Ezen múlhat Magyarország jövője - egyelőre lehangolóak az adatok

A magyar fiatalok továbbra sem akarnak saját vállalkozást indítani, vagy szüleiét átvenni, ezen még a mostani startup-boom sem változtatott. Márpedig e nélkül továbbra is csak a külföldi multik teljesítményén fog múlni a magyar gazdaság teljesítménye.
Dzindzisz Sztefan, 2016. október 4. kedd, 11:50

Legutóbb 2013-ban mérték a magyar felsőoktatási hallgatók vállalkozási kedvét és az nem hozott túl jó eredményt: akkor ugyanis az egyetemisták és főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervezett munkahelyet találni magának, mindössze 6 százalék gondolta úgy, hogy saját vállalkozást alapít - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottsága, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kara által rendezett műhelyvitán.

A jó hír, hogy amennyiben azt kérdezték tőlük, hogy öt év múlva mit szeretnének, akkor már 35 százalék említette a saját vállalkozást és 47 százalék látta magát alkalmazottként. Az adat azért is fontos, mert Magyarország túlságosan is függ az itt dolgozó multinacionális vállalatoktól: például ha az Audi-, vagy Mercedes gyár leáll pár hétre, az masszívan megjelenik a magyar statisztikákban. Ezzel szemben Németországban például máig a kis- és középvállalkozások adják a fejlődés motorját, azaz jóval több lábon áll a gazdaság, ami így jóval stabilabb is. Farkas Szilveszter, a BGE tanszékvezetője szerint a hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése ezért nemcsak érezhető GDP-növekedést, de társadalmi fejlődést is hozna.

Kevesen akarnak vállalkozni

Bár a fiatalok cégeinek kisebb a túlélési aránya, de ha túlvannak a kezdeti időszakon, akkor nagyobb hozzáadott értéket és nagyobb növekedési potenciált rejtenek magukban - mondott Gubik S. Andrea, a Miskolci Egyetem docense egy adatot arról, hogy miért érdemes támogatni a több vállalkozás létrejöttét. A rossz hír, hogy a fenti eredmények 2006-hoz képest jelentősen romlottak, akkor még a végzősök 16 százaléka akart vállalkozni. Érdekesség, hogy magasabb a vállalkozói hajlandóság a gazdasági területen hallgatók körében, ennek oka pedig, hogy több ilyen jellegű tárggyal találkoznak, ami felkeltheti az érdeklődésüket.

Más baj is van

Alapvetően mégsem az a gond, hogy kevesen akarnak vállalkozni, hanem, hogy kevés olyan lehetőséget nyitunk nekik, ahol a képességeiket maximálisan ki tudnák használni - vélte Szerb László, az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottságának elnöke. Szerinte az is gond, hogy állami szinten a mostaninál jóval nagyobb összeget is lehetne a fiatalok vállalkozásaira költeni, hiszen miközben a multinacionális vállalatoknak sok-sok milliárdot ad a kormány különböző kedvezmények formájában, addig a friss végzősökre viszonylag kevés pénz jut.

Pókerből saját vállalkozás

A 2008-as nagy gazdasági válság nagy változásokat hozott, már nem volt igaz a "tanulj fiam és jó munkád lesz" alaptétel - mondta Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte emiatt is érezhetően megnőtt a frusztráció a fiatal generáció köreiben, ebben a helyzetben pedig valamennyire felértékelődött a saját vállalkozás alapításának lehetősége.

Bár jó hír, hogy az 500 milliós EU hatalmas lehetőségeket rejt és, hogy rengeteg uniós pénzt költenek a fiatal vállalkozókra, az öreg kontinens diákjai a fenti folyamatok ellenére sem gondolkodnak saját cégben. Jó példa erre, hogy az európai fiataloknak mindössze egyharmada, addig az ázsiai társaik kétharmada akar vállalkozni. Ez számukra sokkal természetesebb folyamat, mint itthon, de igaz ez Afrikára is - mondta Kovács.

Az európai helyzetet az sem segíti, hogy például Dániában, aki elveszti a munkahelyét havi 2000 ezer eurót kap. Márpedig nagyon kevés az a mikrovállalkozó, aki ennyi pénzt ki tudna venni a cégéből - állította Kovács, így pedig csökken a motiváció. Magyarországon pedig az okoz gondot, hogy egyre aktuálisabb a generációváltás, azaz a szüleik által elindított cégeket át kellene venniük a gyermekeiknek, akiknek azonban csak a legritkább esetben van affinitásuk erre.

Ugyanakkor a régiónkban így is jobb a vállalkozási hajlandóság, mint Nyugat-Európában, még úgy is, hogy 73 százalékuk több forrást, 63 százalékuk több képzést, több mint 50 százalékuk pedig jobb piaci elismerést és pozíciót kért ahhoz, hogy vállalkozni kezdjen.
Kovács szerint ketté kell bontani: vannak a startupok és vannak a vállalkozások. Másodpercenként 3 startupot alapítanak a világban, de ebből csak nagyon kevés lesz sikeres, aki egyáltalán eljut odáig, hogy kockázati tőkéhez jusson. Számukra rengeteg pénz áll rendelkezésre, de ha valaki egy kávézót akar megnyitni, annak már jóval nehezebb dolga van. Volt, például aki összepókerezte a kezdő tőkét - mondott egy példát a Fivosz elnöke arra, hogy aki elszánt, az megtalálja a módot az indításra.

Túl erős Budapest elszívó hatása

Mi kellhet ahhoz, hogy megfelelő ösztönzést kapjanak a fiatalok egy vidéki városban? - tette fel a kérdést Imreh Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának szakértője. Nagyon fontos lenne a kritikus tömeg, hiába vannak IT-cégek, kutatóközpontok, kreativitás, anélkül nagyon nehéz létrehozni egy startup ökoszisztémát Szegeden.

Az sem segít, hogy meglehetősen alacsony a vállalkozási hajlandóság, nemcsak a hallgatók, hanem a kutatók és a munkavállalók körében is. Budapestnek ráadásul annyira erős az elszívó hatása, hogy a startuperek is inkább a fővárost választják, hiszen ott nemcsak a kritikus tömeget találják meg, de több a kapcsolatépítési lehetőség, a program és hát a többi magyar startup többsége is ott működik.

A helyzet tehát rendkívül nehéz, ugyanakkor persze vannak előrelépési lehetőségek: megvannak ugyanis a megfelelő kreativitással és tudással rendelkező fiatalok, ám hogy ebből mennyi lesz a vállalkozó, azt ma még lehetetlen megmondani. Bár a város és a helyi egyetem számtalan módszerrel próbálkozik - például munkaerőhiánnyal küzdő pesti IT-cégek odavonzása -, hogy ösztönözze a fiatalokat, a helyzet nagyon nehéz - ismerte el Imreh.

Fogni kell a fiatalok kezét

A fiatalok egyszerűen nem ismerik a megfelelő információkat, meg kell fogni a kezüket és mutatni a helyes irányt, el kell hitetni velük, hogy ezek nemcsak homályos uniós támogatások, lehetőségek, hanem valódi lehetőségek - vélte Tóth Krisztina, az Europa Media Non-Profit Ltd. projekt menedzsere, aki szerint a diákok 90 százaléka már ott feladja, amikor az ötlettől próbál eljutni a megvalósításig. Éppen ezért kell egy ember, aki megfogja a kezét az elején és átviszi a kezdeti nehézségeken.

Szerinte a végzősöket a diákszervezeteken keresztül lehet a legkönnyebben elérni, ám a hálózat kiépítésekor kiderült, hogy ezek a szervezetek eleinte nem voltak túl lelkesek. Ez mára már változott valamennyire, ám még a történet elején járnak, így a valódi sikertörténetek még váratnak magukra. Márpedig ez kell ahhoz, hogy minél több fiatal érdeklődését is fel lehessen kelteni. Tóth említést tett arról is, hogy a fenti projekttel párhuzamosan létrehoztak egy honlapot (startupeuropemap.eu) is, amely városonként listázza azokat a szereplőket, akikkel érdemes felvennie a kapcsolatot a leendő startupereknek. A probléma azonban, hogy hiába mennek a segítők, hiába kopogtatnak az ajtón, a diákok azt a legritkább esetben nyitják ki.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rotaryfun, 2016.10.04 17:46

Aztán mire vállalkozna ? A mutyiba nem fér bele ismeretlen kezdőként és lehet hogy nem is akar, a többieket meg ba..szogatja a nav + egy csomó hatóság mert valakinek fizetni is kell hogy a mutyira jusson.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

HauserArnold, 2016.10.04 14:39

Miközben mindenki tőlünk tanulja el a jobbnál jobb dolgokat:

"Those recruits will be required to work for the NHS for at least four years after graduation, or be forced to repay some of the £220,000 bill for their training."

Ezt tervezik Angliában.

Kicsit szigorúbb, mint nálunk - de majd teszünk róla....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html