is.

Márpedig az utóbbi napokban - a forintgyengülés közvetett hatásaként - a Bubor 2016 óta nem látott szintre emelkedett, és jelenleg 0,39 százalékkal magasabb a 2019-es átlagánál. Emiatt most leginkább a több mint százezer forintosított devizahiteles aggódhat.

Kapcsolódó

A Bubor (Budapesti bankközi forint hitelkamatláb - Budapest Interbank Offered Rate) az a kamatszint, amelyen a bankok hitelt adnak egymásnak különböző futamidőkre. A 3 havi BUBOR például 2020. február 17-én 0,58 százalékra emelkedett, ami háromszorosa a 2019-es átlagos értéknek.

Veszélyben vannak a volt devizahitelesek

A Bubor változása kihat a változó kamatozású hitelek kamatszintjére. A változó kamatozású hitelek kamatperiódusa - az az időszak, amelyen belül a bank nem módosíthatja egyoldalúan a kamat nagyságát - ugyanis legfeljebb egy év lehet. Ezen hitelek kamata két részből áll: egy referenciamutatóból és egy kamatfelárból. A referenciamutató pedig jellemzően az adott kamatperiódus hosszával megegyező futamidejű Bubor, emiatt annak változása teljes egészében megjelenik a hitelkamatokban is.

Megjegyzés: A számításnál az alkalmazott kamatfelár 2,75 százalék.

Az MNB decemberi stabilitási jelentése alapján 2019. második negyedévében lakáshitelek 55 százaléka még mindig változó kamatozású volt, ezek jelentős része pedig olyan régi deviza alapú kölcsön, amelyek a forintosítással alakultat át háromhavi Buborhoz kötött kamatozású hitelekké. Így a hitelek több mint felének megemelkedik a törlesztőrészlete, ha a Bubor a jelenlegi magas szinten marad. Ez egy átlagos, háromhavi Buborhoz kötött kamatozású, nyolcmillió forint összegű és 15 év hátralévő futamidejű hitel havi törlesztőjét 1 500 forinttal növelheti, ami miatt összességében 271 ezer forinttal kellene többet visszafizetni a futamidő alatt.

Átmeneti emelkedésről van szó vagy ez egy változás kezdete?

A háromhavi Bubor a forintosítás időpontjában - vagyis 2015. februárjában - ennél jóval magasabban, 2,1 százalékon állt. Ugyanakkor 2016. novembere óta nem volt ilyen magas szinten, azaz a változás jelentősnek mondható.

Az utóbbi napokban kiderült, hogy a vártnál magasabb, 4,7 százalék volt a 2020. januári infláció, valamint a forint euróval szembeni árfolyama átmenetileg meghaladta a 340-es szintet. Emiatt az MNB kommunikációja is megváltozott: jelezték, hogy az inflációs cél elérése érdekében hajlandók változtatni eddigi politikájukon. Ennek pedig egyik eleme lehet a szigorítás, amely lecsapódhat a Bubor további emelkedésében is.

Mit tehet most az adós?

Ebben a helyzetben a változó kamatozású hitellel rendelkező adósnak érdemes elgondolkodnia a hitelkiváltáson, vagyis a meglévő hitel lecserélésén. Ez azt jelenti, hogy a kamatemelkedésre erősen érzékeny kölcsönt lecseréli egy hosszabb kamatperiódusú, akár futamidő végéig fix kamatozású hitelre. Ezzel a jelenlegi kedvező szinten több évre fixálható a hitelkamat nagysága.

A 13 bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint a jelenleg legnépszerűbb lakáshitelek kamata még érdemben nem változott, ugyanakkor nem érdemes a döntést hosszú ideig halogatni. Ugyanis a tízéves kamatperiódusú hitelek kamatköltségét bemutató tízéves BIRS értéke és emelkedett az elmúlt időszakban, emiatt itt is elképzelhető a kamatemelés.