Számla nélkül olcsóbb? - ne dőljön be!

Amikor úgy gondoljunk, hogy számla nélkül olcsóbb valamilyen szolgáltatást igénybe venni, arra sem árt gondolni, hogy a számla nemcsak adójogi szempontokat szolgál, hanem későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén például egy békéltető testületi vagy bírósági eljárásban nem fogják tudni igazukat bizonyítani, fogyasztói jogaikat érvényesíteni - figyelmeztet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).
Szabó Zsuzsanna, 2018. január 15. hétfő, 10:42

"Többe kerül a leves, mint a hús" - tartja a közmondás és ez még akár arra az esetre is igaz lehet, ha a fogyasztó nem kér számlát, és így kíván spórolni egy ügyleten. Fontos tudni, hogy a vállalkozásokat - bizonyos kivételekkel - számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli és azt külön kérés nélkül is adniuk kell. Ha ez mégsem így történt, akkor írásban jelezni lehet ezt például a hatóságok felé vagy közvetlenül is érdemes panaszt tenni írásban az érintett vállalkozásnál.

A számla-, nyugtaadás kötelezettsége azonban nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentőséggel bír - figyelmeztetnek a fogyasztóvédők. A számla ugyanis nem jelent kevesebbet, mint egy szerződést az érintett fogyasztó és vállalkozás között, jelzi, hogy létrejött egy adásvétel, valamint azt is, miszerint pontosan milyen összeget adtak át a másik félnek.

Nem árt tudni

Amennyiben viszont nincsen számla-nyugta az adott vásárlásról, vagy, mint belemennek abba a fogyasztók, hogy nem kérnek számlát, mert úgy olcsóbb, akkor jobb, ha tudják: bármilyen későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén nem fogják tudni igazukat bizonyítani (vagy csak nagyon nehezen). Sőt azt sem, hogy egyáltalán valaha kapcsolatba kerültek a vállalkozással, hiszen papír hiányában a két vitás fél szóbeli állítása áll csupán egymással szemben.

Ha ugyanis a fogyasztók megkötöttek egy vállalkozással egy szerződést, lényeges jogok illetik meg. A FEOSZ erre példaként említi, ha hibás a termék, akkor kérhetik elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését a kereskedőtől, ha pedig erre nincs lehetőség vagy ezt nem akarják megtenni, akkor mód nyílik a vételár leszállítására vagy akár a teljes vételár visszatérítésére is.

Összességében, a vásárlástól számított két évig lehet az árucikk hibája miatt reklamálni és ha a hiba hat hónapon belül jött elő, úgy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, hogy annak oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Hat hónapon túl felismert hiba esetén viszont - tehát a két évből még hátralévő másfél évben - már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás terméket kapott.

Számla nélkül ne fog menni

Lényeges viszont, hogy a fogyasztó nem fogja tudni ezeket a jogait érvényesíteni, ha még csak egy nyugta-számla sem áll a rendelkezésére, hiszen a szerződéskötést neki kell bizonyítania. Az előírások szerint pedig a bizonylat bemutatása esetén a szerződést megkötöttnek kell tekinteni.

Ez pedig igaz még azokra a termékekre is, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik (bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkek), mégpedig akkor, ha a jótállási jegyet nem tudja a fogyasztó bemutatni, mert például azt meg sem kapta.

Ha nincs bizonylat

A FEOSZ megjegyzi, hogy bár előfordulhat, hogy egész egyszerűen a vásárlásról nem kap bizonylatot a fogyasztó. Ilyenkor, arra az esetre, ha később mégis fogyasztóvédelmi probléma adódna, érdemes megőrizni minden olyan egyéb iratot, dokumentumot, amely még alkalmas lehet a bizonylaton kívül a szerződés megkötésének bizonyítására.

Ilyen lehet például értelemszerűen a mindkét fél által aláírt szerződés, különösen, ha annak megkötését két tanú is igazolja, vagy például egy olyan tartalommal bíró levelezés, amelyből kiderül, hogy megtörtént a megrendelés, szállítás és a kifizetés.

Ugyanígy alkalmas lehet még a fogyasztó állításának és a szerződéskötésnek az alátámasztására egy az írásos panaszra született vállalkozói válaszlevél, annak tartalma alapján vagy éppen - például átutalással történő fizetésnél - egy a kérdéses összeg megfizetését igazoló banki tranzakció másolata.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK