Megint egyre több magyar bolt zárhat be vasárnap és éjszaka

A magas minimálbér nyomán jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a tömeges részmunkaidő, a családtagok pedig ismét beállhatnak a pult mögé. Kevesebb bolt lesz nyitva vasárnap és éjszaka - jósolja elemzésében a Blokkk.com.
Napi.hu, 2017. január 10. kedd, 11:19

Idén és jövőre is nagyot nőnek a legkisebb kötelező bérek: ez a minimálbér esetében 2016-ról 2018-ra 27 ezer forintos, a garantált bérminimum esetében pedig 51,5 ezer forintos pluszterhet jelent a vállalkozóknak havonta, dolgozónként. A boltosoknak azóta is fáj a fejük, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene "nyújtani" rajtuk - értékel a kereskedelmi szakportál.

Ám az alkalmazottak öröme sem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra csaknem 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. A munkaerőhiány nyilván könnyebbé teheti az álláskeresést, de ennek is vannak korlátai. Lesz olyan kisbolt, amelyik életében a minimálbér kötelező emelése lesz az utolsó csepp a pohárban.

Még rázósabb a garantált bérminimum: egyrészt többe kerül, másrészt bonyolultabbak a szabályai. A garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Kusza a boltosok helyzete, hiszen egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem.

Több mint húsz kategóriában előírás

A 21/2010. számú NFGM-rendelet szerint az alábbi termékkörökre vonatkozó kereskedelmi tevékenységnél kötelező a szakképesítés: élelmiszer, kivéve zöldség-gyümölcs, hús-, hentesáru, hal, kozmetikai termék, háztartási vegyi cikk, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, kedvtelésből tartott állatok, állateledel, műtárgy, régiség értékesítése, zálogházi, aukciós tevékenység.

E lista azt is jelenti, hogy amely termék értékesítése, vagy tevékenység nincs a felsorolásban, ott a jog szerint nem kötelező a szakképesítés. Ilyen például a pénztárosi munkakör (nem véletlen, hogy főleg nyáron sok diák vállalhat pénztárosi munkát, persze némi betanítást követően), az árufeltöltés, bármilyen raktári segédmunka, de egyebek mellett a ruházat, lábbeli, könyv, papír-írószer, vagy bármely, az előbbi listában nem szereplő termék értékesítése. Nem kötelező a szakképesítés az automatás, csomagküldő értékesítőknél, valamint a kistermelőknél sem.

Nem csak a jog számít

A Blokkk.com szerint alaposan oda kell figyelni a minimálbért meghatározó kormányrendeletre, hiszen az csak annyit mond, hogy garantált bérminimumot kell fizetni a középfokú végzettséget, szakmai képesítést igénylő munkakörben. De azt már nem rögzíti, hogy ezt a követelményt csak a jog írhatja elő. Előfordulhat, hogy a boltos maga írja elő, hogy szakképesítést vár el például a ruházati boltjában, vagy középfokú végzettséget a pénztárosi munkakörben. Ebben az esetben is kötelező a szakmai bérminimum. Még az álláshirdetésekre is oda kell figyelni, hiszen a boltos szándéka is perdöntő lehet vita esetén.

A munkaszerződésben foglaltak is súlya van, a jogszabályi kereteken túl. A boltos, ha a munkaszerződésben rögzíti a végzettség tényét, ott is, ahol a jog szerint nem kötelező, máris csapdába esett, hiszen ekkor is jár a garantált bérminimum.

Nem úszható meg a garantált bérminimum azzal sem, ha az álláshirdetésben, a munkaszerződésben az árufeltöltő munkakör szerepel, de a valóságban értékesítést, vásárlókiszolgálást végez a bolti alkalmazott. A valós tevékenység számít.

Vannak menekülési útvonalak

  • Álláshirdetések, munkaszerződések átfésülése

Át kell "bogarászni" egyrészt a régi, a futó és készülő álláshirdetéseket, másrészt a munkaszerződéseket. Célszerű kigyomlálni az "oda nem valókat", például ha a bolti munkakör a jog szerint eleve nem garantált bérminimumhoz kötött. A munkaszerződés módosításához az alkalmazott beleegyezése is kell.

  • Vegyes termékkör letisztítása

Sokszor egy bolt egyidejűleg értékesít szakképesítéshez kötött és ahhoz nem kötött termékeket. Például egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bolt kínálhat üdítőt is, amelynek eladásához már kell szakképesítés. Ilyen vegyes esetben a garantált bérminimum megadása kötelező.

  • Termékkör átfésülése

A termékkörök átfésülésénél ügyelni kell az úgynevezett termékkörökre is. Esetenként alaposabb utánjárásra is szükség lehet a termékbesorolás megállapításánál. A példa kedvéért: egy szexshop tulajdonosának is el kell gondolkodnia. Az üzletköri felsorolásban ugyanis a szexuális áru értékesítése külön szerepel, tehát könnyen levonható lenne a következtetés, hogy ebbe a boltba nem is kell szakképesítés, hiszen az illatszer, háztartási vegyiáru más üzletkörbe tartozik. Csakhogy az uniós vámtarifaszám-besorolás alapján az óvszer, ami könnyen előfordulhat a szexshopban, a higiéniai vagy gyógyszerészeti áruk besorolásába tartozik, aminek eladása viszont már szakképesítéshez kötött.

  • Önkiszolgálás bevezetése

Itt ügyelni kell arra, hogy legyen az önkiszolgáláshoz elengedhetetlen bevásárlókosár a boltban. A csemegepultot ebben az esetben le kell bontani, hiszen ha van, az kiszolgálást és nem önkiszolgálást jelent. Ügyelni kell arra is, hogy a boltban csak pénztáros és árufeltöltő munkakört betöltők dolgozhatnak, persze munkaszerződés szerint is.

  • Részmunkaidő

A hatórás részmunkaidő ugyanakkor nyilván jövedelemcsökkenést jelent a korábbihoz képest, így ezt nem sok alkalmazott vállalja. Kérdés, hogy a boltos részmunkaidőre talál-e alkalmazottat. Ezzel együtt várhatóan nő a részmunkaidős eladók száma.

  • Nyitvatartási idő rövidítése

A nyitvatartási idő rövidítésének erős korlátai vannak, hiszen nyolc óránál rövidebb ideig nem szokás fogadni a vásárlót, a bevásárlóközpont is előírja a nyitva tartási időt. A két műszakos élelmiszerüzletek azonban elgondolkodhatnak azon, hogy lefaragnak a hétköznapi nyitva tartási időből, persze a létszámot és a beosztást is megrostálva. Ezzel persze hátrányba kerülhetnek a hosszabb nyitva tartást kínálókkal szemben.

Egyes kisebb, elsősorban iparcikk üzletek szombaton már eddig sem nyitottak ki, számuk előreláthatóan növekedni fog. A vasárnapi nyitva tartó kisboltok száma várhatóan csökken, hiszen a magasabb minimálbér megdobja az 50 százalékos vasárnapi pótlék összegét is (nagyobb alapbérre több pótlék jut). Előreláthatóan csökkenni fog az éjjel is nyitva tartó non-stop kis élelmiszerboltok száma is.

  • Leépítés

Lesz olyan boltos, aki farag egyet a létszámból, más választása nem lévén. Jöhet a tulajdonos, segítő családtag, az egyéni vállalkozó tulaj is a pult mögé, gyakorlatuk már van, hiszen a vasárnapi boltzár idején már belekóstolhattak ebbe (a zárva tartási időszakban ők dolgozhattak a 200 négyzetméternél kisebb boltban).

  • Feketézés

Ez egyedül a tulajdonosnak jó, amíg le nem bukik. Előreláthatóan lesznek szigorúbb ellenőrzések és a magasabb bér miatt a dolgozók és a versenytársak is sokkal érzékenyebbek lesznek a feketézőkkel szemben. De szembe kell nézni azzal, hogy lesz ilyen is. A munkaerőhiány tisztítja is némileg a munkaerőpiacot, hiszen az alkalmazottak alkulehetősége erősödött, nem is keveset. Könnyebb odébbállni, ha valami nem tetszik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

George Lukacs, 2017.01.10 11:42

Gondos atyánk, a NER és az Ő Kormánya a lehető legjobbat akarja.

Ezért úgy csökkenti az adót - hogy növeli.

Úgysem érti az a sok hülye magyar, a nem központilag irányított média pedig elmagyarázza, mennyivel jobb is lett már idén mindenkinek, mert több pénzt vihet haza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html