Elképesztő történetek Magyarországról - itt a tolvajok új módszere

Új módszerrel próbálkoznak rakományt és kamiont lopni a bűnözők, az év végi hajtás és a munkanap-áthelyezések miatt ráadásul ők is rákapcsoltak. Egy Görögországba szánt, fél éve ellopott francia szállítmányt Budapesten találtak meg.

Napi.hu, 2013. december 19. csütörtök, 10:23

Fotó: Napi.hu

Új módszerrel kaszálnak a tolvajok a fuvarpiacon, miután felismerték, hogy a speditőrök és fuvarszervezők alaposabban ellenőrzik a munkát vállaló cég valódiságát és a rakomány felvételére jelentkező, magát fuvarozónak bemutató személyt - hívja fel a figyelmet a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). Az egyesület Facebook-oldalán közölte, hogy a közelmúltban több eset is történt, melynek során az elkövetők (szakítva a szokásos álfuvarozós forgatókönyvvel, amelynek lényegéről a keretes írásban olvashat bővebben) a rakománnyal már úton lévő fuvarozót és annak gépkocsivezetőjét tévesztették meg. A rendőrség is figyelmeztette a fuvarozókat, hiszen a rakománytolvajok az év végi hajtásban mindig nagyot kaszálnak, sőt, az összekevert munkanapok miatt ilyenkor tarolnak igazán.

Az új módszer lényege, hogy a bűnözők speditőrcégként mutatják be magukat jóhiszemű fuvarozó vállalkozásoknak, és fuvarfeladatot adnak nekik. A mit sem sejtő fuvarozó elindítja megrakott járművét. Ekkor lépnek közbe ismét az álspeditőrök, akik mindenféle indokra hivatkozva arról értesítik a fuvarozót, hogy a feladat közben a rendeltetési hely váratlanul megváltozott, és új címet adnak neki a lerakodáshoz, azaz eltérítik a rakományt - írja az MKFE. A rendőrség ennek kapcsán azt tanácsolja a fuvarozóknak, hogy a lerakóhely megváltozásáról szóló utasítás valódiságát a fuvarozó diszpécsere magával a felrakóhellyel vagy lerakóhellyel ellenőriztesse, és soha ne az idegen speditőrrel. Hasznosnak tűnik továbbá, ha a fuvarozó vállalkozás felhívja diszpécsereinek és gépkocsivezetőinek figyelmét, hogy csakis ismert telefonszámról vagy ismerős személytől érkező útvonal-módosítási utasításnak higgyenek, és ne sajnálják az időt az ellenőrzésre.

A "hagyományos" módszer

A tolvajok az állami céginformációs rendszerből lekérik a kiszemelt, valós, legálisan működő fuvarvállalkozás és a képviseletére jogosultak összes elérhető adatát, majd hamis bélyegzőt, hamisított rakománybiztosítási igazolást, hamisított tevékenységengedélyt szerkesztenek. Ezután olyan online fuvarbörzére regisztrálnak, ahol a valós cég nem szerepel (vagy máshonnan értesülnek egy fuvarlehetőségről), és felveszik a kapcsolatot a mit sem sejtő megbízóval. Felveszik a megbízást, e-mailben és mobiltelefonon egyeztetik a részleteket, majd elindítják a lopott vagy hamisított rendszámtáblával felszerelt szerelvényt. A kijelölt helyen felveszik az árut, majd ezt követően nyomuk vész, a hivatalos célállomásra sosem érkeznek meg. Amikor pedig a türelmetlen megrendelő − miután a megadott mobilszám többé nem kapcsolható és a mailekre sem válaszol senki − felhívja a valódi cég valódi vezetékes telefonját, ott pedig értetlenül fogadják reklamációját, végre leesik a tantusz. Az a fuvarvállalkozás pedig, amelynek a nevével visszaéltek, nem győzi kommunikálni, hogy semmi köze az egészhez.

Tolvaj a lánc végén

Más trükkel, alvállalkozók közbeiktatásával sikerült december elején eltüntetni egy kamionnyi kukoricavetőmagot, amely sohasem érkezett meg rendeltetési helyére, Ukrajnába. Az MKFE egyik tagja többszörösen közvetített fuvarfeladatot adott egy ukrán vállalkozásnak, s a munkát az ukrajnai partner is továbbadta még egy másik ukrán cégnek, melyet azonban nem ellenőrzött le kellőképpen. Az alvállalkozói sor utolsó láncszemeként becsatlakozó fuvarozó kezén aztán a rakomány kamionostul és gépkocsivezetővel együtt eltűnt.

Veszélyes időszakok

A bűnözők nagyon jól tudják, hogy a pörgős időszakokban - amilyen az év végi hajtás is -, de különösen hétvége előtt csaphatnak le, amikor már lankad a fuvarozók fuvarszervezőinek figyelme, torlódik a tennivaló, és kevesebb idejük van a visszaellenőrizgetésre; sőt, péntek délutántól az állami hivatalok és hatóságok sem tudnak már irodai háttérapparátussal rendelkezésre állni egy-egy engedély vagy rendszám valódiságának megvizsgálásához.

A bűncselekményt feltehetően szervezetten követték el - olvasható az MKFE Facebook-oldalán. Az áru kiadójának és az alvállalkozói láncolatnak 18 millió forintos kárt okoztak az ismeretlenek, akik 2013. december 5-én (csütörtökön) 22 tonna kukorica vetőmagot vettek fel a forgalmazó mezőtúri telephelyén. A mélykék színű, 2001-es évjáratú Renault Magnum típusú nyergesvontató az eredeti rendszámával (AI3393AC) közlekedett az utakon a bűncselekmény elkövetésének helyszínéig, ahol ezt kicserélték rajta, és így a szerelvény egy hamis, AA9971KH-s forgalmi rendszámmal jelent meg a felrakóhelyen. Rakodás után újra az eredeti rendszámot tették vissza rá. Ugyancsak mélykék színű volt a ponyvás, DSV feliratos félpótkocsi, ennek rendszáma AA3359XX volt. Mint eddig a munkát a honfitársának továbbadó ukrán vállalkozó az ottani vámszervektől megtudta, az egyik rendszám eredetileg egy VW személygépkocsié, míg a félpótkocsi rendszámát az ukrán hatóságok nem is találták meg nyilvántartásukban. (A ponyván látható DSV-nek semmi köze az esethez, mert a felirat csupán a jármű korábbi adásvétele után hanyagságból maradt fent a ponyván, a kocsi már rég nem a DSV tulajdona). Az összesen mintegy ezer zsáknyi kukoricavetőmagot szállító járműszerelvénynek az eredeti fuvarszervezés szerint Záhonynál át kellett volna lépnie a magyar-ukrán határt, hogy a voronyezsi lerakóhelyét vegye célba, de - mint az ukrajnai fuvarközvetítő később kiderítette - a kocsi nem haladt át az államhatáron. Valószínű, hogy a rakományt és a kamiont a tettesek még belföldön eltüntették.

Meglett az áru

Van, hogy végül nem a feketepiacon köt ki a lopott holmi. A rendőrök december 6-án Budapest XVI. kerületében, egy raktárban bukkantak rá arra a 28 raklapnyi kozmetikumra, melyet fuvarpiaci bűnözők loptak el egy nemzetközi fuvarfeladat során. A hozzávetőleg 30 millió forint értékű kozmetikumnak fél évvel korábban, még májusban veszett nyoma. Azt nem tudni, hogy miért várakoztatták ilyen hosszú ideig a zsákmányt, és miért éppen Budapesten, mikor a fuvarszervezők által tervezett eredeti útvonal Franciaország - Görögország lett volna.

Volna segítség, de...

A károsultak maguk sem tesznek meg mindent azért, hogy hamar meglegyen az elkötött kamion. Bár az MKFE és a NAV tavasszal együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében az egyesület a fuvarpiaci bűncselekményekhez használt járművek adatait külön csatornán eljuttatja a NAV Rendészeti és Központi Ügyeleti Főosztályára, amely azután értesíti a járőrtevékenységet vagy határszolgálatot ellátó vámszerveket, a fuvarozók az MKFE többszöri felhívása ellenére sem azonnal, hanem csak 4-5 múltán jelentik be az eseteket. Ekkor már gyakorlatilag keresztet is vethetnek az eltűnt szerelvényre, hiszen az ország három óra alatt gyakorlatilag bármely irányban elhagyható.

A fuvarozóknak az is fáj, hogy bár logikus volna, a rendőrség nem igazán támaszkodik az e-útdíjat ellenőrző kamerahálózat felvételeire sem a nyomozás során, holott a használatarányos útdíj bevezetése kapcsán még azt remélték, hogy ez az eszköz segít majd visszaszorítani a rakománylopásokat. Az MKFE adatai szerint egyébként az elmúlt 26 hónapban 31 ilyen bűncselekmény érintett magyar fuvarozókat, az összesített kár már eléri az 1,4 milliárd forintot.

Nem is kell feltétlenül sokat utaztatni a lopott holmit, elég csak elrejteni. A fuvarozók szerint ezért hasznos volna, ha a rendőrség nem csak konkrét bűncselekmények miatt nyomozna, hanem összehangolt razziában ellenőrizné például az M0 körgyűrű déli szakasza köré települt raktárbázisokat, az eltűnt kamionok és rakományok után kutatva. (Megjegyezzük, akár más, áfacsalással illetve jövedékiadó-csalással érintett rakományok is előkerülhetnének így, ahogyan az történt a NAV legutóbbi, dunaharaszti akciójában is, ahol több mint 18 millió szál illegális cigarettát találtak.) Célszerű volna továbbá a márkás árukat feltűnően olcsón kínáló üzletek beszerzési forrásait is ellenőrizni - emlékezetes, hogy egy hazai boltlánc nemrégiben komoly áfacsalással bukott le. Egyes rendőrségi források azt szorgalmazzák, hogy az MKFE-nek a jogalkotónál azért kéne lobbiznia, hogy a CMR árukár-biztosítások váljanak közadattá. Ha egy ilyen adatbázisban ellenőrizhető volna az áru minősége, mennyisége, a felvétel és lerakás helye, időpontja, a szállító jármű típusa, stb., jelentősen megnehezítené az álspeditőrök dolgát.

Gyanús jelek az MKFE szerint

− a megbízó ragaszkodik a fuvardíj, vállalkozói díj készpénzes kiegyenlítéséhez
− az ajánlott díj akár le-, akár felfelé eltér a szokásostól
− a megbízás szövege nem megfelelő szakismeretről tanúskodik
− az árutulajdonos személyének eltitkolása
− az írásban küldött megbízás a cég szokásos és kötelezően feltüntetendő adatait (cégnév, cím, telefonszám, fax, e-mail, cégbírósági bejegyzési szám, adószám, bankszámlaszám) nem tartalmazza
- a partner sorozatosan kizárólag szűkszavú e-mailben vagy rövid SMS-ben kommunikál, bélyegző-lenyomatain görbék a sorok, vagy sorozatosan elmosódottak
- szóban vagy faxolt lapon történik a fuvarmegbízás hiányos cégadatokkal
- többszörösen közvetített fuvar, és már nem is látni tisztán, ki kinek az alvállalkozója
- gyanúsan, hirtelenül és indokolatlanul megváltozik a fuvar rendeltetési helye
- gyanús a rendeltetési hely (pl. édesség lerakását egy betonüzemhez kérik)
- az árukibocsátó helyen egykedvű, szűkszavú gépkocsivezető kapucnis melegítőben és napszemüvegben, végig a kameráktól elfordított, görcsös fejtartással

kamion

mkfe