Az előrehozott parlamenti választásokon az adatok szerint 6 millió 397 ezren járulhatnak az urnákhoz, a szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a nemzeti tanácsnak 183 tagját választják meg. A szavazóhelyiségek általában 7-től 17 óráig tartanak nyitva, de ez tartományonként eltérő lehet.

Az előrehozott választást azután kellett kiírni Ausztriában, hogy a kormány kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Szabadságpárt vezetőjéről, Heinz-Christian Strachéről előkerült egy videó, ahol orosz üzletemberekkel tárgyal. Annak fényében, ha megszerzik neki az egyik legnagyobb osztrák újságot, azt ígéri, hogy közbeszerzéseket ad majd kormányon az ismeretlen oroszoknak.

A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben (a szavazat csak akkor érvényes, ha a politikusok a szavazó által megjelölt párt tagjai). Országosan a pártra leadott szavazatok hét, tartományi szinten tíz, helyi szinten pedig 14 százaléka szükséges ahhoz, hogy a jelölt előbbre jusson a pártlistán.

A szavazólapon nyolc párt neve szerepel: az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum), a MOST (JETZT), a Zöldek, az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Változás (Wandel). Helyi szinten más pártok jelöltjei is indulhatnak. A bécsi választópolgárok például az Osztrák Sörpártra (Bierpartei Österreich) is szavazhatnak majd.