"Amit el szeretnénk kerülni, hogy vállalatok azért küldjék el a dolgozóikat, mert nem tudják kifizetni a munkabért megrendelésállomány híján. Ennek első lépéseként érkezik a foglalkozás költségeihez való hozzájárulás a rövidített munkában, vagyis a kurzarbeitban érintett dolgozók esetében. A kieső munkaidő ha a teljes munkaidő 15-50 százaléka, akkor az állam a munkabért és teljes költségeit állja" - részletezte Palkovics László az Aréna című műsorban.

Az eddigi bejelentésekhez képest új információ - melyre a műsorvezető külön rákérdezett -, hogy a kormány nem az 5 munkanapnyi bér 70 százalékát akarja kifizetni, hanem csak a kieső munkaidőiét, amit a vállalat nem tud lefedni rendelésállománnyal.

QP | Quality Placement

Eltérés az eredeti, német megoldáshoz képest a magyarban, hogy a kormány kéri a foglalkoztatókat, hogy az alkalmazottak végezzenek minél több érdemi munkát vagy vegyenek részt távoktatásban, továbbképzésben, ne legyen olyan, hogy heti három napot dolgoznak az emberek, két napot ülnek otthon. Vagyis olyan feladatokat végezzenek el a cégnél, amelyekre eddig nem volt idő, vagy külső támogatást kellett igénybe venni.

Ott van ennek a jelentősége, hogy amikor egy cégnél újra megjelenik a megrendelésállomány, újra elindul a gazdaság, ne legyen lyuk, minden ugyanúgy folytatódhasson, mint ahogy abbamaradt - érvelt Palkovics László.

A támogatás igénylésénél a munkáltatónak csak annyit kell tenniük, hogy bemutatják a járási munkaügyi osztályon a rendelésállomány csökkenését igazoló papírokat, és a kieső munkaidőre vonatkozó bér, illetve annak költsége 70 százalékát adja oda az állam - három hónapra, május 1-től. A kormány azzal számol, hogy július után rendeződhet a helyzet - mondta Palkovics László.