Elsötétült az ég a magyar vállalkozók felett

A cégek 86 százaléka számít arra, hogy a cége működését a közeljövőben befolyásolni fogja a koronavírus negatív hatása - állapítja meg az MKIK friss, vállalatok körében végzett felmérése. Főleg a 10-49 fős kisvállalkozások látják a jövőt a legsötétebben, ágazati szinten pedig a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás az, ahol kiemelkedően magas a kilátások nagymértékű romlásával számolók aránya. Mindezek fényében meglepő, hogy a válaszadók 85 százaléka nem rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírus terjedéséhez hasonló helyzetekre.
Szabó Zsuzsanna, 2020. március 18. szerda, 18:30
Fotó: Pixabay

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végzett a hazai vállalkozások körében. Az MKIK által elkészített gyorselemzés egy 2020. március 15-ig 9035 vállalkozás által online kitöltött kérdőíven alapul és a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.

A válaszadó cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli saját vállalkozása üzleti helyzetét a következő hat hónapra vonatkozóan, 37 százalékuk pedig nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számít a következő félévben. Körülbelül ötödük véli úgy, hogy nem változik a helyzetük, minden az eddigiek szerint alakul, és mindössze 7 százalék számít az üzleti helyzete javulására.

Az inkább vagy nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számító cégek aránya az átlagnál magasabb a 10-49 fős kisvállalkozások (80 százalék) körében. Ágazati szinten vizsgálva az ilyen várakozásokkal rendelkező vállalkozások aránya a válaszadók között kiemelkedően magas a szálláshely-szolgáltatáshoz és vendéglátáshoz (93 százalék), kereskedelemhez (79 százalék), valamint a szállítás-raktározás (86 százalék) ágazatokhoz tartozó cégek körében.

Főleg a kisvállalkozások pesszimisták

A válaszadó cégek 37 százaléka szerint a koronavírus terjedése inkább rontja, további 48 százalékuk szerint viszont nagy mértékben rontja vállalkozásuk kilátásait. A válaszadó vállalkozások 14 százaléka érzi úgy, hogy a vírus terjedése nem befolyásolja a helyzetét. Azon cégek aránya, akik szerint a vírus terjedése nagymértékben rontja a jövőbeni kilátásokat, a 10-49 fős kisvállalkozások (52 százalék) körében magasabb, mint a többi létszámkategória esetében.

Ágazati szinten vizsgálva a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás ágazatban kiemelkedően magas, 80 százalék azon cégek aránya, akik a vírus terjedése miatt a kilátásaik nagymértékű romlására számítanak. A szállítás-raktározás területén az ilyen cégek aránya a válaszadók között 59 százalék, a kereskedelemben 47 százalék, az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatások esetében 52 százalék, míg a többi ágazatban 40 százalék alatt van.

Az exportáló cégek körében magasabb (54 százalék) azon cégek aránya, akik szerint a helyzet nagymértékben rontja a kilátásaikat, mint az exportra nem termelő (44 százalék) válaszadók esetében.

A vírushatást egyelőre főleg a kicsit érzik

A válaszadók 20 százaléka egyelőre nem érzékeli a cége működésében a koronavírus terjedésének hatásait. 13 százalékuk ugyanakkor már kisebb zavarokat tapasztal, amelyeknek kis mértékű hatása van a cég működésére. Komoly, a cég működését akadályozó zavarokat jelenleg a válaszadó cégek 25 százaléka tapasztal.

A komoly zavarokat érzékelő cégek aránya a kisvállalkozások körében a legmagasabb (27 százalék), azon cégeké pedig, akik még nem érzékelik a vírus terjedésének negatív hatásait, a mikrovállalkozások között (21 százalék).

A komoly, a cég működését jelentősen akadályozó hatásokat tapasztaló válaszadók között felülreprezentáltak a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátók (47 százalék) valamint a szállítóraktározó vállalkozások (39 százalék). Az exportáló cégek (30 százalék) és a részben vagy
egészében külföldi tulajdonúak (32 százalék) szintén magasabb a komoly zavart érzékelők aránya, mint a hazai piacra termelők (23 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú (24 százalék) vállalkozások esetében. Szintén magas a komoly zavart érzékelők aránya (33 százalék) azon
cégek között, amelyek beszállítóinak többsége külföldön működő cég.

Három és fél hét múlva jön a begyűrűzés

A cégek 86 százaléka számít arra, hogy a cége működését a közeljövőben befolyásolni fogja a koronavírus negatív hatása. A válaszadó cégek átlagosan 3,5 héten belül számítanak a negatív hatások begyűrűzésére. Ez az átlag a már jelenleg is magas arányban zavarokat tapasztaló szálláshely-szolgáltató és vendéglátó valamint a szállítmányozó és raktározó cégek esetében alacsonyabb, 3 hét körül alakul, míg a mezőgazdaság és az építőipar ágazathoz tartozó cégek esetében magasabb, az ide tartozó, negatív hatásokra számító cégek 5 héten belül
várják a hatások begyűrűzését.

A többségnek nincs vészforgatókönyve

A válaszadók nagy többsége (85 százaléka) nem rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírus terjedéséhez hasonló helyzetekre, de 40 százalékuk viszont már dolgozik ilyen terven. Kilenc százalék nyilatkozott úgy, hogy van ilyen terve, de még nem lépett életbe, 7 százalékuknál pedig már életbe lépett a vészforgatókönyv.

Azok aránya, akiknek nincs vészforgatókönyve a válsághelyzetekre, a vállalatmérettel csökken: míg a mikrovállalkozások 87 százalékára jellemző ez, a nagyvállalatoknak már csak 49 százalékára.

A megbetegedések és az esetleges karantén intézkedések munkajogi kezelésére a válaszadó cégek 52 százaléka nem rendelkezik tervvel. Az ilyen cégek aránya az átlagosnál magasabb (55 százalék) az egyéni vállalkozókat is magába foglaló mikrovállalkozások körében, illetve
jellemzőbb a mezőgazdasági (54 százalék), az építőipari (56 százalék), a kereskedelmi (52 százalék), az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatásokat nyújtó (55 százalék) valamint a közigazgatáshoz, oktatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz tartozó (52 százalék) válaszadó
cégekre, mint a többi ágazatban működőre.

A cégek harmada küldené fizetés nélküli szabadságra a dolgozóit

A tervvel rendelkező cégek közül a legtöbb válaszadó (37 százalék) az otthoni munkavégzés/home office elrendelését tervezi. A home office elrendelését elsősorban a közép- és nagyvállalatok tervezik (60 illetve 66 százalékuk). A válaszadók közel harmada gondolkozik a fizetés nélküli szabadság elrendelésén. Az ilyen cégek aránya a kis- (42 százalék) és a középvállalkozások (42 százalék), ágazati szinten vizsgálva pedig a bányászathoz és iparhoz (37 százalék), a szálláshely-szolgáltatáshoz és vendéglátáshoz (39 százalék), valamint a szállítás és raktározás (36 százalék) ágazathoz tartozó cégek körében a legmagasabb.

A cégek szintén negyede a munkaszerződés szerint tervezi kezelni az esetleges megbetegedéseket és karanténhelyzetet, 22 százalékuk fizetett szabadság elrendelését tervezi, 21 százalék pedig korlátozza a külföldi utazásokat. A túlórák leépítését illetve kivételes bérfizetést a válaszadó vállalkozások 5 százaléka tervezi.

Kellene-e kármentő alap

Az MKIK felmérése rávilágít arra is, hogy a válaszadó cégek 34 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely a válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára amellett, hogy a vállalkozás vállalja a létszámtartást. A megkérdezettek 17 százaléka támogatna egy ilyen alapot, de nem tartja elvárhatónak a létszámtartást. 14 százalék pedig nem támogatná ezt, mivel nem a likviditási zavarokat tartja a legfőbb gondnak.

A cégek 13 százaléka egyéb okból nem támogatná egy ilyen alap létrehozását, míg a válaszadók 36 százaléka nem tudja, hogy támogatna-e egy ilyen alapot.

HOZZÁSZÓLÁSOK